A szegedi dixie dallama – Molnár Dixieland Band

2017. február 21. - beatkorSzaki

dixie01.jpg

A dixieland New Orleans-ból származik. Az afro-amerikai gospelek, spirituálék, a country, a ragtime, francia kvadrillok és a blues elemei keverednek benne finom rögtönzésekkel. A huszadik század legelején született stílus a negyvenes és az ötvenes években lett újra népszerű. Molnár Gyula az újravirágzó dixie-be szagolt bele Újszegeden, hogy megalapítsa Magyarország legrégebbi és legismertebb vidéki dixieland-bandáját, amelynek élén immár több mint ötven éve játssza a műfaj bódító ízeit.

Molnár már kiskölyökként klarinétozott és kölcsön-lemezjátszón hallgatta akkoriban Luis Armstrong és Ella Fitzgerald korongjait. Nem csoda, hogy amikor még jócskán az érettségi előtt Horváth Béla zenekarába került, az újszegedi Tóth vendéglőben is szívesen fújt dixieland-standardokat. 1963-tól Boncz Géza és Kréter Károly társaságában Molnár tett ugyan egy hét évig tartó kirándulást a beat területére a Kristály együttessel – nem is akármilyet méghozzá, Villon-ballada című daluk a slágerlisták élére került –, 1964-től azonban Szegedi Dixieland néven, egy vizes falú pincében próbálni kezdett a ma is aktív zenekar magja, amelyet Hulin István dzsessz-zongorista keresztelt át Molnár Dixieland Band-re.

Az egyetemistákkal és amatőr zenészekkel felálló banda egy ideig a szegedi Fegyveres Erők Klubjában zenélt, de a Salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján már a hatvanas években kitűntek a műfaj sorkatonái közül. Két ezüst- és egy aranydiplomával jutalmazták játékukat. Műsorukon máig dixie-standard-ek szerepelnek európai revival beütéssel, amit itt-ott a szegedi paprika csípősségével ízesítenek.

1972 óta egyre gyakrabban hívták őket külföldre is. A határainkon túl kezdetben Szeged Oldtimers néven koncerteztek. Először a morvaországi Přerovban léptek fel, s ha már ott jártak, elhozták onnan az Európa Klasszis-díjat. Ezt követően a Magyar Rádió segítségével a keleti blokk összes baráti országába elvitték a dixieland lüktetését, s nem maradt el a szovjet turné sem. De eljutottak Nyugatra is. Zenéltek mások mellett Németországban, Hollandiában, Franciaországban, de játszottak Norvégiában, Svédországban, az Egyesült Államokban és a Kanári-szigetekre is elvitték a dél-alföldi dixie dallamait.

Fellépett már velük többek közt Fatty George, Joe Muranyi, Marcel Zanini és Theiss Jensen, Chris Barber, énekelt náluk Jewel Brown. A hazai ászok közül Balogh Kálmán, Bényei Tamás, Papa Fleigh, Deseő Csaba, Berki Tamás is volt már a vendégük. A dixieland a lazaságról szól. Amikor Molnár Gyula arra kérte egyszer a velük turnézó Tony Scottot, hogy mutassa meg neki a fúvástechnikáját, az amerikai a lehető legérzékletesebben ismertette a szerinte legalkalmasabb szájtartást: a szájába vette Molnár ujját. A zenekarvezető egyébként – úgy hírlik – azóta is Tony Scott Magyarországon hagyott klarinétján játszik, amely az ötvenes években a legendás Bill Evans session-öket is megjárta.

A Molnár Dixieland Band közel ötven dalt rögzített a Magyar Rádió stúdiójában, de számos külföldi antológián is hallhatók felvételeik. A legnagyobb európai dixieland fesztiválra, a drezdaira tizenháromszor kaptak meghívást. 1983-ban a nyitóhangversenyen a húszezres tömeg hosszú percekig skandálta, hogy „Márta, Márta”. Az 1971 óta a zenekarban zongorázó és éneklő Garay Mártát éltették.

dixieland.JPG

De nem csak játszanak, műfajuk népszerűsítéséért más módon is tesznek. Salgótarjánban nemzetközi dixieland fesztivált szerveztek például, de a kezdeményezésükre került a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorába a Dóm Dixie Gála is, amely 1998-tól kilenc éven át a műfaj egyik legfontosabb hazai bemutatójának számított.

A pop üzlet, a dixie pedig zene – mondta a zenekar megalapításának harmincadik évfordulóján Molnár Gyula, majd hozzátette, hogy a dixie-muzsikusok szerte a világon a közönség tapsát és a zenészkollégák elismerését tekintik a legfőbb értéknek. A Molnár Dixieland Band-nek félszáz évesnél is hosszabb fennállása óta több millióan tapsoltak már. Számos kitüntetésük közül kiemelkedik a 2001-ben, az év dixieland együttese kategóriában kiérdemelt eMeRTon Díj.

Benkó Sándor így gratulált a 2004-ben a fennállása negyvenedik évfordulóját ünneplő Molnár Dixieland Band vezetőjének: „Koncertjeitek kiváló hangulata, lemezeitek művészi értéke, nemzetközileg kivívott rangotok a dixieland műfajának első sorába emelt benneteket, amire büszke lehet Magyarország és különösen büszke lehet szűkebb hazátok – Szeged városa.”

Az alapító harsonás Mucsi Árpád helyére Fajszi Csanád került, aki mára már biztos pontja a fúvósoknak, Sallai László trombitással együtt. A ritmusszekció oszlopa a már említett énekes és zongorista Garay Márta, Kiszin Miklós nagybőgőzik, bendzsón Szászi András, dobon pedig Simon Krisztián játszik a zenekarban. Az idén ötvenhárom éves Molnár Dixieland Band még manapság is aktívan koncertezik. Ha így folytatják, Szeged lassan New Orleans testvérvárosává válik.

Fotók: dr. Molnár Gyula archívuma.

Szerző: Vass Norbert

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr5012275455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.