Jimi Hendrix, Janis Joplin és Jim Morrison halála tulajdonképpen lezárta a hatvanas évek nagy hippikorszakát, Radics Béla pedig éppen akkor hagyott itt minket, amikor világszerte visszaesett a hagyományos rockzene iránti érdeklődés. Misztikus egybeesések? Az idősebbek emlékeznek… A nyolcvanas évek…
Fuvolaszó a szélben, avagy Török Ádám és az állandóság
Koromnál fogva az ezüstkorszakában ismertem meg a Minit. 1975-ben az első évemet tapostam a Toldy Ferenc Gimnáziumban, és tavasszal a negyedikesek szalagavató báljára Török Ádámékat hívták meg muzsikálni. Addig csak egy számukat ismertem a rádióból, a Gőzhajót, és a slágeres rockhoz szokott fülemnek…
„Jobb a Korál, mint a Rock!” ‒ avagy Balázs Fecóék, nem csak szabadtéren
Ahogy arra sokan emlékeznek, a Korál bemutatkozó koncertjére 1978. május 1-én került sor a Budai Ifjúsági Parkban, a fő attrakció, a V’Moto-Rock előzenekaraként léptek fel. Persze helyesebb lenne újjáalakult Korált írnom, hiszen a banda 1974 óta létezett. Egy dalukat, a Hazafelét ismertem a…
Egy hely, amit nem lehet pótolni – a Budai Ifjúsági Park könyves és filmes emlékezete
Bár a Budai Ifjúsági Park (BIP) története 1984-ben zárult le, már három évvel korábban tudni lehetett, hogy a hazai populáris zene tán mindmáig legfontosabb helyszínének napjai meg vannak számlálva. Érdekes belegondolni, hogy amennyiben nem hanyagolták volna el a szórakozóhely karbantartását, és…
Farmergatya vagy bőrnadrág – emlékfoszlányok a Piramisról
„Tisztára, mint egy nyugati banda!” Ez jutott eszembe, amikor először láttam a Piramis együttest. Fotón, 1976-ban, úgy emlékszem, a Pesti Műsor hátoldalán. Fantasztikus ingek és zakók, színes sálak, karperecek. Bőrnadrágot még csak Závodi viselt, a többiek farmerban vagy vászongatyában feszítettek,…
A csúcs hely csúcsai – Volt egyszer egy Ifipark emlékkönyv
Újraolvasó – Hogy szólnak a beatkönyvek a 21. században?
Az 1961-ben megnyitott és 1984 őszéig működő Budai Ifjúsági Park túlzás nélkül a magyar rockzene kulcsfontosságú helyszíne volt. Itt fellépni rangot jelentett. A Park nyitó- és zárónapjáért komoly presztízsküzdelem folyt a zenekarok között. Ennél jobb koncerthely Magyarországon nem volt és nem is…
„Kölyökkorom óta fontos nekem a progresszív zene” – interjú Török Ádámmal
Török Ádámot már tízévesen elbűvölte Bartók és Kodály világa, a szalagos magnóról hallott első rock and rollokra pedig hastáncot lejtett a szoba közepén. A Mini élén tömegeknek játszott kompromisszummentes, underground zenét. Korábban kérdeztük már az 1971-es Illéssel-, és egy évvel későbbi LGT-vel…
„Az LGT volt számomra a világ közepe” – interjú Karácsony Jamesszel
Az Indián, akit kisiskolásként rövid úton eltanácsolt a zongoratanár. Később aztán minden hangot megismert a hangszeren, és az ország egyik legjobb gitárosa lett. Karácsony James a Ferm és a Generál után került a Loksiba. Kijárta a rock and roll-iskolát és hosszú évtizedeken át azóta is jelesre…
Örökmozgó lettem
„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek
1976 tavaszán egy remek híren akadt meg a szemem a Pesti Műsorban: májustól keddi napokon újra játszik a Mini és a P. Mobil a Budai Ifjúsági Parkban. „Remek hír” alatt a Mini fellépését értettem, hiszen már jól ismertem a bandát, lejártam a Bem rakpartra és imádtam őket, örültem, hogy most először…
Szerelem az Ifipark záróbuliján
„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek
Nem voltam rendszeres látogatója a Parknak, de rendkívül emlékezetes az életemben a híres szórakozóhely bezárásának napja. Történt ugyanis, hogy egy barátommal elmentünk a záró rendezvényre, de első körben nem jutottunk be a P. Mobil koncertjére. Mi kitűnően hallottuk kívülről is a zenét, ezt…