Volt egyszer egy beatkorszak

Pici bácsi és a negyven gombóc fagyi - interjú Kovács Györggyel

2017. június 05. - beatkorSzaki

kovacsgyorgy_1.jpg

Kovács György Balázs Béla-díjas, Ezüst Medve díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett hangmérnök, zeneszerző 1942-ben született Budapesten. 1965-ben diplomázott a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának gyengeáramú szakán. 1965-től 1990-ig a MAFILM hangmérnökeként közel száz játékfilmet és kilencven nagylemezt készített, alapítója a Magyar Hangmérnökök Társaságának. Ő kottázta le Freddie Mercury számára a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, a Queen 1986-os budapesti fellépése előtt.

Rozsonits Tamás:
Hány nagylemezt készítettél?

Kovács György:
Körülbelül kilencvenet. A fentebb említett Locomotiv GT és Generál mellett felvettük az első három Zorán-albumot, dolgoztam a Dinamittal, a P. Box együttessel, a Hobo Blues Banddel, a Minivel, Varga Mikivel – az Európát is én vettem fel először –, később a P. S. and/Safarival, a Bergendyvel, az After Cryinggal, a Bikinivel, Voith Ágival, Bessenyei Ferenccel, Kibédi Ervinnel, a Vujicsics együttessel, 94 az Andro Drommal és másokkal. Technikailag az Amadinda és az LGT közös lemeze jelentette a legnagyobb kihívást. Ott megizzadtam. Csak a beállás eltartott másfél napig. A vibrafon bemikrofonozása is órákba telt, centikkel variáltunk, hogy elérjük a legkiegyensúlyozottabb hangzást. Ennél a lemeznél az Amadinda zenészei közé be kellett ültetni Solti Jancsit a komplett dobfelszerelésével. Úgy sikerült a felvétel, hogy állítólag a hi-fisták körében azóta ez a beállító-lemez.

Rozsonits Tamás:
Emberileg mennyire kerültél közel a zenészekhez?

Kovács György:
Picivel nagyon hosszú ideig nagyon szoros barátságban voltunk, gyakran feljött hozzám kolbászt enni, beszélgetni sőt, egyszer hallottuk, hogy Lentiben él Magyarország legjobb fagylaltosa. Kocsiba ültünk, lementünk és megettünk negyven-negyven gombóc fagyit. Ma már a gondolatától megfájdul a torkom. Én is nagyon sokszor voltam fent náluk, az édesanyja, Elvira néni azonnal kínálta a grapefruitot. Somló Tamással is nagyon jóban lettünk. Olyan szoros kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy amikor Józsi a kint maradás mellett döntött, nekik pedig szerződésük volt az NDK-ban a Friedrichstadt Palastba egy koncertre, akkor együtt beültünk az én kocsimba és nyakunkba vettük a várost, kerestük, hogy melyik dobos ér rá. Németh Gabit találtuk meg Újpesten délelőtt 11 óra felé. Kérdeztük, ismeri-e a nótákat, mire ő: nem, de majd meghallgatja. Németh Gabi zseniális dobos. Na, mindannyian beültünk az én zöld kocka-Ladámba, Somló, Pici, Németh Gabi, így mentünk ki Berlinbe, én vezettem, amíg bírtam, aztán Somló átvette. Persze Németh Gabit hivatalosan is kikértük Frenreisz Karesztól, mert ő a Skorpió friss dobosa volt éppen. Akkoriban még működött a zenekari becsület. Sikeresen lezajlott a koncert, egyszer csak mondták, megtaláltuk az új dobost. Kérdem: ki az? Hát a Solti Janó. Kicsi a világ: egy házban laktunk vele! Ők az alagsorban laktak, emlékszem, nagyon sovány kisgyerek volt és mindig egy nála szinte nagyobb hegedűtokkal járt, mert akkoriban hegedülni tanult. Nem tudom, milyen hegedűs volt a Jánoska, de dobosnak nagyon-nagyon jó. 

Rozsonits Tamás:
Neked köszönhető a Kopaszkutya filmzene 1993-as megjelenése is, mert eltetted az 1981-ben betiltott album mesterszalagját. Mesélnél erről?

Kovács György:
Érdekes történet. Szomjas Gyuri rendezte a filmet, megbeszéltük, hogy az eredeti helyszíneken megpróbálunk minden zenét rögzíteni. A HBB-nek is volt egy próbaterme Kőbányán a Pongráctelepen egy pincében. Ott is dolgoztunk, a koncerteken is, minden hang eredeti, nem playback és utómunka. Bohus János kollégám – aki korábban az Illés technikusa volt – segítségével összeraktunk két darab tizenhat sávos magnót, ezzel mindent külön tudtunk rögzíteni. Ugyanezzel a technikával késztettük A koncert című Illés-filmet sok sávon, aztán a felvételeket utólag, a Zeneteremben kevertük össze szintén minden belejavítás nélkül. A Kopaszkutya nagy élmény volt, mert párhuzamosan akkor forgattam Sándor Palival először életemben, ez volt a Ripacsok című film. A Váci úton voltak a HBB élő koncertjei, este hatig-hétig forgattunk Palikával, a koncerten meg várt az egész stáb, a zenekar és a közönség, amíg megérkezem, hogy forgathassuk a Kopaszkutyát. Megtisztelő, hogy vártak rám. Azt hiszem, ennek a munkának köszönhető, hogy a Vadászatot, és Bill első szólólemezét, a Rossz vért is én készíthettem.

Címlapkép: Cseh Tamás Program/Csákvári Zsigmond.

Készítette: Rozsonits Tamás.

A teljes interjú szövege itt olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr7611935425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása