Az Ollé Béla gitáros-zenekarvezető által 1964 elején alapított együttes Jack London Országúton című regényéből vette a nevét, és nincs kapcsolata az évtizeddel későbbi Hobo Blues Banddel.
A zenekar első komolyabb felállása: Ollé Béla szólógitár és ének, Vájlok Sándor gitár és hegedű, Drosztmér István basszusgitár és zongora, Horváth László akkordgitár, Kéménczy János dob. A kezdeti hónapokban Juhász Gyula „Márió” és Jeszenszky István is a zenekar tagja volt.
1965-ben Olléék felléptek a Nagycirkuszban rendezett zenei seregszemlén, ahol több díjazott mellett ők is rádiófelvételi lehetőséghez jutottak. Ezen a fesztiválon az Echo nyeri egyébként a fődíjat, Kisbence című Rolling Stones feldolgozásával. Élve a lehetőséggel, a Hobo rögzít egy saját szerzeményt, de a közönség ekkoriban inkább a nyugati dalok másolására kíváncsi.
A kezdeti időkben a Lajos utcában és az Építők Klubjában is rendszeresen játszott a zenekar. Náluk kezdte a roadolást 1966-ban Morcz Csaba, a legendás technikus.
1967-től a kőbányai Pataky Művházba kerültek, ekkor csatlakozott a zenekarhoz Székely Péter billentyűs és Szűcs Antal Gábor szólógitáros, míg a dobok mögött Kéménczy Jánost Szentgyörgyi András „Pici” váltotta. Ugyanebben az évben kislemez-felvételi lehetőséghez is jutnak, Poór Pétert kísérik a Nem tudni, mit hoz az élet című dalban. Az 1968-as Ki Mit Tud?-on az országos selejtezőben szerepelnek, tévéfelvétel is készül a zenekarról, 1968 januárjában a Világ Ifjúságában jelenik meg róluk cikk.
Mindezek ellenére a tagok egy része a zenélés helyett inkább polgári foglalkozást választott, Szentgyörgyi András pedig az Olympiába igazolt. Ollé Béla egy ideig még próbálkozott – 1968 őszén Szigeti Ferenc is csatlakozott a zenekarhoz –, de már csak pár hónapot élt a Hobo együttes. Megszűnésük után a Mini az ő egykori felszerelésükkel ment NDK-turnéra, Ollé Béla pedig hamarosan Nyugat-Németországba disszidált.
Fotó: Discogs.
A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.
