Csavargó lelkek – Hobo Blues Band

2017. február 13. - beatkorSzaki

cstp_portre_hbb.jpg

A Hobo Blues Band tagadhatatlanul a hazai blues-rock szcéna egyik legfontosabb formációja volt. A banda talán legmeghatározóbb tagja és egyben névadója, Földes László, vagyis „Hobo”. A becenév úgy ragadt rá Földesre, hogy anno falta a Jack London-novellákat, azok közül is a legtöbbet a Kétezer vagány címűről beszélt, amely a „hobók hadseregéről” szólt. A „hobóság” szimbólummá nőtte ki magát, és a zenész egész életét meghatározta. Földes zsigeri lázadó volt, hosszú haja és sajátos kinézete miatt rendszeresen összetűzésekbe keveredett, többek között az egyetemről is kirúgták. Lázadásának különös irányt adott az is, hogy édesapja tősgyökeres párttag volt.

Hobo tehát nem illett bele a rendszerbe, azonban tehetsége mégis utat tört. A P. Mobilnak kezdett szövegeket írni, majd egy alkalommal, amikor Vikidál Gyula megbetegedett, be is ugrott a csapatba. S habár konfliktusa nem volt senkivel, sőt, az együttes közönsége is jól fogadta, a zenéről és a zenélésről mások voltak az elképzelései, mint a P. Mobil már kialakított imázsa. Schuster Lóránt javaslatára ezért 1978 júliusában létrehozta az Ikarus zenekart, egyfajta előzenekarként a Mobilnak. Ennek az együttesnek a magvából alakult ki a Hobo Blues Band: a dobok mögött Szakács László ült, Gecse János volt a basszusgitáros, Kőrös József a szólógitáros, később pedig Gyarmati Károly zongorista is csatlakozott.

A banda első koncertjét 1978 augusztusában rendezték a Lőrinci Ifjúsági Parkban. Hobóék a P. Mobil előzenekaraként, ezerkétszáz ember előtt játszottak. A HBB teljesen új hangzásvilágot képviselt. Hobo számára a Rolling Stones volt a legmeghatározóbb banda, akiket 1976-ban látott egy zágrábi koncerten. Nem másolni akarta azonban őket, hanem meghonosítani és magyarosítani a zenéjüket, így születtek meg első dalfordításai. Debütálásukon a Stones mellett a Doors dalai és különböző blues számok is helyet kaptak. A koncert híre a Daily Newsig is eljutott. 

Ezzel beindult a gépezet, a HBB elkezdett vidéken is koncertezni: Miskolcon, Kaposváron, Tatabányán, de a Csiliben és a Csepeli Munkásotthonban is játszottak. Ezeken a koncerteken Schuster Lóránték segítették őket, pontosabban ők tették lehetővé, hogy kísérje őket Földes László bandája. Hobo alapelve az volt, hogy a művészetben a személyiségnek, a zenének és a szövegnek kell hatnia. Azonban ezek az elvek nem segítettek azon, hogy megfelelő felszerelésük legyen. Így jött képbe ismét a P. Mobil, akik kevésbé használt, de még működő felszerelésüket eladták nekik.

1978-ban került a zenekarba Póka Egon, aki új fejezetet nyitott a banda életében, ő lett – amellett, hogy basszusgitározott – a zenei szervezőjük, Póka ugyanis egy ideig Radics Béla mellett játszott, a Tűzkerékben, így eltanulta tőle a menedzselést. Ennek azonban voltak korlátai, legfőképpen az, hogy 1979-ben a HBB kilenc megyébből ki volt tiltva (a Beatrice volt a non plus ultra, tíz megyével). Ez az év azért is fontos volt, mert ekkor csatlakozott Döme Dezső (dobok) és Deák „Bill” Gyula (ének) is a zenekarhoz. Azonban a HBB-nek csak 1980-ban jelenhetett meg az első lemeze, a Középeurópai Hobo Blues. A korong felvételének az ideje alatt zajlott a híres Fekete Bárányok-koncert is, ahol a rendszer számkivetettjei zenéltek együtt: a P. Mobil, a Beatrice és a Hobo Blues Band. Egy évre rá pedig az együttes a Kopaszkutya című film főszereplője lett.

cstp_portre_hbb2_1.jpg

A HBB csúcskora talán akkora tehető, mikor Deák „Bill” Gyula, Póka Egon és Tátrai Tibor egyszerre játszottak a zenekarban, 1983 és 1985 között. Ez alatt az időszak alatt, 1984-ben jelent meg a magyar rocktörténet egyik legsikeresebb albuma, a Vadászat. Érdekesség, hogy az együttes tagjai az 1984 nyarán rendezett Ifiparkos koncertjük gázsijából sírkövet állítattak Radics Bélának.

A banda számos tagváltáson ment keresztül, többek között személyi konfliktusok miatt, azonban története egyértelműen sikertörténet. A HBB 2011-ben fejezte be végleg a pályafutását, Hobo ma már főleg zenés versfeldolgozásai, színházi munkái révén ismert.

A szócikk alapjául Földes László „Hobo” Hobo sapiens és Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János A magyarock története 2. című könyvei szolgáltak.

Fotók: Fortepan/Urbán Tamás.

Szerző: Murzsa Tímea

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr2512173688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.