Herskovits Iván hosszú időn keresztül a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt. Nevéhez több életműsorozat és ritka felvételeket bemutató rádióműsor fűződik, érdemei a magyar könnyűzene teljesebb megismertetésében elévülhetetlenek. Egy ideje Hollandiában él, de ma is foglalkozik a magyar rock…
„Isztambul a miénk, de nem százötven évre” – magyar rockzenekarok a nagyvilágban
A magyarok zenei tehetsége méltán világhírű, szinte minden korban szórakoztatták a közönséget magyar muzsikusok és énekesek a királyi udvaroktól a legszínvonalasabb lokálokon át a komolyzenei koncerttermekig. Amikor a beatzene az 1960-as évek legelején Magyarországot is meghódította, a…
„Az LGT volt számomra a világ közepe” – interjú Karácsony Jamesszel
Az Indián, akit kisiskolásként rövid úton eltanácsolt a zongoratanár. Később aztán minden hangot megismert a hangszeren, és az ország egyik legjobb gitárosa lett. Karácsony James a Ferm és a Generál után került a Loksiba. Kijárta a rock and roll-iskolát és hosszú évtizedeken át azóta is jelesre…
A beatzene rögös útjának vége felé: ötven éve rögzítették Zalatnay Sarolta második nagylemezét
Zalatnay Sarolta második, Zalatnay című albuma talán az egyik legkülönlegesebb korong a magyar könnyűzene történetében. A lemezen közreműködő zenészek között (egy kivétellel) megtalálhatjuk azokat is, akik előidézték az 1971 tavaszán robbanó „beatkáoszt”... A lemez tulajdonképpen egy „kézzel…
Ez az ő kötete, és kész! – gondolatok a Presser könyvéről
A 2020-as évet szerintem sokan szeretnénk meg nem történtté tenni. Ha volt a járványnak, a távolságtartásnak, a kényszerű leállásnak bármi pozitívuma, akkor ezek között talán a Presser könyvét említhetnénk első helyen.
Elfelejtett szó – Apa az LGT Búcsúkoncertjén
„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek
Édesapámmal egy üveg bor társaságában ültünk a teraszon, miközben retro-dalokat harsogott a rádió. Fiatal korom ellenére magam is rengeteg ilyen zenét hallgatok. Ezeken nőttem fel apa mellett. Pár évvel ezelőtt még a hosszú haja is megvolt. Rápillantottam. Ritmusra kocogtatta a pohár oldalát.
Bőség csak a hiányból van – Az állami Melogyija-kiadó magyar lemezei
Magyar rockzene szovjet lemezeken III.
1989 előtt a magyar rock talán legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió volt. Előadóink a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek végéig rendszeresen turnéztak az óriási birodalomban, az ottani rockrajongók számára az oda be nem engedett nyugati rockzene hírnökei voltak. Nem ritkán stadionokat töltött…
Gitárháború, avagy egy szupergruppó Újszegeden
„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek
Bosszút állunk! De még milyen bosszút! – forrt bennünk a düh, izzott a vérünk, dühösen dobbant a lábunk. Úgy meneteltünk át öten, középiskolás diákok a város hídján, hogy a békés éjszakára készülődő építmény alatt még a Tisza is rémült hullámokat borzolt, talán a halak is riadtan kerestek maguknak…
Kevesebb, mint egy Barta-doksi, de jóval több is annál
A Siess haza, vár a mama az Egyesült Államokba disszidált gitáros és az édesanyja kapcsolatáról szól
Barta Tamás a Syconorban kezdte, tagja volt az induló „Nagy” Syriusnak is, életében idehaza tíz nagylemezen és tizenhat kislemezen is szerepelt a Hungariával és az LGT-vel, majd 1974-ben elhagyta az országot. Az akkor közkeletű fogalommal élve: disszidált.
Proletár nemzetköziség – az LGT és az SBB az Ifjúsági Parkban
„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek
Vasárnaponként a Moszkva téren találkoztunk mindig. Ez volt a hét csúcspontja. 1975-ben a Moszkva téren – ma már kissé nevetségesnek tűnhet, de ez volt a mi demonstrációnk.