Volt egyszer egy beatkorszak

Dobra és gitárra koreografált ősrobbanás – kezdődik a Beatkorszak szabadegyetem 6. évada

2024. szeptember 02. - beatkorSzaki

bajnai-egy_fiu_es_a_tundet_fortepan_1974_szeged.jpgSzeptember 18-án startol a Beatkorszak szabadegyetem hatodik szemesztere. Az NKA Hangfoglaló Program támogatásával megvalósuló, november végéig tartó sorozatban ezúttal is hat különleges könnyűzene-történeti előadás szerepel. Feltárul többek között Debrecen és Hódmezővásárhely Kádár-kori könnyűzenei élete, több előadó pedig a színház és a könnyűzene kapcsolódásával foglalkozik.

Ezúttal is a budapesti Lumenben találkozhatunk, szerdánként 18 órától. A belépő 900 forint. Íme, a részletek.

240708-beatkorszak_szabadegyetem_2024osz-page-001.jpg

szeptember 18. szerda 

Váradi Ferenc: Debreceni ősrobbanás dobra és gitárra ‒ A debreceni rockzene alakulása 1963-tól

Az első beatkoncertet 1963 tavaszán rendezték Debrecenben. A hatvanas években már közel 200 banda működött a városban, és több mint 20 klubban volt élőzene. Évtizedeken át Debrecen volt a vidék rockfellegvára. Az első „vidéki nagylemez” a debreceni Color zenekaré volt. Itt alakult hazánkban először rocksuli, ez volt az első vidéki város, amelynek saját rocklexikona volt, sőt debreceni zenész volt Magyarország első repülőgép-eltérítője is. A Debreceni Jazz Napokat európai hírű rendezvénykét tartották számon. Így talán nem meglepő, hogy számtalan legenda, történet kering Debrecen város több mint 60 éves rocktörténetéről, amelyekről természetesen szó lesz ebben az előadásban.

varadi_ferenc.jpg 

Előadó: Váradi Ferenc, a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője

Pályáját újságíróként kezdte a Hajdú-Bihari Naplónál, majd több zenei újságnak is a dolgozott, amelyek közül a Rockinformnál érezte a legjobban magát. Eddig három zenei témájú könyve jelent meg: a Debreceni Rocklexikon és a Tankcsapdáról szóló két kötet. A Campus Rádiónál indulása, azaz 2001 óta dolgozik.

október 2. szerda

Kovács László: Deszkák és barázdák Színpadi zenék magyar könnyűzenei hanglemezeken

Kézenfekvő ötlet volt a múlt század zeneipara részéről, hogy egy-egy sikeres színpadi produkció értékes zenei anyagai hanglemezen is hozzáférhetővé váljanak. Hogyan valósult meg az együttműködés a színházak és a hanglemezkiadó között a Kádár-kor Magyarországán? Az előadás végigkíséri a megvalósult kiadványok sorsát, bemutatja a legnépszerűbb lemezeket és néhány különlegességet is.

kovacs_laszlo.jpg 
Előadó: Kovács László jogász, lemezkiadói szerkesztő. A Moiras Records magyar popzene múltjának elfelejtett értékeit bemutató hanglemez-sorozatát 2005 óta gondozza. A Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának különféle projektjeiben 2018 óta vesz részt, cikkekkel, tanulmányokkal, előadásokkal, interjúkkal.

október 16. szerda

Bajnai Zsolt: Túl az Óperencián Operett utáni zenés műfajok a Budapesten kívüli kőszínházak színpadain

A hazai színházi világ a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabbal tárta szélesre kapuit a magyar könnyűzene előtt, hiszen azt a vígszínházi bemutató után sok vidéki teátrum is műsorára tűzte, jellemzően a helyi legmenőbb zenekar színpadi közreműködésével. Ám ebbe a kapuba már jóval korábban betette a lábát a fiatalokat megszólító könnyűzene. A hetvenes évek második felétől pedig egyértelművé vált, hogy az újabb és újabb korosztályok színházba csábítása elképzelhetetlen könnyűzenét is felvonultató darab évadtervbe illesztése nélkül.

bajnai_zsolt.jpg 

Előadó: Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója

A Cseh Tamás – 2017-től – Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program elindítója, az NKA illetékes kollégiumának vezetője (2015–2020), 2018 és 2021 között a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója. A kezdetektől részt vesz a könnyűzenei örökség megőrzését támogató alprogram munkájában, az eddigi kilenc rocktörténeti konferencia mindegyikén előadott, négy kiállítás kurátoraként dolgozott, több könyvet szerkesztett. A színház és a könnyűzene kapcsolatával foglalkozik a Thália Bakelit Papjai című podcast-sorozata, illetve azonos című előadása is.

október 30. szerda

Sulyok Csaba: „Még vitatkozni sem tudnak, csak a Beatlesekről, meg a Zalatnay szoknyájáról.” A hódmezővásárhelyi könnyűzene története (1957–1974)

Az előadás a 2024 nyarán megjelent A beatkorszak és előzményei Hódmezővásárhelyen című könyvben is tárgyalt időszak (1957–1974) legfontosabb helyi könnyűzene-történeti eseményeit, szereplőit mutatja be, miközben igyekszik érzékeltetni a Csongrád megyei település helyét Magyarország könnyűzenei térképén. Az előadó igyekszik hangsúlyt fektetni azokra a tényezőkre is, amelyek befolyásolták az ifjúsági kultúra helyi alakulását (mentalitástörténeti vonatkozások, a helyi kulturális és vendéglátó intézményrendszer). A könyvhöz végzett kutatás során készített interjúk gazdag visszaemlékezései és a rendelkezésre bocsátott fotók színesítik az esemény- és zenekartörténeti adatokat.

sulyok_csaba.jpg
Előadó: Sulyok Csaba, helytörténeti kutató. Hódmezővásárhelyiként a Szegedi Tudományegyetemen 2015-ben szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát, szülővárosa könnyűzenei múltjának kutatásával 2019 óta foglalkozik. A Vásárhelyi Látóhatár című kulturális folyóirat honlapján „Fejezetek a hódmezővásárhelyi könnyűzene történetéből” címen eddig 16 tanulmánya és interjúja jelent meg, 2022 őszén a beatkorszak várost érintő történetét három előadásban mutatta be a Németh László Városi Könyvtárban. Tavaly óta szervezi a Dél-alföldi Könnyűzene-történeti Konferenciát, amely a régió könnyűzenei múltjára hivatott felhívni a figyelmet. A beatkorszak és előzményei Hódmezővásárhelyen című kötete 2024-ben jelent meg.

november 13. szerda

Csatári Bence: Államalapítás színházban és arénákbanAz István, a király 40 éves története 

Az István, a király nemcsak az 1983-as ősbemutatója miatt fontos része a magyar zene- és színháztörténetnek, hanem gazdag utóélete okán is. A Szegedi Szabadtéri Játékokon 1984-ben aratott elementáris sikert, majd 1985-ben a Nemzeti Színházba vonult, amit Aczél György is támogatott. A sikereknek azóta se vége, se hossza, a rendszerváltás egyik emblematikus könnyűzenei eseményének számító 1990. szeptemberi Népstadion-béli előadástól az 1992-es sevillai világkiállításon történt bemutatón át a megrendítő csíksomlyói és a több mint elgondolkodtató 2013-as szegedi előadásig. Ezek történetét villantjuk fel egy rock- és színháztörténeti előadásban.

csatari_bence.jpg
Előadó: Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársa. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról írt PhD-értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg 2008-ban az ELTE-n. Hét kötete, valamint számos tanulmánya jelent meg zene- és médiatörténeti témákban, illetve több televízió és rádió rocktörténeti szakértője, illetve műsorvezetője. Az ELTE-n és a Balassi Intézetben rendszeresen tart rocktörténeti szemináriumokat.

november 27. szerda

Ring Orsolya: A struktúra peremén A Rock Színház az 1970–1980-as években

Az előadás arra törekszik, hogy meghatározó epizódokat mutasson be a hivatalos struktúra peremén működő, a magyar zenés színházi életben mégis meghatározó szerepet betöltő Rock Színház történetéből, a Jézus Krisztus Szupersztár 1972-es ősbemutatójától a darab első hivatalos előadásáig, 1986-ig. Az előadás középpontjában elsősorban az áll, hogy a magyar színházi struktúra miképpen viszonyult a társulathoz, és hogyan működhetett a Rock Színház hosszú ideig a struktúra szélén egyensúlyozó intézményként úgy, hogy mindenki létezőnek és partnernek tekintette, sok helyen befogadták, de önálló játszási helyet soha nem kapott.

ring_orsolya.jpg
Előadó: Ring Orsolya, egyetemi adjunktus ELTE BTK, tudományos munkatárs HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont. Kutatási területe a Kádár-korszak színháztörténete, különös tekintettel a színházirányítás kérdéseire, illetve a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, a Rock Színház és az Orfeo Együttesek történetére. Levéltárosként dolgozott 2000–2017 között, levéltári kutatásainak eredményeiből több dokumentumkötet is született. Színháztörténeti kutatásainak középpontjában – Hiányzó színháztörténetek című kutatás (https://hiaszt.hu/) keretei között – jelenleg elsősorban azok az együttesek állnak, amelyek a Kádár-korszakban a hivatalos színházi struktúrán kívül működtek.

 

Nyitókép: Az Egy fiú és a tündér próbája a Szegedi Nemzeti Színházban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás.

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr1118479619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása