Romániában sosem volt olyan széles körben divatos a rockzene, mint itthon. Ezért van az, hogy az erdélyi magyar zenei színtéren létezett néhány rockegyüttes többnyire szerény keretek között működött. Ez jellemezte a T. Vox pályafutását is.1977-ben Csíkszeredában Székely György zenetanár alapította a zenekart. A név egyszerűen Erdély Hangját jelenti latinul, amint azt néha teljes alakjában is használták fennállásuk során, hiszen a nevek között a Vox Transilvaniae, a Vox–T és a Vox T'77 változatok is előfordulnak.

1988-ban első nagylemezének örvendhetett a Vágtázó Halottkémek. A kaotikusságában is jól átgondolt, rögtönzésekből álló indulatzenét punknak igazából csak jobb híján minősítették annak idején. A Halottkémek sámánzenéje itthon és Európa-szerte is egyedi jelenség volt. A sokféle törekvést megjelenítő hazai alternatív  színtérnek meghatározó csapata volt a VHK, mely ebből a körből elsőként jutott kompromisszummentes lemezszerződéshez, amit a nyugatnémet Von Unten Sonic Boom kínált fel, Dietmar Lupfer producerkedése mellett.

Folytatódik a Hangfoglaló Program talkshow-sorozata. 2019. április 23-án Lévai Balázs vendége idősebb és ifjabb Novai Gábor lesznek a Magyar Rockhírességek Csarnokában!

Az Azok a régi csibészek programsorozat a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának keretében indult útjára, hogy aztán rövid idő alatt meghódítsa a könnyűzene-történeti visszaemlékezésekre fogékony közönség szívét. A sorozat célja, hogy első kézből közvetítsen ismereteket a hazai pop-rock legendáriumáról, a zeneiparról és az ifjúsági kultúráról.

Ezúttal azonban nemcsak a múltról, hanem a jelenről is szó esik, hiszen Lévai Balázs házigazda vendégei Novai Gábor és fia, Ifj. Novai Gábor lesznek.

A Garabonciás együttes Temesváron alakult meg, magyar zenészekből, magyar nyelvű country-rock repertoárral. A zenekarvezető Csutak István volt (ének és gitár), az alapító tagok Antal Imre (dobok), Fogarasi Ildikó (basszusgitár, ének) és Vasiu Tibor (gitár), később pedig Szabó Attila (billentyűs hangszerek) csatlakozott.

Az együttes „társult” szövegírója Kinde Annamária nagyváradi költő volt. Nagy súlyt fektettek a minőségi szövegekre. Paulik Hilda elemzése szerint: „A kesernyés hangvételű társadalomkritika, a rezsim elleni lázadás, illetve egy-egy jellemző, általános érvényű igazság vagy hangulat megragadásának képessége volt az, amiért e szövegek elnyerték a zenekar, majd később a közönség tetszését.”

Szabó Gábor dzsesszgitáros fiatal zenészreménység volt, amikor 1956 végén családjával együtt elhagyta az országot. A hetvenes évek elején az Egyesült Államokban élvonalbeli zenésznek számított, aki sikeres szólólalbumok sorát jelentette már meg. Latinos, popzenés áthallásai a dzsesszben a mai világzenével rokonítják gitározását. Eredetisége átütő erejű volt a hatvanas évek második felében. Itthon azonban teljesen ismeretlen maradt, még a szakma köreiben is csak kevesen ismerték művészetét.

1990 előtt hazánkban nem jelent meg kizárólag beat-pop-rockzenével foglalkozó periodikum. A kivételt a csupán egyetlen lapszámot megélt Poptika magazin jelentette 1982 novemberében. Emiatt jellemzően eseményekhez (koncertek, fesztiválok) kötődően, műsorfüzetként aposztrofált időszaki kiadványok kényeztették a műfaj népes rajongótáborát. A kedvenceikről szóló írásokkal és fotókkal tarkított sajtótermékek korlátozott példányszámuk és a terjesztés hiányosságai miatt csak az érdeklődők töredékéhez juthattak el. Ilyen volt a tartalmában és küllemében is rendkívül nívós Szolidarítási Rock Fesztivál című lap.

Folytatódik a Hangfoglaló Program és a Hangőr Egyesület közös könnyűzenei filmklubja a TRIP Hajón! A vetítéssorozat továbbra is a popzene és filmipar óvatos frigyének gyümölcseit veszi számba. Az Extázis héttől tízig következő alkalmán, 2019. április 11-én András Ferenc A nagy generáció című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. A vetítés utáni beszélgetésen a filmklub házigazdájának, Gelencsér Gábornak a vendége Csatári Bence történész lesz.

Hungaria, 1971

1971 elején a Hungaria 1967-től indult első „nagy” korszaka lezárult, a második nagylemez rögzítését követően feloszlott a zenekar. Fenyő Miklósék számára ezeket az éveket olyan, máig népszerű slágerek, mint a Csavard fel a szőnyeget vagy a Nem bújok én többé már a subába tették oly sikeressé.

Fenyő egyedül vágott neki egy új Hungaria összeállításának. Klein László (basszusgitár) kivételével – Cila már a hatvanas években játszott a zenekarban – csupa még ismeretlen zenészt vett maga köré: Szűcs Antal Gábort, azaz Totyát (gitár) és a Fekete testvéreket, Gyulát (szaxofon, ritmusgitár) és Gábort (dob).

A Búgócsiga együttes 1971 október elején lépett először a marosvásárhelyi közönség elé. Az alapító tagok közül Deák Endre és Fülöp Barna gitárosok még a középiskolában voltak osztálytársak (1967–71), majd zene, illetve testnevelés szakon a helyi Pedagógiai Főiskola diákjai (1971–74). Gáll András basszusgitáros a helybeli üveggyárban dolgozott hatórás munkaidőben, négy műszakban, Kerekes Miklós dobos pedig az alapítás idejében éppen katonának vonult be tizennyolc hónapra. Helyette átmenetileg Sikó Balázs lett a dobos.  Az együttes egy helyi vállalat főtéri klubjában kezdett játszani, az első néhány koncertet HUMMING TOP néven adták. A név Gáll András ötlete volt, aki egy angol szótárból nézte ki a szavakat. A műsor elsősorban angol és magyar nyelvű feldolgozásokból állt, a klub mellett diákfesztiválokon, gólyabálon és más egyetemi rendezvényeken léptek fel.

Vissza a hatvanas-hetvenes évekbe! Folytatódik a Hangfoglaló Program múltidéző sorozata. 2019. március 27-én Lévai Balázs vendége Soltész Rezső a Magyar Rockhírességek Csarnokában!

Az Azok a régi csibészek programsorozat a Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának keretében indult útjára, hogy aztán rövid idő alatt meghódítsa a könnyűzene-történeti visszaemlékezésekre fogékony közönség szívét.