„A legjobbat akartátok, a legjobbat kapjátok!" - Omega-LGT-Beatrice-turné a Balatonon

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

2020. június 30. - beatkorSzaki

Volt egyszer egy... Persze… persze… több is volt, de most egy bizonyos koncertről van szó, az 1980-as Omega–LGT–Beatrice turnéról, annak is a balatonföldvári állomásáról. Természetesen nyár és hétvége. Akkoriban minden hétvégén lementünk a Balatonra, legtöbbször Szemesre, egy ismerősünkhöz.

Tovább

Kócos tömeg a Schmidt-villában – az 1981-es dorogi rockfesztivál

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

Woodstock után tizenkét évvel fesztiválozni Dorogon? Remekül hangzó ajánlat volt ez a szervezőktől, még akkor is, ha Dorog nem Woodstock és persze a P. Mobil, az Edda, a Karthago nem Jimi Hendrix, Santana vagy Joan Baez. Akkoriban viszont, lelkes hard rock-rajongóként, ha úgy tetszik, csövesként…

Tovább

Hogy került Révész Sanyi és Fekete Samu az LGT-be?

Innen-onnan már köztudott volt, hogy Somló Tamás helyettesítésére az LGT 1986-ban külső segítséget vett igénybe. A beugrók nem kisebb kaliberű előadók voltak, mint Révész Sándor (ex-Piramis) és Fekete Tibor Samu (Korál, később Ákos stb.). Révész 1985-ös szólólemezén gyakorlatilag a komplett…

Tovább

Aki elnémította az Il Silenziót

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

Akkoriban a fiatalok Mekkája volt a Budai Ifjúsági Park az I. kerületben, a Várkert Bazár területén. Sok rock-koncertnek adott otthont, sokat jártunk az Ifiparkba! Minden valamire való banda legalább egyszer fellépett egy idény alatt. Voltak, akik többször is. Például a mi időnkben majdnem minden…

Tovább

Egy ötvenöt éves Illés-buli

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

A harmadik emeleten lakó, nálamnál 2-3 évvel öregebb, két cimborám csábított el először egy úgynevezett klubba, amelynek a Vasas Pasaréti úti komplexuma adott otthont. Bizonyára mindig más és más együttes zenélt itt, de nagy szerencsémre én az Illést hallgathattam – életemben először – élőben.

Tovább

Át a tű fokán

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

Amikor a fehér ing és a nyakkendő még kötelező volt, négy, 19-20 év körüli srác vágott neki a budapesti éjszakának. Egész pontosan a Metro Klub Dohány utcai helyiségébe igyekeztek. Volt már tapasztalatuk, tudták mire vállalkoznak. Két fő simán bejuthatott az egy darab klubtagsági igazolvánnyal, de a…

Tovább

Diósgyőr, avagy messze ide „Vúdsztok”

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

„Mikor is kezdődött ez az egész? Talán ’62-ben, amikor még alig ért földig a lábam, de már a legelső Ki Mit Tud? könnyűzenei kategória győztesének a próbáin tátottam a számat? Vagy később, az első Illés-koncerten, netán az első „igazi” nyugati banda, a Nashville Teens fellépésén, ahol „Révfülöp”…

Tovább

Tejben és rockban fürösztve

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

Az én generációm szerette a nyolcvanas éveket. Akkor tiniként nem igazán fogtuk fel, hogy miben élünk, mi szabadnak éreztük magunkat. Itt, a 18 ker.-ben még egy rockklubunk is volt. Led Zeppelin, AC/DC, Black Sabbath és persze néhány láda Kőbányi Világos. A cigi a mi időnkben közös volt. Ha például…

Tovább

Ilyenek voltunk külföldi füllel!

Magyar rockválogatás Prágából

A prágai illetőségű Supraphon kiadó 1979-ben Ruleta néven indított hanglemezsorozatot, amelynek keretében öt év alatt öt baráti ország könnyűzenei terméséből adtak ki egy-egy lemezre való válogatást. A lemezeket többnyire Miroslav Cerny szerkesztette, így az alábbiakban ő ízlését követhetjük nyomon.

Tovább