Könnyűzenei filmklub: Szerelem első vérig

2019. március 14. - beatkorSzaki

meghivo_szerelem_elso_verig_2019_03_21_page-0001.jpg

Folytatódik a Hangfoglaló Program és a Hangőr Egyesület közös könnyűzenei filmklubja, ezúttal a TRIP Hajón A vetítéssorozat a popzene és filmipar óvatos frigyének gyümölcseit veszi számba. A szervezők a vetítés után pedig a korszakról, a fiatalságról, a könnyűzenéről és természetesen a filmekről szóló beszélgetésre is marasztalják a résztvevőket.

Az Extázis héttől tízig következő alkalmán, 2019. március 21-én a Szerelem első vérig című filmet tekinthetik meg az érdeklődök. A vetítés utáni beszélgetésen a filmklub házigazdájának, Gelencsér Gábornak a vendége Dobray György, a film rendezője lesz.

Tovább

Winkelmayer Brass – a dzsessz-rock elfelejtett úttörői

winkelmayer_brass2.jpg

Vajon ki emlékszik ma az első magyar dzsesszrockegyüttes nevére? Egy méltatlanul elfeledett zenekar története következik.

A Winkelmayer Brasst 1969 végén alapította névadója, Winkelmayer József fúvós, billentyűs multiinstrumentalista, aki addig az Olympia együttes oszlopos tagja, sőt zenekarvezetője volt. A hattagú csapat új színt hozott a magyar klubéletbe, dzsessz-rockos, soulos, funky-s hangzásával, amely Winkelmayer zenei elképzelései szerint alakult ki. Mindvégig ő volt nemcsak a szervező, hanem a művészeti vezető és a teljes repertoár hangszerelője is. A további alapító tagok Fodor Sándor (dob), Ivanov Péter (gitár), Jakab György (zongora, orgona), Nyári Elek (basszusgitár) és Tóth János (szaxofon) voltak. A pályakezdő Jakab Györgynek ez volt az első komolyabb zenekara, ahol az első saját szerzeményeit (M7-es országút, Fuvola Blues, Desszert) is jegyezte. Végül nem vált belőle dzsesszzenész, hiszen 1971 végétől a Neoton oszlopos tagja lett. 

Tovább

Az Ezek a fiataloktól a Kopaszkutyáig

oroszlan_ugrani_keszul_1969_illes_egyuttes_2.jpg

Az Illés-együttes Az oroszlán ugrani készül című film főcímzenéjét játssza

A filmgyártás speciális szegmense volt a kádári-aczéli kultúrpolitikának, s ez különösen igaz a könnyűzenével foglalkozó filmek készítésére. A korabeli viszonyokra visszaemlékező zenészek bizonyos fokú szabadságot érzékeltek ebben a szférában, ami több színtéren is nyomon követhető. Egyrészt figyelemre méltó, hogy a filmekben szereplő művészek úgy érezték, dalaikat kisebb ellenállást leküzdve adhatják elő mozgóképen, mint hogy nagylemezre kerüljenek vagy rádiófelvétel készüljön belőlük. A Miért hagytuk, hogy így legyen? című Illés-szám keletkezésére Bródy János így emlékszik: „Ennek a számnak a létrejötte Az oroszlán ugrani készül című filmhez kapcsolódik. A rendező Révész György kért fel, hogy írjunk egy dalt a filmhez, és sikerült megállapodnunk abban, hogy szabad kezet kapunk. Ez fontos volt, mivel tudtam, hogy a számot így nem kell máshol engedélyeztetni, az kizárólag a filmrendező felelőssége.”[1]

Tovább

Metropol – az első erdélyi magyar rocklemez, 1974

metropol_1974_1.jpg

Különösebb feltűnés nélkül egy citromsárga-piros borítós kislemez került a romániai boltok polcaira 1974-ben (45-STM-EDC 10.393). Ez volt a Metropol együttes első önálló bemutatkozása hanglemezen – egyben az első magyar rocklemez Erdélyből. Készítsünk egy pillanatfelvételt: hol tartott ez az együttes és vele az erdélyi magyar rockzene ekkor?

Tovább

Tehetségkutatók kontra karrier – a Fanyúl együttes története

fanyul1982.jpg

1980-ban egy teljesen ismeretlen rockzenekar jelentkezett ORI-vizsgára. Salgótarjánból érkeztek, a különös hangulatú Fanyúl nevet viselték, és saját szerzeményekből álló műsoruk az itthon kevésé ismert és elismert west coast stílust követte.

A fellépés olyan remekül sikerült, hogy akkoriban kivételes módon elsőre állandó működési engedélyt kaptak. Csanády Lajos elvtárs gratulációja mellett közölte is a zenekarral, hogy ilyesmi az ORI fennállása óta mindeddig nem történt meg, hiszen még ismert együttesek is nem egyszer csak ideiglenes, határozott terminusra szóló engedély birtokában játszottak. Csanády elvtárs egy rádióriportot is megszervezett azon melegében, amelyre a Kossuth Rádió zenés Panoráma műsorában került sor. Kell-e ennél jobb belépő a honi pop-rock dzsungel világába?

Tovább

Könnyűzene a hazai sajtóban az 1990-es évek előtt

Nagy Feró Garázsa

garazs_1.jpg

A Magyar Rádió döntéshozói 1988-89-re felismerték a KISZ által már sokkal korábban működtetett modellt, miszerint a rockzenének óriási a mozgósító ereje van, és a kiemelkedő rockzenész egyéniségekre több generáció is példaképként tekint. Elhatározták, hogy indítanak egy drogprevenciós műsort, ami a tinédzserek más problémáival is foglalkozik. Először Földes Lászlót, Hobót (Hobo Blues Band) kérték fel a műsorvezetői feladatra, aztán, mire elindult a Garázs című sorozat, Nagy Feró került a mikrofon mögé a stúdióban.

Tovább

Nagylemezek helyett

A kortárs magyar film és a popzenei underground kapcsolata a nyolcvanas években

rockterito_tkozeli0.jpg

Pajor Tamás a Rock térítő című filmben

Jóllehet a kortárs magyar film és a popzene a hatvanas évek második fele óta érintkezett egymással, a nyolcvanas évek elején azonban minden korábbinál intenzívebben találtak egymásra. Ebben az időszakban alapvetően három, egymástól karakteresen elváló irányzatot figyelhettünk meg.

Tovább

Ahol megszületett a P. Mobil „majdnem” első lemeze – Láng Művelődési Központ

154249_lang.jpg

Rozsnyay utcaLomb utca sarok, Láng Művelődési Központ (1978)

A ma főleg irodaházaknak otthont adó XIII. kerület a 19. század második felétől fontos ipari központnak számított. Itt alapított gépjavító műhelyt 1868-ban Láng László, az intézmény pedig a nagyipari fejlődés hullámában a századfordulóra a világszínvonalú, gőzgépeket gyártó Láng Gépgyárrá nőtte ki magát. Az egyre bővülő gyár keretei közt az 1930-as években előbb tisztviselői sportkör alakult, majd létrejött a Láng Kultúrház, ahol a tulajdonos támogatásával dalárda, szimfonikus zenekar, könyvtár és színjátszó csoport is szerveződött. A II. világháború után művelődési otthon néven, de változatlan tevékenységi körrel működött tovább a kultúrház, még több amatőr művészeti együttest vonva az égisze alá. Az ötvenes években a brigádmozgalmak hatására fokozódott az ismeretterjesztő tevékenységek mennyisége is, olyannyira, hogy 1968-ra, a gyáralapítás 100. évfordulóján átépítésekre volt szükség, mert az angyalföldi kultúrház kinőtte az addigi kereteit.

Tovább

Hangépítész és kertember – interjú Kiss Ferenccel

(részlet)

 kiss_ferenc1.jpg
A magát mostanában „hangépítésznek” és „kertembernek” nevező nép- és világzenész a táncházmozgalom hőskorában kezdte zenei pályáját az Orfeo együttesből átalakult Vízöntőben, illetve a Kolindában, hogy később, egy új, immáron klasszikussá váló felállással működő Vízöntővel majd másfél évtizedes, páratlan pályafutást fusson be, majd szabadúszó zeneszerzőként és az Etnofon Zenei Társulás vezetőjeként (emellett kiadóvezetőként, fesztiválszervezőként és újabban rádiós szerkesztőként) képviselje továbbra is az általa folktemporainnek elnevezett zenei szellemiséget.

Tovább

Könnyűzenei filmklub: István, a király

extazis_flyer.jpg

Folytatódik a Hangfoglaló Program és a Hangőr Egyesület közös könnyűzenei filmklubja, ezúttal a TRIP Hajón A vetítéssorozat a popzene és filmipar óvatos frigyének gyümölcseit veszi számba. A szervezők a vetítés után pedig a korszakról, a fiatalságról, a könnyűzenéről és természetesen a filmekről szóló beszélgetésre is marasztalják a résztvevőket.

Az Extázis héttől tízig következő alkalmán, 2019. február 21-én Koltay Gábor István, a király című filmjét tekinthetik meg az érdeklődök. A vetítés utáni beszélgetésen a filmklub házigazdájának, Gelencsér Gábornak a vendége Jávorszky Béla Szilárd, zenei szakíró, zeneszociológus lesz.

Tovább