Szédületes nemzetközi karrier – a Muzsikás együttes

2018. február 24. - beatkorSzaki

muzsikas.jpg

Hamar Dániel, ifj. Csoóri Sándor, Sipos Mihály

Amikor 1973 nyarán Sebő Ferenc és Halmos Béla fél évre Japán utaztak bárzenélni, azok, akik még tőlük igyekeztek ellesni a trükköket, fogásokat (persze, hisz ők mégiscsak hat héttel előrébb jártak a tanulásban!), azok időközben önálló zenekarokat alapítottak. Így született meg a Virágvölgyi vagy a Jánosi együttes, és hát mindenekelőtt a Fővárosi Művelődési Házban Sebőéktől a stafétabotot átvevő Muzsikás, mely hamarosan a táncmozgalom másik fontos zenei oszlopa lett.

Tovább

„E próbálkozások azért hasonlítanak a közönség fejében egymáshoz, mert másmilyenek, mint amiket eddig hallottak“ – a magyar új hullám dióhéjban

vagtazo_halottkemek_koncert_1987.jpg

A Vágtázó Halottkémek

Míg nyugaton viszonylagos linearitás figyelhető meg az underground könnyűzene világában (a punk lassan post-punkba hajlik, majd ez is átadja a helyét a new wave-nek, szintipopnak, dark wave-nek és a gótnak), addig nálunk ez is kicsit másképp nézett ki a nyolcvanas években. Az ugyan Magyarországról is elmondható, hogy az underground törekvések javarészt egymásból alakultak, azonban csak egy bizonyos ponttól. Nagyon sokáig ugyanis csak egymás mellett létező és egy csoportba sorolt kezdeményezések voltak. Így történhetett meg az is, hogy a közvélemény new wave-ként vagy új hullámként emlegeti a különböző underground műfajokat.

Tovább

A magyarok nyilaitól ments meg, Urunk, minket!

Skorpió: The Run

Habima Records, Svédország, HSLP 7819

73-79_12.jpg

Frenreisz Károly

Az 1970-es évek vége hihetetlenül izgalmas időszak a magyar rockzenében. Az erőviszonyok az 1971-es nagy robbanást követően átrendeződtek, a legmeghatározóbb csapatok az Omega–Locomotiv GT–Skorpió–FonográfPiramisGenerál hatosfogatba tartoztak. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat úgy szerette volna az akaratát érvényesíteni a legsikeresebb művészek produkcióin, hogy úgynevezett „exkluzív szerződéseket” kínált fel több zenekarnak és előadónak, ami azt jelentette, hogy a szerződés időtartama alatt (általában öt év) minden évben egy új lemezt készíthet az adott alkotó, cserébe azonban kizárólagosan elkötelezi magát az MHV istállójába, és a kiadó igényt is tarthat a következő lemezre. Frenreisz Károly okos politikával kikerülte a már számukra is előkészített „mézesmadzag”dokumentum aláírását, így a Skorpió szabad maradt. (Több más zenekar sem élt a lehetőséggel.) Ha Karesz nem ilyen előrelátó, akkor a cikk itt érne véget.

Tovább

Led Zeppelintől a Trabantig: A Rottenbiller utcai populáris zenei gyűjtemény

Keverőről lelopott felvételek, szenvedélybetegek és zenehallgatás, cserekereskedelem, pártgyűlések. A nyolcvanas évek közepén igen izgalmas közösség jött össze a Szabó Ervin Könyvtár Rottenbiller utcai tagkönyvtárának falai mögött: az alábbiakban az első, magyarországi hivatalos populáris zenei gyűjtemény történetének meghatározó szálait járjuk körbe.

Tovább

Könnyűzenei filmklub: Kutya éji dala

kutya_eji_dala_filmkultura.jpg

Folytatódik a Hanfoglaló Program és a Hangőr Egyesület közös könnyűzenei filmklubja. A vetítéssorozat továbbra is a popzene és filmipar óvatos frigyének gyümölcseit veszi számba, de most a hetvenes-nyolcvanas évek undergroundjára koncentrálva. A hatvanas évek tvisztelő, stoppoló fiataljai helyett ezúttal a csöveseké és a földalatti figuráké lesz a filmvászon. Az Extázis héttől tízig következő alkalmán, 2018. február 15-én Bódy Gábor Kutya éji dala című filmjét tekinthetik meg az érdeklődök. A vetítés utáni beszélgetésen a filmklub házigazdájának, Gelencsér Gábornak a vendége Csaplár Vilmos, a film forgatókönyvírója lesz.

Tovább

„A századforduló izmusainak reinkarnációja a rockzene köntösében“

A hazai punkról, 2. rész

punk_1.jpg

A rock negyedik nemzedékét képviselő punkokról szóló írásunk első részében általában foglalkoztunk a szubkultúrával. Most a zenét vesszük górcső alá.

Minthogy az egész szubkultúra az elődökkel való totális szembefordulást képviseli, ez a zenén is megmutatkozik. A hetvenes évekre csúcsra érő art rock és stadion rock héroszokat állít színpadra, bonyolult zenei formákat alkalmaz. Már nem a lázadás jelképei a zenészek, a hatalom megalkudott velük, a divat pedig beolvasztotta őket. Ezzel szemben a punk a maga mindennapi „senkijeit“ küldi a színpadra, nem válik el élesen a közönség és az előadó, visszaad egyfajta bensőséges hangulatot. A zene nagyon egyszerű, ezek az előadók gyakran a színpadon tanulnak meg játszani, de a hangsúly nem is a virtuóz hangszerkezelésen van, hanem az indulatok sűrítésén és átadásán, a megteremtődő hangulaton.

Tovább

Lázas rock'n'roll – Febris

febris_1965_promo1_harmathamade_harmathalbert_fodorsandor_sebestyenferenc.jpg

Harmath Amadé, Harmath Albert, Fodor Sándor és Sebestyén Ferenc

A Febrist jogelődje a soroksári Silverton zenekar volt, ahová Harmath Amadé 1963-ban lépett be, majd később csatlakozott testvére, Harmath Albert is. Sebestyén Ferenc volt a szólógitáros, Fodor Sándor a dobos, Juhász Mihály a ritmusgitáros és Babits András a basszusgitáros.

Tovább

A táncházmozgalom pionírjai – Sebő együttes

sebo_egyuttes.jpg

A Sebő együttes

Halmos Béla szokta volt mondogatni: amikor 1971-ben Sárosi Bálint Zenei anyanyelvünk című rádiósorozatában először meghallotta a Le is szállnak, fel is szállnak a fecskék című széki lassút, menten kihullott a gitár a kezéből. Sebő Ferenc ezt úgy fogalmazta, hogy ez a felvétel volt az, ami az igazi csóvát dobta a zenei műhelyükbe. Ez lett az a kulcspillanat, ahonnan radikálisan megváltozott a hozzáállásuk az eredeti népzenéhez.

Tovább

A magyarok nyilaitól ments meg, Urunk, minket!

A Generál angol nyelvű lengyel nagylemezei, 2. rész

Heart of Rock (Musa Polskie Nagrania SX 1761), 1979.

88670.jpg

Várkonyi Mátyás és Novai Gábor 1975 végére ismét csapatépítő üzemmódba kapcsoltak, ugyanis a Generált szabályosan szétcincálták más zenekarok: Karácsony János a Locomotiv GT gitárosa, Révész Sándor pedig a Piramis énekese lett. Maradt Póta András, aki mellé egy fantasztikus ötlettel leszerződtették Solti Jánost, az akkori fiatal dobos-generáció egyik legtehetségesebb művészét, és fuzionáltak az Olympia együttessel, ahonnan Horváth Károly „Charlie”, az egyik legegyénibb hangú és legjobb mozgású énekes (a Balettintézet növendéke is volt évekig) és Tátrai Tibor gitárvirtuóz érkeztek.

Tovább

Akiknek a hangszerükben volt az erejük – Sámson zenekar

samson_196802_csili_promo_verz2_harmathadam_elekeszoltan_debreczenicsaba_fabiantibor_tokesjanoslevin_harmathsandor_gerdesitsferencbetus.jpg

Harmath Ádám, Elekes Zoltán, Debreczeni Csaba, Fábián Tibor, Tőkés János, Harmath Sándor, Gerdesits Ferenc

A beatkorszak egyik legendás zenekara volt a Sámson, melyet 1962–63 körül alapított Harmath Sándor és testvére, Harmath Ádám. Az együttes tagja volt ekkor még Dévényi Levente szólógitáros, és itt kezdte karrierjét Korbellek Péter is, aki aztán Kozák Péter néven vált a Táncdalfesztiválok egyik sztárjává.

Tovább