Volt egyszer egy beatkorszak

„Énekelni jó!” – ötven éve lépett színre a Kócbabák

2022. augusztus 21. - beatkorSzaki

fortepan_147674_1.jpg
Fénykorában három Éva alkotta az idén ötven éves Kócbabákat: Csepregi, Fábián és Pál. A női vokálegyüttes a Neotonnal közösen érte el a legnagyobb sikereit, beutazták a világot, ám a trió végül szólóénekesekre bomlott, a máig népszerű diszkózenekar mellett pedig csak Csepregi Éva tartott ki.

A Kócbabákat Hoffmann Ödön (Dönci bácsi) zeneszerző, hangszerelő, korrepetitor állította össze a tanítványaiból – a szakember a hatvanas-hetvenes években számos táncdalénekessel dolgozott együtt. A cél az 1972-es Ki mit tud? volt, a tagok pedig Babits Marcella, Csepregi Éva és Fábián Éva. A 18 év körüli lányok olasz slágerek feldolgozásait énekelték, a nevük is innen ered: a La Bambola című olasz dalból a magyar fordításban Kócbabák lett. A trió végül a szegedi televíziós elődöntőig jutott, ahonnan Csepregi Évát külön autóval kellett Budapestre szállítani, mert másnap érettségizett matematikából. Bár a Kócbabák nem nyerte meg a versenyt (a kategóriában a Mikrolied diadalmaskodott), a szereplés elég volt ahhoz, hogy országos ismertséget szerezzenek és koncertezni kezdjenek. Sőt, a Magyar Televízió országimázs-műsorának keretében még Stockholmba is kijutottak. Mindezt azonban már más felállásban tették: a később Marcellina művésznéven ismertté vált Babits Marcella a Ki mit tud? után külföldi turnéra indult az Apostollal, ezért elhagyta a triót, és Pál Éva lépett a helyébe.

A Neotonnal 1973 nyarán kezdődött a Kócbabák kapcsolata: Pásztor László azzal kereste meg a lányokat, hogy új vokált szeretne a Tessék választani! című rádiós versenyen az együttes mellé. Bár a várt siker elmaradt, a két formáció ezután együtt dolgozott, 1974-től Neoton és a Kócbabák, 1977-től pedig Neoton Família néven működtek. Együtt koncerteztek országszerte, de az NDK-ba is többször eljutottak. 1975 nyarán Olaszországban koncerteztek Lara Saint Paul turnézenekaraként, az élményanyagot pedig itthon is igyekeztek hasznosítani, a saját dalaikba beépíteni: 1976-ban megjelent első közös kiadványuk, egyben a Neoton második lemeze, a Menedékház.

Ennek ellenére a Neoton ekkoriban még nem volt igazán népszerű és sikeres együttes idehaza, az áttörésre várni kellett még néhány évet. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márkamenedzsere (és Csepregi Éva későbbi élettársa) a pop-rock felől a diszkózene irányába terelte a csapatot, ami újdonságnak számított a keleti blokkban. Az új imázs különlegessége az volt, hogy az együttes a színpadon megőrizte a rockos viselkedést, előadásmódot, miközben a dalok már a diszkós stílust képviselték. A következő lemez, az 1977-es Csak a zene már ezt a hatást tükrözi, a külföldi feldolgozásokat tartalmazó Neoton Disco egyértelműsítette a változást, az igazi sikert azonban az 1979-es Napraforgó hozta el.

Ebben az évben a Neoton Família kijutott a nagyszabású cannes-i popzenei eseményre, a MIDEM-re, ami komoly nemzetközi figyelmet és ismertséget hozott a csapatnak: főleg Spanyolországban és Japánban futottak be, később mindkét országban koncerteztek, Japánba többször is visszatértek. Ilyen előzményekkel jelent meg év végén a Napraforgó, amin gyakorlatilag minden szám sláger lett, többek közt a Ha szombat este táncol, a Szédült napraforgó, a Hegyirabló, a Forrófejű lány, de mindenekelőtt a Santa Maria. Az 1980-as Marathon című lemezen szereplő Don Quijote fokozta a zenekar iránti rajongást, különösen Spanyolországban.

Ennek ellenére a Napraforgó volt az utolsó album, amin együtt énekelt a három Kócbaba. 1980-ban Fábián Éva otthagyta a zenekart, szólókarrierbe kezdett, majd gyerekdalokat írt. Pál Éva hosszas konfliktussorozat után 1983-ban távozott a zenekarból, a szólókarrier mellett színházban játszott. Így már csak Csepregi Éva maradt a Neoton Famíliában szólóénekesként, ami 1990-ig tovább aratta a sikereit – de ez már egy másik történet. Bár 1998-ban a Neoton búcsúkoncerten mindhárman színpadra álltak, az időközben hazaköltözött Marcellina pedig nemrég dalt írt az egykori trió számára, az ígéretek ellenére még nem tudni, hogy az idei, ötvenéves jubileum alkalmával hogyan és mikor áll össze újra a Kócbabák.

Szerző: Gyöngyösi Lilla

Nyitókép: A Kócbabák vokálegyüttes a Magyar Rádió 8-as Stúdiójában. Jobbról Pál Éva, Fábián Éva és Csepregi Éva. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán.

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr7917908749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása