Volt egyszer egy beatkorszak


Radics Béla második otthona – Radnóti Miklós Művelődési Ház

2017. december 03. - beatkorSzaki

Az 1963-ban megnyitott Radnóti Miklós Művelődési Ház épületét eleinte pártközpontnak szánták, s a korai években a Csillagtelep Klub nevet viselte, hiszen Csepel-Csillagtelep területén található. Éppen ezért volt rá annyira jellemző az akkoriban átalakuló kerület Janus-arcúsága: egyszerre kellett…

Tovább

Televíziós kultúra az 1960–1970-es években és a Táncdalfesztivál I–II.

Kéri Dániel: A kísérleti televízió adását nézik a járókelők, 1956. szeptember Bárhogyan is nézzük, a Magyar Televízió története összekapcsolódik a Kádár-rendszer születésével, s ez korántsem véletlen egybeesés. Jóllehet, 1953-ban Budapest környékén meglehetősen szűk hallgatóságnak megindultak a…

Tovább

Az Illés Klub és a Fonográf otthona – Fővárosi Művelődési Ház

A Pamuttextilművek művelődési háza Dávid Károly, a Népstadiont és a Ferihegyi terminált is jegyző építész tervei alapján épült 1951-ben. Hívták Dallos Ida Kultúrháznak és Szakszervezetek Kultúrotthonának is, 1961-ben aztán több hasonló intézményt összevontak, ekkor született a Fővárosi Művelődési…

Tovább

A beat extázisában - interjú Kovács Andrással

Kovács András 1969-ben megjelent Extázis 7-től 10-ig című filmje egyike a Kádár-korszak populáris zenéjét feldolgozó legismertebb és legjelentősebb alkotásoknak, melynek ismerete megkerülhetetlen a magyar beat-korszak szempontjából. Ignácz Ádám: Ennyi évtized távlatából…

Tovább

Az elsüllyedt város lakói - Atlantis zenekar

Az Atlantis elődje a Neményi Béla és Sankó László által alapított Sankó zenekar, amely 1963-ban már biztosan létezett, ez évben felléptek a legendás balatonszemesi „huligántalálkozón” is. 1964 tavaszán már dokumentáltan használták az Atlantis nevet, ám egyes visszaemlékezések szerint alkalmanként…

Tovább

A magyar dal apja

Bródy János kulturális önazonosságunkra gyakorolt visszavonhatatlan hatásáról

Lehet-e újat mondani arról az emberről, akit ötven éve ismer az egész ország? Arról a művészről, akinek munkássága úgy vált kulturális önazonosságunk részévé, hogy ezt a tényt senki nem is vitatja. Aki államalapító királyunk és főleg ellenlábasa, Koppány szájába adott házibulikon máig üvöltve…

Tovább

A táncdalfesztiválok sztárja - interjú Korda Györggyel

Korda György Magyarország kiemelkedő tehetségű énekese, akinek csaknem hatvan éves pályája során összesen mintegy ezerötszáz dalfelvétele és harmincnyolc nagylemeze készült. 1939. január 4-én született Budapesten. Szülei vegyésztechnikusnak szánták, de ő inkább énekelni…

Tovább

Pirítóskenyér és pirulós lányok - Aranybika, Bartók terem

A debreceni Aranybika Szálló 1915-ben, szecessziós stílusban épült Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervei alapján. A történelmi múltú hotelnek visszatérő vendége volt Móricz Zsigmond, Szabó Magda kedvenc szobáját pedig ma is emléktábla őrzi. Az épület első emeletén található a több mint…

Tovább

Aki kétszer volt kopasz életében - interjú Szörényi Szabolccsal

Szörényi Szabolcs, a háttérben Bródy János Szörényi Szabolcs (1943, Budapest) 1964 és 1973 között az Illés, 1974 és 1984 között a Fonográf együttes basszusgitárosa, énekese volt, Szörényi Levente testvérbátyja. Pályája elején Bajtala Jánossal és Kőszegi Imrével játszott, Mediterrán néven indultak…

Tovább

Örömzene egy életen át – Máté Péter

Máté Péter 1947. február 4-én született. A szülők, a kis Péter bátyja, Pál és a nagymama nehéz körülmények között éltek Krisztina körúti lakásukban. Szerencsés véletlen, hogy a házban egy zongoratanárnő lakott alattuk, aki elkezdte tanítani a kisfiút, később pedig azt javasolta, küldjék zeneiskolába…

Tovább
süti beállítások módosítása