Budai Ifjúsági Park

2016. november 14. - beatkorSzaki

ifipark.jpgA ma már világörökségi státuszt élvező Várkert Bazár 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban. Üzletek, műtermek, tanműhelyek működtek benne, a Történeti Arcképcsarnok is ide költözött. A második világháborúban belövéseket kapott, erősen megrongálódott és évekig gazdátlanul állt. A budapesti KISZ-bizottság ötlete alapján a kihasználatlan épületet szabadtéri szórakozóhelyként hasznosították.

Az Ifipark 1961. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit, akkor még csak 1 hónapra. Táncdalénekesek, színészek, komikusok, esztrádműsor, szolid és kulturált szórakozás volt az irányelv. A kötelező viselet a fiúknak fehér ing és nyakkendő, a lányoknak szoknya. A rendre Rajnák László igazgató felügyelt, aki hazaküldte a sorból, akinek hosszú volt a haja és kipofozta a helyről, aki bent balhézott.

Kezdetben öt forintba került a belépő és csak 2500 vendég részére volt férőhely. Aztán jött a beatrobbanás, és minden megváltozott. A park első igazi sztárja a Scampolo volt. 1964-ben tízezrek tolongtak a koncertjeiken. A hatvanas években játszott itt – kezdetben csak sörért és virsliért, majd 100-150 forintos gázsiért – a Metró, a Bergendy, az Illés, a Liversing, a Dogs, a Kex, a Juventus, a Mini, a Tűzkerék a Sakk-Matt és mindenki más, aki számított. Az Ifipark ugyanis kihagyhatatlan hely volt. Aki meg akarta méretni magát, annak itt fel kellett lépnie, nyitni vagy zárni a szezont külön rangot jelentett. Az Ifipark jóval több volt, mint koncerthelyszín, a magyar hatvanas évek szimbóluma lett. A népszerűséggel jöttek a botrányok is. Már nem csak Rajnákék kezéből repültek a hatalmas pofonok, a külvárosi galerik és a belvárosi jampecek is itt intézték el nézeteltéréseiket. A slusszpoén az volt, amikor fény derült a vezetőség bűnügyeire: Rajnákot és társait sikkasztásért tartóztatta le a rendőrség.

A hetvenes években játszott az Ifiparkban a Gemini, a Taurus, a Generál, a Tűzkerék, a Skorpió, a Hungária, az M7, az Omega, a Fonográf, az East, a Beatrice, a P. Mobil és a lengyel SBB is, de a hely kicsit vesztett varázsából, csökkentek a nézőszámok. Az évtized vége felé jött a Park második aranykora, amikor a rockbandák vonzották be csöves közönségüket. Az Edda egy parkos bulin rögzítette első kislemezét, a Karthago itt játszotta először Rekviem című dalát, a Piramis 1979-ben télen adott teltházas szabadtéri koncertet.

Az épület azonban egyre romosabb állapotba került, és 1980 májusában kis híján tragédia történt. Egy Óceán/Edda koncerten a sorban álló fiatalokra omlott az egyik kőkorlát, többen megsebesültek. A Parkot életveszélyesnek nyilvánították, bezárták, és csak a következő évben, kisebb alapterületen nyitott újra. Ekkor már a rock-korszak is hanyatlóban volt, jött a punk és az új hullám, a zenei élet központjai a kis klubok lettek, és épült a Petőfi Csarnok is a Városligetben. Az Ifipark végül 1984 szeptemberében, egy Elektromos Temetés címre keresztelt P. Mobil koncerttel búcsúzott.

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás.

Szerző: Fábián Titusz

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr2611934259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.