A nyolcvanas évek első felében őrült zenekaralapítási hullám söpört végig hazánkban. Míg az előző évtized a korábbi beat-bummhoz képest már-már kissé lagymatagnak volt mondható, 1980-tól egyre többekhez ért el a punk és az újhullám. Ugyan a csöves kultúra és a rock még vastagon jelen volt a társadalomban, már formálódott az új generáció. Egy részük identitásukat éppen megtaláló (kis)kamaszokból állt, és hozzájuk csapódtak a volt csövesek ‒ többek között azok, akik kezdtek kiábrándulni korábbi ikonjaikból, mert szerintük kifulladtak, unalmasak lettek, ismételték önmagukat.
Az
2024 őszén, a Helikon gondozásában jelent meg Csatári Bence Kóbor – Az utolsó interjú című kötete. A több mint kétszáz óra beszélgetés nyomán készült, közel háromszáz fotóval illusztrált, 444 oldalas kiadvány elsősorban a diszkográfiára, az élő fellépésekre, valamint a színpadtechnológiai újításokra fókuszálva tekinti át az
Mit keresett Budapest rossz hírű terén a Szabadság-szobor? Mi volt a közös a Nero császár Rómájában, illetve a Kádár-korszakban? Hogy befolyásolta egy cirkuszi delfin egy fiatal erdélyi rockzenekar pályáját? És vajon mekkora sikert aratott a Vajdaságban a Zöldhajú lány?
Komár László
Kurucz Attila 23 éves volt az 1973. június 10-én rendezett
Ahhoz, hogy a címben kiemelt államszocializmusbeli ifjúsági – szubkulturális – csoportokat a térben, az időben és a társadalomban is el tudjuk helyezni, rövid áttekintést kell adni a félmúlt Magyarországáról, arról, milyen volt ez az ország, milyen volt a kultúra, milyen volt a társadalom, és milyen volt a politika az 1950-es, ’60-as, ’70-es és ’80-as években.
Eltalált borító, ütős cím és három szerző: ezek az első benyomásaim a friss
A beatkorszakban alakult egyik legismertebb hódmezővásárhelyi zenekar az elsőként 1965-ben színpadra lépő vásárhelyi Piramis együttes volt. A vásárhelyi Piramist a beatzenével a középiskolában megismerkedő fiatalok alakították meg.
2024. november másodikán elhunyt