A Kádár-korban, Szegeden működő zenekarokról szóló írásom első részét azzal zártam, hogy a diszkó megjelenése okozott némi zavart a zenekarok életében, az élőzene konkurenciát kapott. Így aztán néhányan úgy döntöttek, hogy „élő” diszkót csinálnak. Több nevenincs együttes jelentkezett ekkor, kifejezetten diszkó stílusban. Azonban ezek közül kiemelkedett a Fanti zenekar, amely korábbi beat- és rockzenét játszó tagokkal állt fel. Ők nem saját dalokat játszottak, hanem ismert diszkó-világslágerek előadásával táncoltatták meg a szórakozni vágyó közönséget. Ezt általában művelődési házakban, vagy valamilyen vállalati klubban tették.
A korábbi beat- és rockzenét játszó együttesek java egyébként vagy átalakult, vagy megszűnt. Esetleg maradtak a vendéglátóiparnál, így például a korábban említett Szeged bárban, vagy a Jégkunyhóban (melyek sztriptíz műsort is adtak), ahol esténként a kapatos vendégeknek játszották a talpalávalót, háttérmuzsikaként.
Miközben a rock műfajában nem sok újabb, meghatározó zenekar jött létre. Talán a Czutor Zoltán által alapított, középiskolai Ropi nevezhető a stílust követő bandának. Később, a rendszerváltás környékén, ebből a formációból született meg a Nyers zenekar, mely a kilencvenes években sikeresnek számított hazánkban. A Ropi zenéjét az AC/DC befolyásolta, és a kemény metál irányába fordultak, megspékelve azzal, hogy a stílusból úgy hozzák ki a legtöbbet, ha félórás opusokat írnak, némelyikben 40-50 zenei témát belezsúfolva. Egy idő után nem is hívták őket fellépni. Később Still Hillre változtatták nevüket, és bár maradtak a rockzenénél, letisztultabb és „nyugodtabb” hangnemre váltottak. Mígnem az évtized végére eljutottak a Nyers megalapításához, mely hatalmas fordulatot véve, funky zenével kezdte működését. Énekesként az a Hevér Gábor tűnt fel náluk, aki később országos sztár lett, többek között a Nemzeti Színház és a Vígszínház színészeként.
Az East, melyet az első részben belesoroltam azon három szegedi zenekar közé, amelyek országosan ismertek lettek, tágan értelmezve szintén a rockzene területén mozgott. De ők mégiscsak a határeset kategória, mert dzsesszrock stílusuk miatt számos alkalommal játszottak dzsesszfesztiválokon is.
És itt tegyünk egy kitérőt, mert a nyolcvanas évek – és a rendszerváltás utáni – könnyűzenei élet mellett nem mehetünk el, a ma is működő, szegedi Városi Rock Klub említése nélkül. Alapítója, minden szegedi zenész „Papája”, a 2017-ben elhunyt Szurdi Zsolt volt, aki a Gőzerő nevű zenekart is életre hívta. Szurdi a város zenei életének meghatározó alakja volt. Tizenkét hangszeren játszott, a Népművészet Ifjú Mestere és a Szeged Kultúrájáért Aranygyűrű tulajdonosa volt. Továbbá neki köszönhetjük a SZIN (Szegedi Ifjúsági Napok) rendszerváltás utáni sikeres átmentését is. Olyan formációk próbáltak és léptek fel az általa vezetett klubban, mint az East vagy a CPg. A magyar punk ikonikus zenekarára még visszatérek, de előbb tekintsünk rá egy teljesen más műfajra.
Ugyanis az 1964-ben alapított, tulajdonképpen máig működő Molnár Dixieland Bandet semmilyen zenei korszaknak nem sikerült lesodornia a Dr. Molnár Gyula által kijelölt útról. A tagok beat és egyéb zenei vargabetűi ellenére is stabilan hozták az ultraprofi színvonalat. Érdekes módon épp a nyolcvanas években értek a csúcsra, évi 80-100 koncertet adtak akkoriban. Talán őket nevezhetjük az első olyan igazi nemzetközi sztároknak, akik Szegedről indulva hódították meg a világot.
És míg ez az Európa dzsessz színpadain fellépő formáció tökélyre fejlesztette tudását, addig a mélyből feltört valami, ami a következő évtizedben erős karaktert adott a város zenei életének.
Ugyanis megjelent az underground vagy új hullám, és a punk.
A már többször említett CPg-t Benkő Zoltán (Güzü) alapította pár barátjával, még középiskolásként. Hamar sikeresek lettek, ütős, kemény és polgárpukkasztó zenéjükkel, öltözködésükkel és viselkedésükkel. Miután otthon forró lett a lábuk alatt a talaj, ráadásul a középiskolából is kicsapták őket, Budapestre költöztek, további sikereket és ismertséget érve el. Legendájukat csak fokozza az, hogy a történetük „csúcsaként” 1983-ban a tagokat 1,5-2 év börtönre ítélték rendszerellenes magatartásuk miatt.
A hatvanas évekhez hasonlóan ismét kitört egy zenekar-alapítási láz. A legtöbb hirtelen összegründolt baráti együttes hamar el is tűnt és emlékük a jótékony feledés homályába veszett. Talán két olyan banda említhető meg, melyekre a kétezerhúszas években is emlékeznek..., s nem feltétlenül csak a szubkultúrán belül.
Az egyik a 88-as csoport, amely punkzenét játszott. Igen, a zenekar neve valóban a német ábécé nyolcadik betűje, neonáci jelkép, mert a „HH” a Harmadik Birodalom közismert köszönését idézi. A 88-as csoport attitűdjében valóban skinhead, zenéjében viszont punk. Azonban meg kell jegyezni, hogy csak akkor lehet a kontextust megérteni, ha a korba próbáljuk helyezni magunkat. Mert akkor, ami a fennálló szocialista rendszer ellen szólt, az mind elfogadottnak számított a szubkultúrán belül. És az akkor éledő skinhead-oi mozgalom még nagyon messze állt a ma ismert szélsőjobboldali csoportoktól. A zenekar 2025-re „feltámadt” és ősszel sikeres, telt házas koncertet adott a Dürer Kertben, 2026 húsvét vasárnapján pedig jött az ismétlés.
A másik karakteresnek mondható zenekar a magyarországi ska zene úttörője, a Boldog Idő. Ők szintén rendszerkritikus szövegeket írtak, de finomabb megközelítésben, és vidám ska-punkos zenéjükkel, nagyjából kétéves létezésük alatt jellemzően sikeres, teltházas koncerteket adtak. A 88-as csoporttal és a CPg-vel egy baráti társasághoz tartozó tagok között átfedés is van. A Boldog Idő szintén 2025-ben jutott el oda, hogy elkezdtek próbálni és komoly érdeklődés van egy nagyszínpadi koncert irányába.
Akadtak persze még további, az új hullám vagy nyúvév zene partvonalán lavírozó szegedi bandák. A Nagyfröccs stílusa punkos-rockos volt, azonban nem szerettek volna egyik táborba sem beállni, így saját magukat és zenéjüket „csúcslinknek” aposztrofálták. Miután a zenekar kulcsfiguráiból kettőt elvittek katonának, gyakorlatilag megszűnt létezni. Azonban hamarosan, két női taggal kiegészülve, Zártosztály (ZoZo) néven folytatták a működést. Stílusuk változott, mert valamelyest maradt a punk-rock, de hangzásviláguk pszichedelikus, „hisztérikus” new wave lett.
Meg kell még említenünk a Játékbolt együttest, róluk azonban nem maradt fenn értékelhető felvétel, pedig 1985–86 környékén több sikeres koncertet adtak, többek között a Boldog Idő „előzenekaraként”.
Az eddig említett bandák a nyolcvanas évek végére megszűntek, azonban a rendszerváltás felé közeledve alakultak új formációk, melyek működése áthúzódott az új korszakba. A már korábban említett Nyers, illetve a 1987-ben alakult Gőzerő azon csapatok közé tartoznak, amik országos ismertségre – ha nem is mindent elsöprő sikerre – tettek szert. Az 1988-ban alakult a Variola (korábban Variola Vera) bő két évtizeden át működött. Kezdetben alternatív rockot, később sötét hangvételű „goth'n'roll” dalokat írtak. A kilencvenes években népszerű underground klubzenekarrá váltak, nem csak Szegeden. Első albumuk azonban csak 2007-ben jelent meg.
És említsük meg a C.E.T. együttest, ami 1993-as Ki Mit Tud? országos elődöntőjéig jutott, ahol a tv felvételen Antal Imre volt a műsorvezető. A legenda – és a zenekari tagok elmesélése – szerint, a továbbjutók előre „le voltak zsírozva”, így a szegedi bandának, bármily jól is szerepeltek, esélye sem volt jó eredményt elérni. Állítólag a zsűri egyik tagja elnézést is kért tőlük
Ezen kétrészes sorozatból természetesen bőven maradtak ki zenekarok. A három évtizeden átívelő szegedi könnyűzenei élet nincs kellően dokumentálva. Aki a nyolcvanas évekre kíváncsi, annak Virág Zoltán Az árnyak vándorlása és a világok kizökkenése-helyrebillenése című, a „Boldog, szép napok?” – a magyarországi könnyűzene helyzete az átalakulás éveiben című kötetben megjelent tanulmányának elolvasását jó szívvel ajánlom.
Szerző: Magyar Ernő
Nyitókép: Punkok a Magyar Hajó- és Darugyár Balatonfüredi Gyáregységének üzemcsarnokában, az Új hullámos együttesek fesztiválján, 1982. augusztus 7-én. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
