Világsztárok Budapesten - interjú Kövér Péterrel

2017. december 12. - beatkorSzaki

bs.jpg

A Budapest Sportcsarnok 1991-ben

Kövér Péter 1947-ben született Budapesten mint a „Nagy Generáció” jelentős tagja. Gyermekévei kalandosan teltek, nagyszüleinél, később intézetben nevelkedett, és csak több mint ötvenéves korában ismerte meg egypetéjű ikertestvérét. A beat- és rockzene iránti rajongása már a műfaj első hazai lépései idején kialakult, még középiskolás korában. A gimnáziumban Tánczos Gábor volt az osztályfőnöke, az ő hatására végezte el később az egyetemen a szociológia szakot. Kövér Péternek rengeteg hazai és nemzetközi kulturális, sport és egyéb esemény rendezése fűződik a nevéhez. A Budapest Sportcsarnok és a Syma Csarnok munkatársa is volt.

Rozsonits Tamás:
Mi volt a munkaköröd [a Budapest Sportcsarnokban]?

Kövér Péter:
Művészeti vezetőként a kulturális rendezvényekért feleltem. Azok szervezésével foglalkoztam. Lehel Laci azért keresett meg engem, mert hallotta, hogy a Budafoki Művelődési Ház szervezte a Kamaraerdőben a május elseji rendezvényeket, amelyek száz-százötvenezer embert vonzottak. Neki olyan valaki kellett, aki nagy tömegeket is tud kezelni. Az első időkben mindent meg kellett tanulnunk, úgy működtünk, mint egy hályogkovács. A Kisstadionban már rendeztek korábban koncerteket, de csak ritkán, az alkalmi színpadépítésen kívül ott másra nem volt szükség. A BS más volt: ott a műszaknak meg kellett tanulni például azt, hogyan lehet átállni egy jégpályáról másnap egy koncertre.

dire_straits.jpg

A Dire Straits a Budapest Sportcsarnokban

[...]

Rozsonits Tamás:
Hogyan állt össze az első évad műsora? Volt kívánságlista?

Kövér Péter:
Nem, ajánlatokat kapunk, azokból válogattunk, így szerződtettük a kanadai Saga együttest a nyitó bulira, őket Ákos Pista hozta. Rögtön utánuk jött Amanda Lear, szóval beindultunk. Akkoriban minden rendezvényt mi szerveztünk, nem volt eleinte terembérlés, kivéve a sportrendezvényeket. Egy évben százötvenezer dollárt kaptunk a gazdálkodásra, az akkor nagy összegnek számított. Ezt a koncertrendezésre fordíthattuk. Az sokat segített, hogy a nyugati zenekarok a gázsijuk töredékéért jöttek el hozzánk, mert kíváncsiak voltak a vasfüggöny túlsó oldalára. Mindannyian jó élményekkel távoztak, mert ugyanolyan körülményeket találtak, mint a világ bármely részén. El is nyertük a Multimedia díját a nyolcvanas évek végén mint a legjobb koncerthelyszín Európában.

Rozsonits Tamás:
Kik és hogyan döntöttétek el, hogy a kínálatból kiket hívtok meg?

Kövér Péter:
Egyszerű és demokratikus volt: hárman vagy négyen voltunk az osztályon. Ha mindenki ismerte és szerette a zenekart, elfogadtuk a megfelelő pénzügyi kondíciókkal. Az első időkben nem nagyon jöttek aktuális világsztárok. Értek is minket olyan vádak, hogy csupa leszerepelt sztárt hozunk el. Ez alaptalan: rögtön az elején eljött a Talking Heads, ők akkor voltak a csúcson.

Rozsonits Tamás:
Sikeres volt a koncertjük?

Kövér Péter:
Mindegyik sikeres volt. Ha véletlenül megmaradt öt jegy, már válságstábot hívtunk össze, hogy mi történt? Bármibe vágtunk bele, általában sikeresnek bizonyult és elég sűrű volt a koncertnaptárunk. A sportrendezvények is sikeresek voltak: rögtön az elején asztalitenisz európa-bajnokság, ITF Taekwondo világbajnokság, Oyama Kyokushinkai Kupa és még sorolhatnám, mind-mind teltházzal. Jégrevü, kosárlabdakupa, akrobatikus motorozás, sok-sok minden.

Rozsonits Tamás:
Bekerült a BS a nemzetközi koncertturné-vérkeringésbe? Többször lehetett olvasni, hogy világsztárok is bejelentkeztek, aztán semmi sem lett a koncertből.

Kövér Péter:
A Rolling Stonesra gondolsz? Igen, az ő fellépésük többször is szóba került, de komoly ajánlat tőlük hozzánk akkoriban nem érkezett. 1982 nyarán felléptek Bécsben. Az akkori magyar zenészek krémje kiutazott oda egy Express-busszal. Lehel Lacival mi is velük tartottunk. Nem került szóba a bécsihez közeli időpontban budapesti fellépés. Azok a zenekarok léptek fel nálunk, akik amúgy is turnéban voltak. Nagy neveket sosem utasítottunk el, maximum helyhiány miatt. Amúgy is hiánypótlásként gondolok vissza a tevékenységünkre. Amikor először nálunk járt Alvin Lee, állítom, hogy a BS történetének legnagyobb teltházas koncertjét adta. Gondolom, sokaknak örömöt szereztünk, hogy élőben is láthatták őt, nem csak filmeken.

[...]

Rozsonits Tamás:
Mennyire voltak barátkozóak a BS-be látogató sztárok?

Kövér Péter:
A Santana zenekar és a technikusai nagyon kedves emberek voltak. Carlos Santanának akkor született kisfia, és annyira boldog volt a hír hallatán, hogy két órával többet játszott. Később aztán szereztem más benyomásokat is.

santana.jpg

Santana a Budapest Sportcsarnokban

Rozsonits Tamás:
Mesélj!

Kövér Péter:
Volt egy akkor divatos fiúzenekar, ők azt is megtiltották, hogy az öltöző folyosójára BS-alkalmazottak belépjenek, de ha mégis találkoznának az egyik szépfiúval, azonnal forduljanak a fal felé. Mi erre Kovács Zsuzsa kollégámmal azonnal föl-le mászkáltunk a folyosójukon. Persze nem szólt ránk senki. Az Iron Maiden tagjai a színpadon vadállatok, máskülönben aranyos, kedves srácok mindannyian. Bárkivel találkoztak, azonnal zenekari ajándéktárgyakat osztogattak. Johnny Cash arra tanított meg, hogy Coca-Colát csak üvegből szabad inni, amúgy tényleg finomabb, mint pohárból.

Rozsonits Tamás:
A Deep Purple „BS-edzőtáborozására” hogy emlékszel?

Kövér Péter:
Egy hétig itt gyakoroltak, készültek az újraegyesülést követő Perfect Strangers-világturnéra 1987 januárjában. A labdajátékcsarnokot rendeztük be nekik, az éppen egy kézilabdapálya méretű terem. A teljes koncertfelszerelésüket felépítették, és ott gyakoroltak koncertkörülmények között. Három koncertet adtak.

Rozsonits Tamás:
Az elsőn Blackmore levonult a színpadról, mert – állítólag – nem volt egyenletes az áramellátás.

Kövér Péter:
Olvastam én is, de csodálkozom, mert mindhárom koncerten jelen voltam. Az első úgy sikerült, mintha egy amatőr banda lépett volna fel, a második kimagaslóan jó volt, a harmadik gyengébb, de élvezetes. Azt, hogy a BS ne tudta volna biztosítani a megfelelő áramot, nem hiszem el! Hétpróbás szakemberek dolgoztak minden poszton, így a villanyszerelők is minden problémát meg tudtak oldani azonnal, krízishelyzetben is. A BS-ben hetente fellépett egy-egy világhírű zenekar, soha nem volt semmi probléma. Amikor a kínai cirkusz vendégszerepelt, egész éjjel a csatlakozó dugókat cserélték, de másnapra minden készen állt.

Fotó: Harsányi Péter, budapestsportcsarnok.gportal.hu.

Készítette: Rozsonits Tamás

A teljes interjú szövege itt olvasható.

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr5413478209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.