Az elsüllyedt város lakói - Atlantis zenekar

2017. április 21. - beatkorSzaki

atlantis-zenekar-1967-01.jpg

Az Atlantis elődje a Neményi Béla és Sankó László által alapított Sankó zenekar, amely 1963-ban már biztosan létezett, ez évben felléptek a legendás balatonszemesi „huligántalálkozón” is. 1964 tavaszán már dokumentáltan használták az Atlantis nevet, ám egyes visszaemlékezések szerint alkalmanként Devils néven is játszottak.

A klasszikusnak tekinthető felállás – Neményi Béla ének és ritmusgitár, Radics Béla szólógitár, Sankó László ének és basszusgitár, Pintér István dob, Rozsnyói György billentyűs hangszerek – 1964. november 15-én debütált az Egyetemi Színpadon. Az első, négy számos kislemezük 1965 elején jelent meg, a korongon már egy saját, instrumentális dal, az Atlantis rock is helyet kapott. Bizonyos értelemben ez tekinthető az első hazai beatlemeznek.

A Neményi és Radics közti személyi ellentétek miatt a zenekar 1965 márciusában kettévált, Radics és Pintér ellenegyüttest indított Atlantis No. 2 néven. A két formáció párhuzamosan koncertezett 1965-ben, de Radics alakulata életképtelennek bizonyult, így 1966 elején a „gitárkirály” újra csatlakozott az Atlantishoz, ahol akkor már Veszelinov András dobolt és Beke Zoltán basszusgitározott. A zenekar szerepelt az 1966-os táncdalfesztiválon, de számottevő eredményt nem értek el.

1966 végén az Atlantis akkori tagsága nem kívánta tovább folytatni a közös munkát Neményivel, a nevet megtartva koncerteztek, miközben Neményi új felállással ugyanezen a néven játszott, így pár hónapig két Atlantis nevű zenekar létezett. Egy per eredményeképpen végül Neményinek ítélték az Atlantis elnevezést, a többiek pedig Pannóniaként folytatták. Vélhetően ez volt az első könnyűzenei névhasználati jogvita idehaza.

1967-ben a zenekar tagja volt Mary Zsuzsa is, indultak az ez évben megrendezett táncdalfesztiválon, és a Drága bakter úr című dalukkal döntőbe is jutottak. Ugyancsak 1967-ben szerepeltek az Első Polbeat Fesztiválon, az itt is előadott Ki ölte meg Kennedy-t? című daluk pedig kislemezre került.

A tagság folyamatosan cserélődött, koncertjeiken többnyire sikerszámaik stílusától eltérő, progresszívebb dalokat játszottak, köszönhetően annak, hogy Sankó László leszerelése után nem sokkal visszaért az együttesbe.

Az Illés és a Metro után a beatkorszakban az Atlantis vehette fel a legtöbb – mintegy húsz – kislemezt, illetve több mozifilm betétdalát is ők játszották.

1968-ban felszerelés híján egy fél évre kényszerűen leálltak, majd 1969-ben Neményi polgári pályán folytatta életét, az Atlantis nevet Danyi Attilának adta el, akinek a vezetésével a változó tagságú banda 1970-ig folytatta. 1974-ben Danyi is megvált a névhasználati jogtól, ezt követően egy nyugati vendéglátózásra készülő formációt hívtak Atlantisnak.

Fotó: Passzio.hu.

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

http://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr8512442245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.