Kevesebb, mint egy Barta-doksi, de jóval több is annál

A Siess haza, vár a mama az Egyesült Államokba disszidált gitáros és az édesanyja kapcsolatáról szól

2020. július 29. - beatkorSzaki

foto_hajdueszter.JPG
Barta Tamás a Syconorban kezdte, tagja volt az induló „Nagy” Syriusnak is, életében idehaza tíz nagylemezen és tizenhat kislemezen is szerepelt a Hungariával és az LGT-vel, majd 1974-ben elhagyta az országot. Az akkor közkeletű fogalommal élve: disszidált.

Egy zenész életéről szóló dokumentumfilmtől azt várná az ember, hogy annak a főszereplő zenei pályafutása áll majd a középpontjában, Hajdú Eszter azonban más utat választ. Mert igaz ugyan, hogy Barta legendáját a káprázatos pályafutása alapozta meg, de annak része a gitáros titokzatos halála is.

Barta egyfajta „Amerikamániában” élte egész életét. Visszaemlékező zenésztársai egyöntetűen arról számolnak be, hogy meg volt róla győződve: a tengerentúlon fű is zöldebb. Elege lett abból, hogy Izabella utcai otthonában három emelet magasra kell cipeli a szenet. Amint tehette, itt is hagyta a Magyar Népköztársaságot, az LGT amerikai turnéja után lelépett. Odahagyta itthoni abszolút sztárstátuszát, megroppantva ezzel a zenekarát is.

A Barta Tamás – Siess haza, vár a mama című film az ezt követő éveket veszi górcső alá, a címszereplő és az anyukája közti magnókazettás levelezést, valamint a tárgyalt években készült fotókat használva sorvezetőként. Tamás magnókazettákon váltott ugyanis üzeneteket az itthon maradt édesanyjával, ezek közül a hangos képeslapok közül pedig mintegy húsz fenn is maradt. És igen szerencsések vagyunk, hogy ez a sajátos forrásanyag ránk maradt, hiszen a felvételeket hallgatva drámai erővel bontakozik ki, ahogyan egy magányos, középkorú asszony egyetlen fiától a fennálló politikai rendszerek különbözősége okán kényszerűen elválasztva sóvárog az imádott gyermeke után, miközben a fiú állandóan azt próbálja bizonygatni neki, milyen csodálatos életet él odakint.

Hajdú Eszter filmje megdöbbentően sokrétű. Több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, és szerintem ez az alkotás igazi értéke: elgondolkodtat. Nehéz spolierezés nélkül beszélni erről az alkotásról és még nehezebb számba venni azokat a rétegeket, amelyeket boncolgat.

Jól döntött Barta, hogy kiment? Nem hiányzott neki a sztárlét, amit itthon megszokott? Tényleg olyan jól élt, mint mutatta? Milyen ember is volt valójában?

Érdekes az édesanya felvillanó életútja is. A Siess haza, vár a mama azt is megmutatja ugyanis, miként teltek egy holokauszt-túlélő hithű kommunista, mégis vallásos zsidó asszony mindennapjai idehaza. Hogy miként élte meg szeretteinek tragikus elvesztését.

És végezetül, szó esik a legsötétebb titokról is: ki és miért ölte meg Barta Tamást? A film ugyan sejtet ez ügyben, igazi választ viszont nem ad. Mindenesetre az öngyilkosságként jegyzőkönyvezett haláleset egészen furcsa, tekintettel arra, hogy két golyó okozta Barta Tamás halálát…

A filmet készítő Hajdú Eszter saját édesanyjával, Barta Tamás jogörökösével járta be Amerikát. Felkeresett számos fellelhető szemtanút, kinti barátot, üzlettársat, barátnőt, megkérdezett amerikai ügyvédeket, nyomozókat is. Elképesztő munka van tehát ebben a moziban.

siesshazavaramama_2020_plakat_1.jpg

A zenei betéteket nagyon elegánsan használja a film, sőt igazi csemegék is felcsendülnek benne, például az LGT utolsó, Bartával adott koncertjének részletei a finnországi Turkuban tartott fesztiválról, de az amerikai turnéról is láthatunk részleteket.

Nem túl gyakori, hogy egy dokumentumfilmet moziban vetítsenek, de ez a 80 perc végig leköti a figyelmet, olyan, akár egy krimi. És abból is az a rendhagyó fajta, melynek a végén nincs igazi megoldás, csak kérdések. Azt kell mondjam, ez nem is egy Barta-dokumentumfilm, sőt annyira tág értelmezési tartományokat ad, hogy tulajdonképpen szorosan értelmezve nem is dokumentumfilm. Számos rajongó feldúltan távozik majd a vetítésről, hiszen egészen biztosan mást vár az ember ettől a filmtől, de itt hívnám fel a figyelmet a címére: Siess haza, vár a mama.

Senki sem mondta tehát, hogy ez egy életrajzi, kronologikus, mindenre kiterjedő zenészpálya-leírás lesz. Nem az. Én is beleéltem magam, hogy az lesz, de nagyon nem. Az utolsó filmkockák lepergése után mégis az volt első gondolatom, hogy én ezt most azonnal újranézném. A Siess haza, vár a mama elvégre kevesebb, mint egy Barta-dokumentumfilm, valahol mégis több annál.

Barta Tamás – Siess haza, vár a mama!, magyar zenés film, dokumentumfilm, 2019. Rendező: Hajdú Eszter.

A cikk szerzője interjúalanyként megszólal a filmben.

Szerző: Bálint Csaba

Nyitókép: Hajdú Eszter

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr8816080012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.