Egy régi Pick-Up magazint böngészve akadt meg a szemem egy rövid híren, miszerint 1983-ban néhány hónap leforgása alatt 400 ezer példány fogyott el abból a kislemezből, amelyen a Sandokan című dal magyar nyelvű verziója található a Neoton Família tolmácsolásában. Ez a hír adta az ötletet, hogy lajstromba vegyem azokat a televízióban vagy moziban 1990 előtt játszott külföldi filmeket, filmsorozatokat, melyek zenéi megihlették a magyar előadókat, zeneszerzőket, szövegírókat. Az eredeti nyelven felcsendülő, vagy magyar nyelvre fordított főcímzenék, betétdalok mellett készültek filmekbe teljesen új kompozíciók is.

Én már beleszülettem a „tévékorba”, hiszen szüleim a házasságkötésük évében – 1971-ben – vásárolták meg maguknak az első fekete-fehér készüléket, arra pedig már emlékszem is, hogy 1984-ben sikerült egy színestévére cserélnünk a régit. Az országhatárokhoz közel lakókon kívül mindenki más csupán a két magyarországi csatornából (1971-től indult el a 2. műsor) választhatott, így megvolt a kollektív televíziózás élménye kis hazánk majd összes állampolgárának, a „dobozban” látható filmekkel, filmsorozatokkal szinte együtt lélegzett az ország népe.

A filmszínházakban futó külföldi (főleg nyugati) filmeknek is nagyobb volt a varázsuk, mint a mai idők moziműsorainak, hiszen akkoriban televízióban is szűkebb volt a választék. A mai szemmel nézve már talán kissé gyermetegnek tűnő Bud Spencer-filmek nyújtották számomra a legnagyobb élményt iskoláskoromban, a nyolcvanas évek első felében. Az És megint dühbe jövünköt annyira kihagyhatatlannak gondoltam, hogy még a kenőpénzt sem sajnáltam arra, hogy a túlzsúfolt szobi moziba mindenáron bejuthassak. A 10 forint ellenében nem csupán én, hanem az öcsém is beülhetett az előadásra, és nem is pótszéken feszítettünk, hanem egy „pótasztalon”.

Aztán a nyolcvanas évek közepétől a szerencsésebbek már különböző kábelcsatornák kínálatát is élvezhették, emellett a videomagnók is bekerültek a háztartásokba. Ennek következményeként pedig szertefoszlott a „kollektív élmény”, hiszen már nem csupán a két állami tévécsatornát lehetett nézni, a videokazettákon terjedő filmek pedig a filmszínházak forgalmára is hatással voltak.

Még 1968-ban volt nagy siker a magyar televízióban az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című nyugatnémet sorozat, melynek főcímdalát Orion űrhajó címen a Stúdió 11 játszhatta hanghordozóra. A sorozatot február 3-án kezdte vetíteni a televízió, és alig öt hónappal később már arról számolt be az Esti Hírlap, hogy kapható a boltokban a magyar feldolgozást tartalmazó kislemez.

A televízióban 1977-től látható Kojak című bűnügyi sorozat annyira népszerű volt, hogy Szalkai Sándor 1980-ban megrendezte a Kojak Budapesten című mozit, melynek az az Inke László a főszereplője, aki az amerikai felügyelőt alakító Telly Savalasnak volt a magyar hangja.

Az Egyesült Államokból egy bűnügyi kongresszusra Budapestre érkező Kojak – egykoron Kócsag II. tizedes a Rákóczi téri őrsről – kalandjait bemutató „krimi-filmkomédiához” (ez a szöveg szerepel a kislemez borítóján) Kovács György készített zenét, a dalszövegek pedig Sztevanovity Dusán nevéhez kötődnek. A kislemezen megjelenő két dalban Presser Gábor, Kútvölgyi Erzsébet, Somló Tamás, illetve Kovács Kati énekel. Még ennél is korábbi Soltész Rezső és Koch Ernő közös szerzeménye, amit Csehszlovákiában 1979 májusában-júniusában vettek fel, és szintén a tar fejű felügyelőnek állít emléke. A pozsonyi Opus kiadó jóvoltából megjelent Soltész Rezső szólóalbumon angol nyelvű felvételek sorakoznak, köztük a Kojak the Superstar. A Kodex-Corvina című nagylemezen a Corvina megszűnése után megalakított Oxigén együttes tagjai közreműködnek, de a lemez 1980-as megjelenésekor már nem létezett a formáció.

1978-ban egy nyugatnémet krimisorozat bukkant fel a magyar televízió kínálatában. Stephan Derrick főfelügyelő és Harry Klein felügyelő kettősének sztorija Korda György érdeklődését keltette fel. A Derrick főcímdala eredetileg instrumentális darab, azonban Korda 1983-as nagylemezén Ha bűn, hogy várok rád címmel magyar szöveget kapott Bradányi Ivántól.

Az Onedin család volt az első esti tévés széria, amit már én is néztem. Ezt a BBC-sorozatot nálunk 1979. január 2-án kezdték vetíteni, amikor első osztályos általános iskolás voltam. A filmzene Hacsaturján Spartacus című balettjének egyik részlete, Bradányi Iván ehhez írt szöveget Záray Márta és Vámosi János részére, akik az 1984-es albumukat kezdik az Onedin-Spartacus című dallal.

Az 1983 januárjában bemutatott hat részes Sandokan is nagyot robbant a televízióban, és a maláj tigris nem mellesleg minden második magyar lány/asszony szívét megdobogtatta. A következő év júniusában néhány napig hazánk vendége volt a főszerepet alakító Kabir Bedi, fellépett a váci búcsúban, és egy kistigrissel a kezében megmutatta magát a tömegnek a budai Skála parkolójában is. Egy Youtube-on megtalálható rövid filmrészleten látható, hogy ezen a budapesti rendezvényen többezer ember gyűlt össze, és a film főcímdala is felcsendült a Neoton Família előadásában. A zenekar már Pál Éva nélkül vette fel a dalt magyarul, pedig a Kisalföld még arról írt 1983. február 26-án, hogy angol nyelvű lesz a cover. A március 1-jén a boltokba kerülő SP-ből az év végig 408 134 példány kelt el, és ezzel az 1983-as év messze-messze legnagyobb kislemezsikere lett, hiszen a második helyezett csak 45 ezres példányszámot ért el. Emellett sikerült még egy „bőrt lehúzni a tigrisről”, hiszen Heller Tamás, a Mikroszkóp Színpad tagja Sándorkám címen egy paródiát rögzített kislemezre, és a színész önálló műsora is Sandokan és a többiek címen futott 1983-ban.

(Ez a film és a filmzene egyébként más szocialista országok előadóit is megihlette: Margaret Pâslaru az 1980-as nagylemezére készítette el a román nyelvű verziót, a három évvel később készült csehszlovák feldolgozás pedig Petr Kotvald és Stanislav Hložek kettőséhez kapcsolódik.)

Jugoszlávia filmipara adta a következő nagy sikert, a 10 részes Forró szél című sorozatot 1984 decemberében kezdte vetíteni a televízió. Ebben az esetben sem maradt el a magyarországi látogatás, a főszerepet alakító Ljubiša Samardžić a 44. SZÚR (Színészek- Újságírók Rangadója) vendége volt 1985. május 26-án, és egy góllal meg is terhelte a tollforgatók hálóját. (Igaz, előtte kihagyott egy tizenegyest.)

Alig három hónappal később arról adott hírt a Somogyi Néplap, hogy a budapesti Vörösmarty téri hanglemezszalonban dedikálja Magyarországon megjelent kislemezét a népszerű Surda. Az SP egyik oldalán Magdi Bezdán magyar szövegével csendül fel a főcímdal, a másik oldalon pedig az eredeti, szerb nyelvű változat hallható, a kíséretet a Belgrádi Rádió és Televízió Kórusa és Zenekara biztosítja. (Azt mondjuk nem értem, hogy miért volt szükség a magyar verzióra, hiszen nagyon rossz kiejtéssel és erős akcentussal énekli a dalt a színész.)

Nem sokkal később Baracsi István elkészítette a magyar nyelvű változatot is Forró szél Surda-dal címen, és ez a verzió szintén meghallgatható egy Pepita kislemezről. Sőt, Baracsi 1989-ben a A chateauvalloni polgárok című francia filmsorozathoz kapcsolódóan is készített egy kislemezt az eredeti zenét felhasználva. A sorozatot a 2. műsor adta 1989 januárjától, amikor én már harmadikos (maiaknak: tizenegyedikes) gimnazista voltam, de valószínűleg azért nincsen semmilyen emlékem róla, mert mi valamiért nem tudtuk fogni otthon a kettes csatornát.

„Tizenöt héten át izgult Isauráért sok-sok tévénéző Magyarországon”

– írta a Szabad Föld 1986. december 27-én. A Rabszolgasors című brazil szappanopera 1986. szeptember 2-án érkezett meg hazánkba, a főszereplőt megszemélyesítő Lucelia Santos pedig 1987. január 11-én látogatott Magyarországra az Ifjúsági Rendező Iroda (IRI) és a Skála meghívására. Ezek pont azok a napok voltak, amikor hatalmas hólepel borította hazánkat, az egész országban megbénult a közlekedés. Santos zalaegerszegi előadása is ezért hiúsult meg, a szervezők a kedvezőtlen útviszonyok miatt nem tudták őt eljuttatni a zalai megyeszékhelyre, pedig előzetesen már 2500 néző jegyet váltott az előadására. Szerencsére a budapesti fellépés nem maradt el, a BS-ben január 13-án megtartott műsorra sokezren befizették a 250 forintos beugrót. A Rock Színház művészei kezdtek, majd a KISZ Központi Együttesének táncosai következtek, és Farkasházy Tivadar kabaréjelenetében a film szinkronszereplői is felléptek. Santos sajnos csak négy dalt énekelt el anyanyelvén, végül magyarul előadta a Kis lak áll a nagy Duna mentén című örökzöldet.

Lucelia Santos magyar hangja, Detre Annamária is a fellépők között volt, és elénekelte a Rabszolgasors című Zsoldos Béla–S. Nagy István szerzeményt. Ez a dal a Pesti Isaura társaságában egy 200 ezer példányban kiadott kislemezen jelent meg, melynek borítóján Lucelia Santos és Detre Annamária fényképe látható. Ez a hanghordozó egyébként a Sportsegély alaphoz is kapcsolódik, hiszen a kislemez borítóján a következő szöveg olvasható: „Ennek a lemeznek a megvásárlásával Ön 3,50 forinttal járul hozzá a magyar SPORTSEGÉLY ALAP-hoz”. (A Sportsegély-alapot olyan élsportolók megsegítésére hozták létre, akiknek a pályafutása valamilyen oknál fogva derékba tört.)

A mozifilmeket kezdjük az Ének az esőben című klasszikussal, amit csupán 1964-ben tűztek műsorukra a magyar filmszínházak, pedig az USA-ban már 1952-ben bemutatták. Záray Márta és Vámosi János 1980-as korongja régi, nagy filmslágereket tartalmaz, és az Ének az esőben címet viseli. Így nem meglepetés, hogy az albumon a művésznő előadásában felcsendül – diszkóritmusban – a világsláger feldolgozása magyar nyelven.

Az Álom luxuskivitelben című filmre is több mint egy évtizedet kellett várni az 1961-es amerikai bemutató után, hogy a magyar mozikba kerüljön. Az Audrey Hepburn előadásában ismert Moon Rivernek számtalan feldolgozása létezik a világban, hazánkban Hold folyó címen készített belőle egy verziót Cserháti Zsuzsa az 1978-ban megjelent első szólólemezére.

Zefirelli Rómeó és Júliája 1968-ban készült el, és két évvel később már játszották is a hazai mozik. A Nino Rota által jegyzett főcímdal Delhusa Gjont érintette meg, aki egy 1988-as kislemezen énekli saját szövegével, ami ezután az 1989-es nagylemezére is felkerült.

Egy angol nyelvű kislemez a bizonyíték arra, hogy egy másik, immár 20. századi szerelmi történet – a Love Story – Kovács Katit ihlette meg 1971-ben, öt évvel később pedig a Van-e szerelmesebb vallomás című válogatáson bukkan fel az instrumentális verzió a Körmendi együttes és Zsoldos Imre előadásában, sőt Sárosi Kati 1979-es nagylemezén is megtaláljuk ezt az örökzöldet magyar nyelven, Szerelmi történet címen.

A Kabaré musical változata már 1966-tól ment a Broadway-n, de filmváltozat csak 1972-re készült el. A magyar mozikba két évvel később jutott el a mozgóképes verzió, és ekkor vette kislemezre Mátrai Zsuzsa a Kabaré című dalt, az Élet egy kabaré címen.

A Volt egyszer egy vadnyugat 1974-ben jutott el a magyar mozikba, Ennio Morricone zenéjének magyar nyelvű verziója pedig a már említett, film-világslágereket tartalmazó Záray–Vámosi albumon kapott helyet. Még 1976-ban a Körmendi együttes és Zsoldos Imre készített egy trombitával fűszerezett verziót a főcímzenéből az Örökzöld slágerek című nagylemezre, majd a Leona Team nevű titokzatos formáció – az arcanum.hu adatbázisában csupán kétszer jelenik meg a nevük – szintén felvette ezt a dalt 1985-ben Zsoldos Béla hangszerelésében, és az instrumentális felvétel megjelent kislemezen az Elfújta a szél főcímdalának cover-jével egyetemben. Egyébként a Leona Team csapata a Hungaroton adatai szerint László Attilát, Tóth Tamást, Babos Gyulát, Dandó Pétert és Kocsis Andreát takarja.

Nem lett nagy sláger a dal, de meg kell emlékeznünk a Norma Rea című 1979-es amerikai filmről és annak a zenéjéről. A főszerepet játszó Sally Field és a főcímzene is Oscar-díjat kapott a következő évben, és a magyar mozikba is ekkor jutott el a film. Talán a témája miatt mutatták be hazánkban, hiszen egy gyári munkásnő a hőse, aki bekapcsolódik a szakszervezeti mozgalomba. A világ így megyen című covert Bontovics Kati énekelte egy kereskedelmi forgalomba nem hozható kislemez egyik oldalán, a másik oldalon pedig az eredeti dal van Jennifer Warnes előadásában.

A Tűzszekerek című filmet 1982 júniusában mutatták be hazánkban, Kovács Kati pedig a három évvel később megjelent nagylemezén saját szövegével, Légy napfény címen énekli el a filmhez készült, eredetileg instrumentális Vangelis-művet.

Szintén Kovács Kati az előadója és a szövegírója is annak a dalnak, ami ugyancsak a művésznő 1985-ös albumán szerepel és Bud Spencer munkássága előtt tiszteleg. Oliver Onios Dune Buggy című dala magyar verziójának címe – Különben dühbe jövünk (Piedone) – kicsit megtévesztő, hiszen bár Bud Spencer (és Terence Hill) a főszereplője a Különben dühbe jövünk című filmnek, de Spencer itt nem Piedone (a rendőrfelügyelő) bőrébe bújik, hanem egy autószerelőt alakít.

Sophie Marceau a Házibuli című francia tinifilmben debütált a mozivásznon 1982-ben, és három évvel később már a magyar filmszínházak látogatói is láthatták Vic szerelmi történetét, sőt ugyanebben az évben a Házibuli folytatódik is megjelent a hazai mozik műsorán. A főcímdalokból készült magyar nyelvű verziók Soltész Rezsőhöz, illetve Kovács Katihoz kötődnek. Vladimir Cosma fülbemászó zenéi Bradányi Iván segítségével kaptak magyar hangot Rólad álmodozni jó és Ne szólj címen egy-egy Soltész kislemezen, de még ennél korábbi Kovács Kati verziója, aki Álmodj kiskölyök címen készített el egy magyar nyelvű változatot.

Ahogy már a Kojak és a Rabszolgasors című sorozatok esetében megemlítettem, vannak olyan magyar kompozíciók is, amelyeket filmek, szériák ihlettek. Ez történt a nagysikerű mozifilm, az E.T. esetében, amikor is Ullmann Ottó és S. Nagy István Földönkívüli címmel írt egy dalt Ullmann Mónikának, és ide tartozik a Robin Williams főszereplésével futó Egy úr az űrből című sorozat is, ahol a főszereplő magyar hangja, Maros Gábor kapott lehetőséget arra, hogy Nanu-Nanu címmel felénekelje Wolf Péter és S. Nagy István dalát. Mindkét dal helyet kapott egy-egy kislemezen, ezen kívül szerepelnek még azon a Tini dal című válogatáskorongon is, amelyen Mikó István saját szerzeménye, a Breki blues is hallható. Ugye az 50 év felettieknek nem kell mondani, hogy ez a dal a Muppet Show című bábsorozat szellemét idézi meg?

Szerző: Hortobágyi Gábor

Nyitókép: Kovács Kati. Fortepan / Gothár Péter

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.