Szörényi Levente zenei munkásságát nemhogy egy cikkben, de egy könyvben is csak nehezen lehetne összefoglalni. Az Illés és a Fonográf mellett készített három szólólemezt, írt zenét Koncz Zsuzsának, Kovács Katinak, Sebestyén Mártának, nem beszélve a filmzenékről, rockoperákról. Így az itt összegyűjtött tíz dal e gazdag zenei munkásságnak csupán szubjektív gyűjteménye lehet. Nekem ezek a kedvenceim.
Az
1988 tavaszán kellett némi bátorság egy olyan musical színpadra állításához, aminek a Gellért-hegyi Szabadság-szobor nőalakja, és az őt akkor még vigyázó szovjet katona a két főszereplője, a helyszíne pedig az akkoriban rossz hírű Rákóczi tér. Schwajda György történetéhez Döme Zsolt írt zenét, amiből így 1988. április 1-jére megszületett a Rákóczi tér című musical, amit a Szolnoki Szigligeti Színház színpadán kívül azóta sem játszottak sehol, hanganyaga is csak a Beatkorszak Projekt 2024. decemberi Rock és színház konferenciájára készülve került elő.
A
Kezdetben anyád öltöztetett és azt a zenét hallgattad, amit apád. Ha szerencséd volt, akkor a muter kicsit jobban szétnézett, és vett neked trapéz szabású farmert, apád lemezjátszóján pedig
Sáfár József először a Hétfő, azt követően pedig a Meteor együttesben basszusgitározott. A V’73 progresszív rockos évei után a Volán-Mikrolied-ben játszott soft rockot, majd egy időre feladta a zenei pályafutását. Visszatérése az újonnan megalakult Pandora’s Box zenekarhoz volt köthető. A vele készült beszélgetésben szóba került, hogy milyen érzés eljátszani az Egy kiállítás képeit Ököritófülpösön, de választ kaptunk arra is, mi minden miatt jelentett kihívást az Omega előzenekarának lenni.
Szörényi Levente
A nyolcvanas évek Magyarországán már lehetett érzékelni, hogy omladozik az államszocializmus, ám keservesen lassan dőlt össze. Erre a kettősségre reagáltak a filmek is: Gothár Péternél még csak „megállt az idő” és „idő van”, András Ferenc (Dögkeselyű), Bódy Gábor (