Azok a régi csibészek Novai Gáborral és Ifj. Novai Gáborral

2019. április 18. - beatkorSzaki

rcs.jpg

Folytatódik a Hangfoglaló Program talkshow-sorozata. 2019. április 23-án Lévai Balázs vendége idősebb és ifjabb Novai Gábor lesznek a Magyar Rockhírességek Csarnokában!

Az Azok a régi csibészek programsorozat a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának keretében indult útjára, hogy aztán rövid idő alatt meghódítsa a könnyűzene-történeti visszaemlékezésekre fogékony közönség szívét. A sorozat célja, hogy első kézből közvetítsen ismereteket a hazai pop-rock legendáriumáról, a zeneiparról és az ifjúsági kultúráról.

Ezúttal azonban nemcsak a múltról, hanem a jelenről is szó esik, hiszen Lévai Balázs házigazda vendégei Novai Gábor és fia, Ifj. Novai Gábor lesznek.

Tovább

Country-rock Temesvárról – a Garabonciás együttes

garaboncias2.jpg

A Garabonciás együttes Temesváron alakult meg, magyar zenészekből, magyar nyelvű country-rock repertoárral. A zenekarvezető Csutak István volt (ének és gitár), az alapító tagok Antal Imre (dobok), Fogarasi Ildikó (basszusgitár, ének) és Vasiu Tibor (gitár), később pedig Szabó Attila (billentyűs hangszerek) csatlakozott.

Az együttes „társult” szövegírója Kinde Annamária nagyváradi költő volt. Nagy súlyt fektettek a minőségi szövegekre. Paulik Hilda elemzése szerint: „A kesernyés hangvételű társadalomkritika, a rezsim elleni lázadás, illetve egy-egy jellemző, általános érvényű igazság vagy hangulat megragadásának képessége volt az, amiért e szövegek elnyerték a zenekar, majd később a közönség tetszését.”

Tovább

Egy amerikai dzsesszlegenda itthon – Szabó Gábor budapesti látogatásai

szabog1.bmp

Szabó Gábor dzsesszgitáros fiatal zenészreménység volt, amikor 1956 végén családjával együtt elhagyta az országot. A hetvenes évek elején az Egyesült Államokban élvonalbeli zenésznek számított, aki sikeres szólólalbumok sorát jelentette már meg. Latinos, popzenés áthallásai a dzsesszben a mai világzenével rokonítják gitározását. Eredetisége átütő erejű volt a hatvanas évek második felében. Itthon azonban teljesen ismeretlen maradt, még a szakma köreiben is csak kevesen ismerték művészetét.

Tovább

Könnyűzene a hazai sajtóban az 1990-es évek előtt

Szolidaritási Rock Fesztivál (1978)

szolidaritasi_rockfesztival_78_1.jpg

1990 előtt hazánkban nem jelent meg kizárólag beat-pop-rockzenével foglalkozó periodikum. A kivételt a csupán egyetlen lapszámot megélt Poptika magazin jelentette 1982 novemberében. Emiatt jellemzően eseményekhez (koncertek, fesztiválok) kötődően, műsorfüzetként aposztrofált időszaki kiadványok kényeztették a műfaj népes rajongótáborát. A kedvenceikről szóló írásokkal és fotókkal tarkított sajtótermékek korlátozott példányszámuk és a terjesztés hiányosságai miatt csak az érdeklődők töredékéhez juthattak el. Ilyen volt a tartalmában és küllemében is rendkívül nívós Szolidarítási Rock Fesztivál című lap.

Tovább

Könnyűzenei filmklub: A nagy generáció

386d64e02a8f341d7ee44dd61d6dc06c_normalcropped.jpg

Folytatódik a Hangfoglaló Program és a Hangőr Egyesület közös könnyűzenei filmklubja a TRIP Hajón! A vetítéssorozat továbbra is a popzene és filmipar óvatos frigyének gyümölcseit veszi számba. Az Extázis héttől tízig következő alkalmán, 2019. április 11-én András Ferenc A nagy generáció című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. A vetítés utáni beszélgetésen a filmklub házigazdájának, Gelencsér Gábornak a vendége Csatári Bence történész lesz.

Tovább

Hungaria – a hardrock-zenekar

hungaria1971.jpg

Hungaria, 1971

1971 elején a Hungaria 1967-től indult első „nagy” korszaka lezárult, a második nagylemez rögzítését követően feloszlott a zenekar. Fenyő Miklósék számára ezeket az éveket olyan, máig népszerű slágerek, mint a Csavard fel a szőnyeget vagy a Nem bújok én többé már a subába tették oly sikeressé.

Fenyő egyedül vágott neki egy új Hungaria összeállításának. Klein László (basszusgitár) kivételével – Cila már a hatvanas években játszott a zenekarban – csupa még ismeretlen zenészt vett maga köré: Szűcs Antal Gábort, azaz Totyát (gitár) és a Fekete testvéreket, Gyulát (szaxofon, ritmusgitár) és Gábort (dob).

Tovább

Búgócsiga – folk-rock Erdély szívéből

bugocsiga1973a.jpg

A Búgócsiga együttes 1971 október elején lépett először a marosvásárhelyi közönség elé. Az alapító tagok közül Deák Endre és Fülöp Barna gitárosok még a középiskolában voltak osztálytársak (1967–71), majd zene, illetve testnevelés szakon a helyi Pedagógiai Főiskola diákjai (1971–74). Gáll András basszusgitáros a helybeli üveggyárban dolgozott hatórás munkaidőben, négy műszakban, Kerekes Miklós dobos pedig az alapítás idejében éppen katonának vonult be tizennyolc hónapra. Helyette átmenetileg Sikó Balázs lett a dobos.  Az együttes egy helyi vállalat főtéri klubjában kezdett játszani, az első néhány koncertet HUMMING TOP néven adták. A név Gáll András ötlete volt, aki egy angol szótárból nézte ki a szavakat. A műsor elsősorban angol és magyar nyelvű feldolgozásokból állt, a klub mellett diákfesztiválokon, gólyabálon és más egyetemi rendezvényeken léptek fel.

Tovább

Azok a régi csibészek: Soltész Rezső

32d390091500810e37cad208ea606ff3_normalcropped.jpg

Vissza a hatvanas-hetvenes évekbe! Folytatódik a Hangfoglaló Program múltidéző sorozata. 2019. március 27-én Lévai Balázs vendége Soltész Rezső a Magyar Rockhírességek Csarnokában!

Az Azok a régi csibészek programsorozat a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának keretében indult útjára, hogy aztán rövid idő alatt meghódítsa a könnyűzene-történeti visszaemlékezésekre fogékony közönség szívét.

Tovább

Volt egyszer egy Popmajális – és ennek nyomai lemezeken

popmajalis_kazetta.jpg

1981 végén az addigi egy hazai könnyűzenei lemezmárka, a Pepita mellett két további jelent meg, a Krém és a Start. Természetesen mindhármat az állami monopóliumot élvező Magyar Hanglemezgyártó Vállalat adta ki. A befutott előadók lemezei továbbra is Pepita név alatt jelentek meg. Rétegzenék, elsősorban dzsessz kiadására vállalkozott a Krém, a Start pedig a kezdő előadók mögé állt be.

1982. május 29-én a csak pár hónapja átadott Budapest Sportcsarnokban szervezték meg a Start istállójának monstre bemutatkozását, Popmajális név alatt. Ez volt az első, fedett helyszínen tartott, egész napos rockkoncert itthon. Ennek az oka egyszerűen az volt, hogy a BS előtt más nagykoncertre alkalmas csarnok nem létezett az országban. Meglehetősen vegyes felvágottnak számított a fellépők névsora: Edda, Karthago, P. Box, Prognózis, Rolls Frakció, KFT, Ninive, GM49, Sikátor. Húzónévként az Edda szerepelt, amelynek lemezei már megjelentek és kezdő zenekarnak egyáltalán nem lehetett mondani. A hard rock vonulat közönsége természetesen ütközött az új hullámosok (jóval kisebb számú) közönségével, de szerencsére kisebb rendzavarások árán le tudott futni a rendezvény. A KFT-t és a GM49-et – mi tagadás – alaposan kipfujolta és meg is dobálta a többségi hard rock közönség. Mi több, a színpadi bukás halvány hangzó nyomai az egyik megjelentetett kiadványon is megtalálhatóak. A rendezvény nevében foglalt popműfaj képviselői egyébként nem fordultak elő a színpadon.

Tovább

Swetter: Ki mit tud? (1988)

swetter_ki_mit_tud_1988_1.jpg

A Swetter a Ki mit tud?-on (1988)

1962 és 1996 között tíz adássorozatot élt meg a legendás tehetségkutató sorozat. A rendszerváltás előtti utolsó Ki mit tud? 1988-ban volt, előtte öt évvel rendezték az azt megelőzőt. A most tárgyalt esemény abból a szempontból is különleges volt, hogy három miskolci pop-rock együttes is bejutott az elődöntőbe. Közülük a Swetter képviselte a várost a döntőben, ahol másodikok lettek. Az ő történetükön – milyen lehetőségekkel, akadályokkal kerültek szembe a tehetségkutató kapcsán – keresztül próbáljuk meg érzékeltetni a kor tüneteit. Heffner Attila gitáros-szerző és Udvadi-Lakos Márton dobos nyilatkozott élményeikről és arról, mi is az a „népi metál”.   

Hímer Bertalan Paya:
Milyen státuszban volt a zenekar a Ki mit tud? idején? Nézzük át röviden az addigi előéletét, sztoriját!

Heffner Attila:
A Swetter zenekart 1980-ban alapították. Kázsmér Kálmán (gitár), Farkas Tamás (orgona, ének) és Nagy Gábor (dob), én egy év múlva kerültem be, akkor Kálmán már nem játszott ott. Ekkor tizennégy-tizenöt éves kamaszok voltunk mindannyian. Miskolcon a Régiposta utcában próbáltunk, „Ordas” Tomival írtuk a dalokat, újhullámos stílusban nyomtuk, már voltak koncertjeink is. Később, 1983-ban, Nagy Gabi dobossal „elhagytuk” Tamást és a zenei stílust, valamint a próbahelyet is, és Nagy Sándor basszusgitárossal, Jánosi Judit énekessel együtt, négyesben kezdtünk bele a saját rockos stílusunkba. Jutka énekhangja nagyon komoly volt, húzott minket a profizmus irányába. Ezután érkezett a csapatba Heiszmann Ildikó „Szepi”, aki billentyűs és másodénekes lett, valamint a szerelmem.

Tovább