Volt egyszer egy beatkorszak

„Magyar Fal – omlásveszély”

2017. május 20. - beatkorSzaki

A falaknak különösen nagy jelentősége volt a kommunizmusban. Falak választották el az embereket egymástól a szó szoros, és átvitt értelmében is. A falak egyik díszpéldányának a Berlint kettészelő monstrum számított, amelyet a Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe irányuló menekültáradat megakadályozására, meglepő sietséggel húztak fel 1961 augusztusában. Az építmény németeket választott el németektől, nagyszülőket unokáiktól, gyerekeket szüleiktől, és előfordult az a groteszk helyzet is, hogy csak nemzetközi telefonhívásokkal érintkezhettek miatta egymással családtagok.

Nyugat- és Kelet-Európa között több évtizeden keresztül vasfüggöny húzódott, hermetikusan elzárni akarván egymástól nemcsak a kelet- és a nyugatnémeteket, hanem minden kommunista országban élőt a nyugatiaktól. Hétköznapi halandó a szocialista országokból sokáig csak nagyon ritkán, és akkor is csak rövid időre és nagyon indokolt esetben léphetett át. A nyolcvanas években aztán valamelyest enyhült a Kádár-rendszer, és képletesen szólva a berlini falon is látszottak már az első repedések.

Ezt érezhette meg a P.Mobil is, amely vette a bátorságot, és az Ifipark 1984-es szezonnyitó koncertje előtt a színpadra felhúzatott egy ezer vörös téglából álló, de persze statikailag nem végleges szerkezetet. Azt írták rá: „Magyar Fal – Omlásveszély – P.Mobil”. A Lippai Béla építészmérnök által alkotott sánc a koncert kezdése előtt a közönség és a zenekar között húzódott. Ezzel – némi áthallással a Pink Floyd A fal című, szintén a fenti kérdést feszegető, 1979-es albumára, illetve az ebből 1982-ben készült filmre – jelezték, hogy a vasfüggöny számos hátrányából a magyarok is részesültek. Sőt egy kicsit még azt is érzékeltették, hogy magyar és magyar között is húzódhattak – ha csak szimbolikusan is – falak, már ami a Kádár-rezsim kiszolgálását, illetve az azzal való szembenállást illeti.

Nos, ezt a felépítményt döntötte fel Schuster Lóránt, a zenekar vezetője a Rocktóber című nyitószámuk első akkordjainak felcsendülésekor. (A Rockóbert egyébként sokáig nem engedték nagylemezre az MHV-ban, 1956-os áthallása miatt. Így csak 1984-ben, Az út másik felén címmel jelenhetett meg a Honfoglalás című hanghordozón.) Az együttes vezetője azért egy kicsit megszenvedett a Magyar Fallal, az csak harmadik-negyedik nekifutásra adta meg magát.

A korabeli felvételen jól látszik, ahogy a roadok csatárláncba fejlődve, kézről kézre adják egymásnak a téglákat, amelyek később méltó helyre kerültek: egy kutyaólat húztak fel belőlük. A szimbólum tehát semmivé foszlott, de az igazi fal leomlására és a kommunizmus bukására még várni kellett fél évtizedet.

Szerző: Csatári Bence

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr9312459219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása