Folkforgatag – interjú Lantos Ivánnal

(részlet)

2020. január 12. - beatkorSzaki

A Kolinda együttes. A háttérben, balról az első Lantos Iván Lantos Iván (1949) a hetvenes években az Orfeo, a Vízöntő, majd a Kolinda alapító tagja volt, emellett játszott a Sebő-együttesben is. 1980 és 2003 között Franciaországban élt, ahol szintén több formációt alapított (Transylvanian Káposzta,…

Tovább

Hangépítész és kertember – interjú Kiss Ferenccel

(részlet)

 A magát mostanában „hangépítésznek” és „kertembernek” nevező nép- és világzenész a táncházmozgalom hőskorában kezdte zenei pályáját az Orfeo együttesből átalakult Vízöntőben, illetve a Kolindában, hogy később, egy új, immáron klasszikussá váló felállással működő Vízöntővel majd másfél évtizedes,…

Tovább

A világzene hetvenes évekbeli előképe – Kolinda

A hetvenes évek hazai folkirányzatának úttörőjének kétségkívül a Vízöntő számított, a legmaradandóbb életművet azonban az abból 1974-ben kivált zenészek által világhírűvé tett Kolinda tette. Az együttes igazából már akkor világzenét játszott, amikor ez a fogalom még nem is létezett: a magyar és…

Tovább

Elszállt egy hajó a szélben - Krulik Zoltán emlékei az Ifiparkról

Az Ifipark A Kex játszott. Ha jól emlékszem, hatvankilenc nyarán történt. Egy osztálykirándulás zárásaként utaztunk a fővárosba a gimnázium által bérelt farmotoros Ikarusszal, Pannonhalma hegyéről a Bakony holdkráteres útjain. A szállást úgy oldotta meg az ofő, hogy a pestiek és a budaiak látták…

Tovább

A makámák vonzásában - interjú Krulik Zoltánnal

Makám és Kolinda Egy lexikonbeli szócikk szerint a makám „szellemes férfiak társaságát” jelenti, ami korai korszakában igaz is volt a besorolhatatlan műfajú, instrumentális kamarazenét játszó Makám együttesre is, melyet Krulik Zoltán alapított 1984-ben. Egy másik definíció szerint az arab eredetű…

Tovább

A honi dzsessz központja - Marczibányi téri Ifjúsági Ház

Kezdjük onnan, hogy a betegek és elesettek gyámolítója, a fürdő- és kórházalapító Marczibányi István 1803 körül megvásárolta a Lauswiese, azaz Tetvesrét nevet viselő területet. Nem sokkal azt követően pedig, hogy a nemes lelkű mecénás birtokba vette az egykori Külső Kis Rókus utca – Rét utca – Külső…

Tovább