Locomotiv GT (EPIC EPC 80229, 1974.)
„A következő rockszenzáció Keletről jön, nem Nyugatról!” – Roy Carr, az egyik legmérvadóbb angol rockzenei szakújságíró ezt a címet adta a New Musical Express, a kor legrangosabb zenei szaklapjának 1972. augusztus 12-i számában megjelent cikkének, majd így kezdte a tudósítását: „Locomotiv GT – jegyezzék meg ezt a nevet. Nagyon sok jót fogunk még hallani erről a zenekarról!” Jóslata valóra vált. Soha magyar zenekar nem került még olyan közel a világhírhez, mint az LGT.
Hazánk első szupergruppja viharos sebességgel indult, és később sem lankadt a lendület. A négy zseniális alapító zenész nagyon hamar szétfeszítette saját kereteit: 1973 januárjában Frenreisz Károly kilépett, helyére Somló Tamás érkezett. Laux József rendkívül profi menedzselésének (egyik) eredményeképp az LGT 1973-ban Londonban fellépett az Alexandra Palace-ban rendezett Ally Pally Fesztiválon, vagyis a Londoni Zenei Fesztiválon. Az egész estet rögzítette a The Rolling Stones akkori producere, Jimmy Miller, és látva-hallva a magyar zenekar produkcióját, rögtön szerződtette a csapatot a saját produkciós irodájához, és lemezszerződést írt alá velük.
A felvételek 1973. október végén kezdődtek meg a CBS londoni stúdióinak egyikében, a keverést a De Lane Lea Studiosban végezte Andy Johns és Michael Pela, a produceri munkálatokat pedig Jimmy Miller és Andy Johns látták el. (Jimmy Miller dolgozott többek között a The Rolling Stones, a Traffic, a Blind Faith, a Spooky Tooth, a Plasmatics, a Primal Scream és a Motörhead lemezein, Andy Johns pedig mások mellett a The Rolling Stones, a Led Zeppelin, a Free, Rod Stewart, a Van Halen és a Guns N’ Roses zenekarokkal). Az LGT-s srácoknak először furcsa volt, aztán hamarosan megszokták, hogy világsztárok kukkantottak be hozzájuk a stúdióba: Jack Bruce, a Cream basszusgitárosa játszik is a lemezen (She’s Just 14 – szájharmonika), de Ronnie Wood is, aki hamarosan a The Rolling Stones gitárosa lett, titokban ott randizott Pattie Harrisonnal (eredeti nevén Pattie Boyd), George Harrison akkori feleségével. Jack Bruce a felvételek végén úgy köszönt el friss barátaitól, az LGT tagjaitól a stúdió parkolójában, miközben bepréselte magát a Lamborghini vagy Ferrari autóinak egyikébe, hogy: „Tudjátok, srácok, én éppen olyan kommunista vagyok, mint ti!” Azt hitte, akik a Vasfüggönyön túlról érkeztek, mindannyian kommunisták. Tévedett.
A Locomotiv GT lemeze 1974-ben jelent meg Angliában és az egész világon, cím nélkül. A lemez szinte megegyezik a harmadik LGT-album, a Bummm! anyagával. Amikor Jimmy Miller meghallgatta a Bummm!-ot, elkérte a mesterszalagot, mert jó füllel azonnal megérezte, hogy azt a lemezt többé soha nem lehet úgy feljátszani, annyira kiszaladt Budapesten, a technikai kőkorszak ellenére. Sajnos a magyar felvételeket nem tudta használni a sok-sok összeírás miatt – a sávok egymásra játszása a kezdetleges technikai körülmények miatt. Azonban az angliai felvételek miatt sem kell pironkodnia a zenekarnak. Világszínvonalú.
A. oldal:
- Rock Yourself (Ringasd el magad)
- Gimme Your Love (Szeress nagyon)
- Free Me (Szabadíts meg)
- Confession (Vallomás)
- She's Just 14 (Ő még csak tizennégy)
B. oldal:
- Won’t You Dance with Me (Gyere, gyere ki a hegyoldalba)
- Hey, Get the Feelin’(Hej, gyere velem!)
- Waiting for You (Mindig csak ott várok rád)
- Serenade (Szerenád – szerelmemnek, ha lenne)
- Back Home (Visszamegyek a falumba)
- Jenny’s Got a New Thing (Segíts elaludni)
A lemezt Barta Tamás, Laux József, Presser Gábor és Somló Tamás játszották fel, közreműködött Jack Bruce szájharmonikán és Jimmy Miller ütőhangszereken. A szövegeket Adamis Anna írta. 2001-ben Laux József megjelentette Magyarországon Locomotiv GT: London 1973 címmel CD-n (JLX Kiadó, JLX 22140206), a gyűjtők nagy örömére.
A lemez megjelenése után a Locomotiv GT legénysége (és leánya, Adamis Anna) Londonban felszállt egy Jumbo Jetre, és elindult Los Angelesbe, ahol egy újabb lemezfelvétel várt a csapatra. A gépen pezsgőt bontottak, úgy ünnepelték Laux Józsit, a kiváló menedzsert. Akkor és ott úgy tűnt, számukra minden lehetséges. Nem rajtuk múlt, hogy nem úgy alakult.
Fotók: Fortepan, LGT-archívum.
Szerző: Rozsonits Tamás
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.