A századforduló idején pár elismert művész arra a döntésre jutott, hogy kellene egy klub, ahol az addig különböző kisebb törzshelyeken találkozó szellemi elit otthonra lelhet. A Fészek alapítói között volt Benczúr Gyula, Molnár Ferenc, Szinyei Merse Pál, Csortos Gyula és Lechner Ödön is – többek közt. A névadási javaslatok közül egy fiatal nemzetis színész, Zilahi Gyula ötletét fogadták el. A klub neve a különféle művészfrakciók – Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások – kezdőbetűiből állt össze. Az alapítók megvették a Pesti Izraelita Nőegylet Árvaházának épületét a Dob és a Kertész utca sarkán – majd később a mellette álló házat is – itt nyílt meg 1901. szeptember 7-én a Fészek, ami idővel a világ egyik legszebb, legjellegzetesebb művészklubjává vált, tagjának lenni megtiszteltetésnek számított. A tagságihoz egy rendes és egy választmányi tag ajánlása kellett, a felvételről titkos szavazás döntött.

A Fészek a két világháború közti időszakban élte fénykorát. A klubnak volt étterme, könyvtára, kártyaszobája, kaszinója, még saját borbélya és focicsapata is. Az itt tartott bálokról rendszeres képes beszámolót közöltek a lapok, a Színházi Élet az aktuális Fészek-vicceket, pletykákat is megírta hetente. Mezey Mária a harmincas években francia sanzonokat énekelt a klubban, innen indult el a karrierje. Aztán szomorúbb idők jöttek. 1944-ben a nyilas uralom idején a Fészek a Magyar Művészek Háza lett, a megnyitó ünnepségen már nem léphettek fel baloldali művészek. Az épület pont a gettó sarkán állt, Budapest ostroma alatt belövések érték. Használhatatlanná lett törzshelyüket a művészek saját pénzükön építették újjá. Az 1949-es államosítás után a klub Művészeti Szövetségek Háza néven működött tovább, irodáknak adott helyet. Az 1956-os forradalom után a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége tulajdonába került a ház, ekkor újra művészklub lett belőle.

Az utolsó nagyobb felújításra a hatvanas évek közepén került sor, az épületet jelentősen átalakították, elcsúfították, sok eredeti berendezési tárgy nyomtalanul eltűnt. A hatvanas, hetvenes években újra nagy művészélet folyt a Fészekben, járt ide Latinovits Zoltántól Psota Irénig mindenki, Fényes Szabolcs zeneszerzőnek külön törzsasztala volt, a legendás „Marasztal”. Fényes társaságához tartozott Békeffy István dalszövegíró, aki itt is halt meg – 1977 nyarán a klubból hazamenet érte szívroham, a ház előtt esett össze.

1989-ben a Fészek kikerült a szakszervezet kezéből, önálló egyesületté alakult. Az egykori legendás művészklub a rendszerváltás óta csak keresi önmagát, az is kérdéses, meddig tud fennmaradni egyáltalán.

Fotók forrása: Fortepan/Németh Tamás és Hámori Gyula.

Szerző: Fábián Titusz

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül