Amikor 1983-ban a Solaris együttes a Hungaroton P stúdiójában, illetve a Magyar Rádió 6-os stúdiójában felvette a Marsbéli krónikák című bemutatkozó lemezét, a fiúk nem gondolhatták, hogy műfajuk, a progresszív rock pár év elteltével világhírűvé váló, örökbecsű gyémántdarabját csiszolták ki. Már az 1990-es évektől hivatkozási pontnak számít ez a lemez nemcsak a hazai, de a külföldi progrock rajongói körökben is. Hatásához képest az albumnak nem született túl sok kiadása, ezeket mutatjuk most be.
A Marsbéli krónikák eredetileg LP-n és kazettán jelent meg, 1984-ben (SLPM 17819 és MK 17819). Ezekből mintegy negyvenezer példány fogyott el, ami egy instrumentális zenét játszó együttes számára bármelyik nyugati országban óriási siker lett volna. Nem így a Hungarotonnál, ahol – egy kalap alá véve másféle produkciókkal – ezt az eredményt túl szerénynek minősítették, és a zenekart nem bátorították további anyagok készítésére. (A formáció emiatt fel is oszlott, pontosabban átalakult Napoleon Boulevarddá, de az egy másik történet.)
1989-ben történt, hogy a japán King Records felfigyelt a lemezre. Különböző márkanevek alatt ez a kiadó már korábban is licencelt albumokat a Hungarotontól. Japán ekkor már túl volt a cédékorszak hajnalán, így a kiadvány csakis cédéformátumban jelent meg, Crime márkanév alatt, az European Rock Collection második darabjaként (K32Y 2187). Egyébként a King Records az évtizedek során különféle európai rockzenei lemezsorozatokat tartott életben, előbb LP-ken, később cédéken. Minden bizonnyal a sorozatok kialakításával ösztönözték a gyűjtögető közönséget nemcsak egy, hanem egyszerre több vagy az összes tétel beszerzésére.
Itthon 1995-ben jelent meg a Hungaroton-Gong újrakiadása (Gong HCD 17819), amely már két ráadás számot is kapott (Orchideák bolygója és A sárga kör).
1996-ban a King Records-nál újabb, a korábbi saját kiadással megegyező tartalmú (tehát ráadás számok nélküli) cédé látott napvilágot, ezúttal az European Rock ’96 Collection keretében (KICP 2826). Ezt követően tizennégy évet várhattak a japán gyűjtők egy újabb kiadású Marsbéli Krónikákra. A Belle Antique kiadó nagylemeztasakot utánzó kis papírtokba csomagolt, a magyar cédé két ráadás számával ellátott lemezzel jelentkezett (BELLE 101711). Hét évvel később, 2017-ben újabb, hasonlóan papírtokos cédékiadást készítettek, amelynek a Japánban szokásos, borító elé csomagolt reklámcímkéje (az ún. obi stripje) már eltérő lett, miként a katalógusszáma is (BELLE 172822).
Érdekesség, hogy a Gong cédéjét több kalózkiadó is lemásolta. Így tudunk legalább egy brazil és két orosz piacon felbukkant illegális termékről, amelyek mindegyike megtévesztésig hasonlított (vagy igyekezett hasonlítani) a magyar eredetire.
Szerző: Kovács László (Moiras Records)
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
