Aradszky László táncdalénekest olyan népszerű zeneszerzők és szövegírók halmozták el slágerekkel, mint Dobos Attila, Lovas Róbert, Fényes Szabolcs, Szenes Iván és S. Nagy István. 1963-ban Aradszky a Magyar Rádió Tessék választani! című versenyén megosztott első helyet szerzett a Még ide-oda húz a szív című dallal, 1966-ban pedig megnyerte a Magyar Rádió Made In Hungary című dalversenyét, az Isten véled édes Piroskám című slágerrel és az ország egyik legnépszerűbb sztárja lett.

Tóth Eszter Zsófia:
A Budai Ifjúsági Parkról milyen emlékeket őriz?

Aradszky László:
Az Ifjúsági Park is egy meghatározó helyszín volt, hiszen amikor megnyílt, fantasztikus népszerűségnek örvendett a fiatalok körében. Nagyon szigorúan vették a nyakkendő viselését. Rajnák Laci, a főnök fantasztikus krapek volt, olyan fegyelmet tartott, hogy ilyet munkatáborban sem lehetett látni. Kiadta a jelszót, hogy szórakozzon mindenki, de csak kulturáltan. Nagy élményt jelentett ott fellépni, hiszen szinte nem is volt különbség a hétköznap és a hétvége között, mert mindig tele volt a Park csinos lányokkal és tomboló fiatalokkal. A mi dalaink ugyanolyan sikert arattak, mint aztán később az egyre jobban teret kapó beates bandáké. Akkor így neveztük Zoránékat, meg a többieket, hogy a beates bandák. Voltak ott kemény magú rajongótáborral rendelkező zenekarok is természetesen. Öt-hat évig nem volt olyan hét, hogy ne hívtak volna fellépni. Ennek azért volt óriási jelentősége számunkra a siker mellett, mert olyan muzsikusok is kísértek, ami ritkaságszámba ment. A Bergendy zenekarral, az Expressz együttessel, vagy a Kék Csillaggal fellépni azt jelentette, hogy a hangzás frenetikus volt. Mi, énekesek nem voltunk hozzászokva ehhez.

A Bem rakpart 6. szám alatt található patinás, XIX. századi szecessziós villa az Andrássy grófok budai rezidenciája volt, szökőkutas télikerttel, egzotikus növényekkel, pálma- és banánfákkal, a képtárban Rembrandt-, Rubens- és Munkácsy-képekkel. Egy jótékonysági hangverseny alkalmából Liszt Ferenc is fellépett itt. A háború után államosították, majd egy varroda működött az épületben. Aztán a kerületi tanács úgy döntött, kell egy hely, ahol a fiatalok jól érezhetik magukat.

A ma már világörökségi státuszt élvező Várkert Bazár 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban. Üzletek, műtermek, tanműhelyek működtek benne, a Történeti Arcképcsarnok is ide költözött. A második világháborúban belövéseket kapott, erősen megrongálódott és évekig gazdátlanul állt. A budapesti KISZ-bizottság ötlete alapján a kihasználatlan épületet szabadtéri szórakozóhelyként hasznosították.

Dénes József „Dönci” Szökésben című könyvének bemutatója

A Budapest Music Expón a CSTP Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja több programmal is várta az érdeklődőket. Az egyik rendezvény keretében Vass Norbert szerkesztő, az alprogram koordinátora beszélgetett Dénes József Szökésben című könyvéről Legát Tiborral, Dönci egykori zenésztársával.