Az 1972-es Made in Hungary tánczenei bemutató hangversenyt a székesfehérvári Vörösmarty Színházból február 21-én élőben közvetítette a rádió. Minden dal kétféle hangszerelésben, két előadó hangján csendült fel, hangsúlyozva, hogy ez nem az énekesek, hanem a dalok versengése.

Ebben az esztendőben az álom témája volt a „sláger”: az Álom mutasd meg nekem (Katona Klári, Kovács Kati), az Álom (Solymos Antal, Gábor Krisztina) és a Csodálatos álom (Szalkai Béla, Solymos Antal) is elhangzott két-két változatban a hangversenyen.

Egyébként nem múlt el „hatás” nélkül ez a sok alvós, altatós nóta, mert a 20 nappal később megjelent Fejér Megyei Hírlapban egy apróhirdetés volt olvasható, amelyben valaki egy feketére festett rókagallért keresett, amit talán az andalító nóták hatására felejtett a színházban a hangverseny után.

Ebben az írásban az álom, álmosság, álmatlanság, álmodozás szavak dalcímekben történő megjelenését járom körbe a rendszerváltás előtti magyar könnyűzenei életben. A szerzemények lajstromba vételét 130 dal után feladtam, de az addig fellelt, számomra legizgalmasabb felvételeket a hozzá kapcsolható eseményekkel, sztorikkal, érdekes tényekkel egy csokorba szedtem.

A Syrius Széttört álmok című szvitjét 1970. október 8-án adta le a rádió, tehát még a zenekar egy évig tartó ausztráliai kalandja előtt. A több tételes mű állítólag csupán egyszer hangzott el az éterben, de szerencsére felvette valaki a műsort a rádióból, és ez a nem olyan jó minőségű anyag jelent meg CD-n és kazettán 1994-ben.

Egyébként készültek a szvit dalaiból angol nyelvű felvételek Ausztráliában, sőt a csapat hazaérkezése után többször megjelent „érdekes” újsághírként a magyar sajtóban, hogy Canberrában dzsesszbalett előadást mutattak be a Széttört álmok zenéjére. Orszáczky még bizakodóan nyilatkozott a Pest Megyei Hírlapban 1972. augusztus 23-án arról, hogy december elején újra Ausztráliába utazik a banda, és ott fogják felvenni a Széttört álmok című nagylemezt.

Ez azonban csak álom maradt – legalábbis a teljes csapat részére –, csupán Jackie jutott el (végleg) a legkisebb területű kontinensre. Koncerten idehaza azért még később is felcsendültek a Széttört álmok tételei: a Kisalföld 1973. december 13-án egy két nappal korábbi fellépésről számolt be, ami Győrben, a Petőfi Sándor Művelődési Házban a szvit dalaival is megörvendeztette a Syrius rajongóit. Érdekesség, hogy ekkor Miklóska Lajos játszott Jackie helyén.

Néhány évvel később Széttört álmok címen jelent meg a Syrius második sorlemeze, de ezen a korongon nem az 1970-ben megismert tételek sorakoznak, hanem valami egészen más…

Már a Debreczeni Ferenc‒Balázs Fecó‒Som Lajos nevével fémjelzett Neoton repertoárjában megjelent az álom tematika, hiszen a banda az első nagylemezére feltette a Gyere álom című dalt.

Két évvel később a Miért vitted el álmaimat jelent meg kislemezen a Tessék Választani! című dalbemutatóhoz kapcsolódóan, de számomra a legizgalmasabb – és kevésbé ismert – kompozíció a billentyűs Jakab György nevéhez kötődik: a Figyelem, próba! című tévéműsorban 1973 nyarának elején mutathatták be az Álom című dalt, legalábbis erről nyilatkozott Pásztor László abban a POP magazinban, ami a június 10-én megtartott Diósgyőri Popfesztivál műsorújságja volt. Az Álom csupán rádiófelvételen létezett 2017-ig, amikor is másik három kiadatlan dal társaságában piacra került egy Magneoton lemezen. A hanghordozó sokat ér, hiszen a discogs.com-on eladásra kínált két példányból az olcsóbb is 800 eurót kóstált 2024 októberében.

Nem meglepetés a dal progresszív hangvétele – főleg a hosszú instrumentális betétben – hiszen a Neoton előtt a Winkelmayer Brasst erősítette a billentyűs, mely zenekarról nem igazán mondható el, hogy slágerzenét játszott. (Érdemes meghallgatni az M7-es országút című instrumentális kompozíciót, ami Jakab egy korai darabja.)

Winkelmayer József formációja 1972 elején vendéglátózni indult nyugatra, de Jakab nem kapott útlevelet, így itthon maradt. Valószínűleg ez volt a Neoton szerencséje: 1972. április 19-én írta meg a Pest Megyei Hírlap, hogy billentyűk mögött már Jakab György ül, hiszen az „előd” Balázs Fecó akkor már gőzerővel készült a Taurus bemutatkozó koncertjére. Érdekesség, hogy Jakab György édesapja disszidálása miatt még 1974-ben sem kaphatott útlevelet, így a zenekar kéthónapos nyári olasz turnéjára sem mehetett ki. Egyébként őt akkor Balázs Fecó helyettesítette.

A Bergendy 1973-as Hétfő című albuma a magyar könnyűzene történetének első dupla korongja, és a hét legszürkébb napjának állít emléket. Az Álmos hétfő délután című Demjén Ferenc-szerzemény a korongon található 23 dal egyike, és ahogy a szerző a már említett POP magazinban megfogalmazta: „ez egy olyan hangulatszám”. A nagylemez dalait tartalmazó szöveges-kottás kiadványban a csapat minden tagja bemutatkozott, és itt Rózsi megosztotta egy nem éppen kellemes álmát, félelmét:

„Rossz álmaimban egy eldobott konzervdoboz kísért. Üres. Pedig nem nyitotta még fel senki. Szörnyű ugye? Nem szeretnék tartalmatlan életet élni.”

A zenekar közreműködésével készült olyan – lemezen nem létező – felvétel is, amelyen Harsányi Gábor énekel. Az Úgy kell álmodni az álmokat az 1973-ban bemutatott Egy srác fehér lovon című film betétdala, Lendvay Kamilló és Szenes Iván közös szerzeménye. A filmet rendező Palásthy György az 1973. szeptember 1-jén megjelent Film Színház Muzsikában így nyilatkozott a szerzeményről:

„A dal voltaképpen a film mondanivalója a fiataloknak. Ne úgy fogadják el az életet, ahogy az idősebbek maguknak megteremtették, merjék továbbálmodni azt, és valósítsák meg álmaikat.”

Talán mindenki a Generálhoz kapcsolja a Könnyű álmot hozzon az éj című kompozíciót – ami annyiban igaz is, hogy ez egy Várkonyi‒Miklós szerzemény – de a dal előszőr Zalatnay Sarolta lemezén jelent meg. Van angol nyelvű változata is a dalnak, a Generál második lengyelországi korongján kapott helyet, Feather-Light Dreams címen.

Az Őrült álom egy kevésbé ismert nóta, ami a „kölyök” Generál Lengyelországban megjelent albumát díszíti, a sok angol nyelvű dal közt egyedüli magyar nyelvű felvételként. Sőt, ha nagyon megengedők vagyunk, akkor a még az egyik „elődzenekar” repertoárjában szereplő dalt is megemlíthetjük: az Álmos reggelen a Zé-Gé együttes rádiófelvétele.

Úgyszintén létezik angol nyelvű változata a LGT Álomarcú lányának. A Lady of the Night az 1975-ben Zsombolyai János által rendezett „road movie”-nak az egyik betétdala, sőt a tokiói Yamaha fesztiválon is ezzel indultak Presserék ugyanabban az évben. Ez az angol nyelvű verzió A kenguru című film további 10 betétdalával együtt jelent meg egy Hungaroton nagylemezen, holott összesen 13 nóta csendül fel a filmben. A szovjet kiadásban is megjelent hanganyagnak pedig az az érdekessége, hogy helyet kapott rajta a magyar korongon nem szereplő Generál és Delhusa Gjon kompozíció is – igaz Kovács Kati és az Omega hiányzik –, így a két lemezzel együtt „fedhető” le a film teljes zenei anyaga.

A Piramis zenekar Erotika című lemeze – rajta a Nincs több álom – szinte egyidőben került a boltokba Révész Sándor kiválásával 1981 nyarának elején, így ennek a korongnak soha nem volt élő lemezbemutatója. Az énekes NDK-ban bejelentett búcsúját követően voltak még kötelezettségei a zenekarnak. Ősszel, Bulgáriába a Gépfolklórból ismert Georgios (Jorgosz) Tzortzoglou ment a Piramissal énekesként, de a portugál koncertekre már csak a négy megmaradt, eredeti tag utazott. Közben Som megkereste Nagy Ferót majd Takáts Tamást is, mint lehetséges új frontembert, de a Piramis utolsó nagylemezén is csupán a Som‒Závodi‒Gallai‒Köves négyes szerepelt.

Ami nem sikerült 1981-ben, az megvalósult négy évvel később. Amikor 1985-ben inkább már csak vegetáltak a rockzenekaraink, akkor alapította meg Som Lajos a Senatort, és ekkor már sikerült „megfűznie” Takáts Tamást az énekesi posztra. A két tapasztalt zenész mellé három fiatal muzsikus – Szekeres Tamás, Gigor Károly és Varga László – került, és a banda ősszel megjelent nagylemeze kilenc dalának szövegét Horváth Attila jegyezte.

Az album a Jönnek a démonokkal indul, ami az interneten több helyen Álmodban jönnek a démonok címmel jelenik meg. A dal eljutott külhonba is, 1986. május 17-én az NDK-ban mutatták be, a Rund című tévéműsor 148. részében. A felvétel egyik érdekesége, hogy ez egy cottbusi playback koncertrészlet, a másik az, hogy a képernyőn nem tűnik fel Som Lajos, a harmadik pedig az, hogy a közönség köreiben tartózkodó FDJ tagok – az FDJ a magyar KISZ keletnémet megfelelője – egyenruhában a dal taktusaira vagy „lassúznak”, vagy pedig a rocky alaplépéseit próbálgatják.

 A Polifon könnyűzenei „szaklap” 1986/1-es száma és az Ifjúsági Magazin egy másik dalt, a „B” oldal második számát tartja az album legsikerültebb szerzeményének:

A nyolcvanas évek második felének terméke a Rózsaszín Bombázóktól az Álomkép. Demeter Györgytől származó információ, hogy a dal az 1986-os salgóbányai rocktáborban állt össze, és akkor videoklip is készült hozzá. A forgatás igen vidám hangulatban telt, amihez nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása is hozzájárult, ennek megfelelően rendkívül vicces lett klip is. Demeter György esküdözött, hogy a Youtube-on megtekinthető az anyag, de nekem nem sikerült rálelnem. Az Álomkép 1987-ben megjelent kislemezen, egy évvel később pedig helyet kapott a zenekar nagylemezén is.

A Fan-Fan 1988-ban lehetőséget kapott egy nagylemez elkészítésére, és a 11 rögzített felvétel között van az Álmaim is. Természetesen a Hé várj (kimaradtam a szerelemből) volt a legnagyobb siker, de csodák csodája, a Szabad Föld 1989. március 14-én közölt slágerlistáján az Álmaim is helyet kapott. Ez annak volt köszönhető, hogy Pocsai Éva Szeghalomról olyan olvasói ötös listát küldött be a szerkesztőségbe, mely csak Fan-Fan dalt tartalmazott, s ezen az Álmaim állt a második helyen. (A zenekar az egy évvel korábban megjelent kislemezén két ember megvalósult álmának is emléket állított: a Szent Jupát és a Vitorlás dala Fa Nándor és Gál József 716 napos világkörüli hajózásának tiszteletére készült, sőt 1987. szeptember 12-én, amikor a kalandorok visszaérkeztek Opatijába, a helyszínen köszöntette őket a Fan-Fan a Szent Jupáttal.)

A Farkas József által vezetett kolozsvári Acustic T 74 egyik nagyszerű dalát, a Visszatérő régi álmomat Az énekes ma is népszerű magyar nyelvterületen, de ezek a progresszív kompozíciók talán nem annyira ismertek a nagyközönség előtt, mint például a Donát úti orgonák. (Azzal meg csak a legelvetemültebb rajongók vannak tisztában, hogy Tamás Gábor első romániai kislemezén a Hair című musicalből a Good Morning Starshine, a Jézus Krisztus szupersztárból pedig Mária Magdolna dala – Még most is visszavárom címen – is megszólal magyarul. Ez utóbbi magyar szövegét Józsa Erika írta, és ez a verzió teljesen eltér Miklós Tibor fordításától, ami a Nem tudom, hogy szeressem címet kapta.)

Csoma Judit Dal az álomról című saját szerzeménye az 1977-es Zenés Karaván 1. című válogatáslemezen található, de a dal már létezett 1976-ban, D. R. Popescu Szomorú angyalok története című színházi darabjához készült. Csoma egy évvel korábban került a nagyváradi színházba frissen végzett színészként, de már főiskolásként is muzsikált a Thália nevű formációban.

(Egyébként a Dal az álomról létezik román nyelven is, a Ceauşescu-korszak ünnepelt költője, Adrian Pãunescu a színésznő hozzájárulása nélkül készített fordítást Nagy Mária számára.) Csoma 1980-ban áttelepült Magyarországra, majd egy 1989-es magyar kiadású promóciós kislemezen újra hallható két saját dala. Az 500, majd újabb 500 példányban kiadott hanghordozó eladásából befolyó összeget a színésznő az Erdélyben nélkülöző gyermekek megsegítésére ajánlotta fel. De nem ez a terv valósult meg pontosan, hanem létrehozták a Cimbora Alapítványt, amelynek segítségével határon túli gyerekek táborozhattak Balatonalmádiban a kilencvenes években.

Szerző: Hortobágyi Gábor

Nyitókép: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián, Gothár Péter

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.