Ebben az írásban magyar szerzők olyan dalait mutatom be, amelyeket az eredeti előadókon, zenekarokon kívül – ha egyáltalán van elsőbbség a szerzemény előadásában – más énekesek, együttesek is hanghordozóra vettek hazánkban 1990 előtt. A témát feldolgozó első részben csak a Magyarország határain kívül készült anyagokkal foglalkoztam, ebben a cikkben pedig az idehaza megjelent felvételek vizsgálatát kezdem el, és a filmzenékről, valamint színészeink beat- pop- és rock feldolgozásairól emlékezek meg. A lista nem teljes, de reményeim szerint színes ízelítőt kínál a magyar könnyűzenei coverek világából.

Az 1965-ben bemutatott Szerelmes biciklistákban felcsendülő két sláger zenéje Fényes Szabolcs munkáját dicséri, a szöveg pedig a filmet íróként és rendezőkét jegyző Bacsó Péter tollából való. A Táskarádió és a Te szeress legalább Qualiton címkével, az SP 265-ös sorszámon került piacra az Illés zenekar, valamint Mary Zsuzsi közreműködésével.

A mozik november negyedikén kezdték vetíteni a filmet, és néhány hónappal később már több cover változata is létezett a Te szeress legalábbnak. A Muzsika című lap 1966 áprilisi számában Gyöngy Pál említette meg, hogy a január 31-én sugárzott Zenei kaleidoszkóp című rádióműsorban Koncz Zsuzsa tolmácsolásában is elhangzott egy feldolgozása a dalnak, sőt az Ifjúsági Magazin első slágerlistáját is ez a szerzemény vezette 1966. február 1-jén, igaz nem Koncz vagy Mary Zsuzsi, hanem Mikes Éva előadásában. Egyébként annyira „megzavarta” az emlékezetet az „elsőség” kérdése, hogy még a Film Színház Muzsika is azt állította az 1966. március 18-án megjelent számában, hogy a filmben Koncz Zsuzsa énekelte a dalt. (Aztán két hónappal később a hetilap helyreigazítást adott közre egy bizonyos Mary Zsuzsi – Szeged, Párizsi körút 44. – nevű olvasó kérésére.)

Sőt még ezzel sem ért véget a feldolgozások sora, hiszen közel negyed évszázaddal később a Linda című sorozatból ismert Görbe Nóra is nagylemezre vette a szerzeményt, továbbá az 1989-es korongjának címadó dala is a Te szeress legalább lett.

Visszatérve az IM első slágerlistájához, arra lehetünk figyelmesek, hogy a Táskarádió is szerepel a lajstromban. Azt gondolhatnánk, hogy a monori József Attila Gimnázium diákjai által összeállított tízes listán már 1966 februárjában megjelentek a beatzenekarok, de a tüzetesebb vizsgálat után nyilvánvalóvá válik a tévedés: a felsorolásban szereplő legjobb slágerek mind előadókhoz kötődnek, és nem az Illés, hanem Aradszky László tolmácsolásában megszólaló Táskarádió található a 7. helyen.

Mészáros Márta 1968-ban bemutatott Eltávozott napjához a Kis virág című Szörényi‒Bródy szerzemény kapcsolódik az Illés előadásában, majd később ez a nóta lett a címadó dala Koncz Zsuzsa harmadik magyar nyelvű nagylemezének. A film másik betétdala ugyanennek az Illés kislemeznek a „B” oldalán található, de az Eltávozott napot – a film főcímdalaként – Kovács Kati előadásában is hallhatjuk.

Az Alig volt zöld rövid részlete többször elhangzott a rendezőnő egy évvel később bemutatott Holdudvar című mozijában, aztán megjelent egy Illés kislemezen a Holdfény 69 társaságában, sőt 1984-ben a Kormorán debütáló lemezén egy cover változatára is rácsodálkozhattunk a dalnak.

(Az első filmben főszerepet, a másikban mellékszerepet játszó Kovács Katival készült egy interjú a Heves Megyei Hírlap 1968. december 1-jén megjelent számában az énekesnő színésznői feladatairól. Ebben a beszélgetésben az énekes- színésznő megemlített egy filmtervet, ami aztán sohasem valósult meg: Szép Ernő Lila ákác című darabjából készült „musicalfilmet” forgatni Mészáros Márta az Illés együttes közreműködésével.)

Ugyancsak Bródyékhoz kötődik a Jugoszláviában forgatott Oroszlán ugrani készül című izgalmas akciófilm egyik betétdala, a Miért hagytuk, hogy így legyen, amit a zenekar előadott a filmvásznon és rögzítette kislemezen is, majd nem sokkal később egy változat Koncz Zsuzsa 1970-es korongján úgyszintén felbukkant.

A Szép lányok ne sírjatok című film eredetileg az Illés együttesről szólt volna, de letiltásuk miatt a zenekar nem szerepelhetett az 1970-ben bemutatott moziban. Ettől függetlenül több daluk is megszólalt Mészáros Márta filmjében, köztük a kislemezen is napvilágot látott Élünk és meghalunk. Ennek a dalnak a feldolgozását Koncz Zsuzsa készítette el az 1972-es Élünk és meghalunk című albumán, és a cover változat – a Kelepce – szövegében teljesen eltér az eredeti verziótól.

Ugyancsak az Illéshez kapcsolódik a Wastaps zenekar produkciója, hiszen a Sípoló macskakő című filmben az ő előadásukban hangzott el a Tudod-e te kislány, és ez a verzió nagyban eltér az Illés zenekar kislemezen megjelent hanganyagától.

Petőfi Sándor versének megzenésítését készítette el az Illés legénysége Kardos Ferenc Petőfi 73’ című filmjéhez, de az Európa csendes akkor hanghordozón nem jelent meg. A szerzemény felcsendült a Fonográf búcsúkoncerten is 1984 decemberében, ezenkívül az 1980-ban megjelent második Szörényi Levente szólólemezen is megtalálható egy instrumentális változat, Petőfi’73 címen.

A Világ Ifjúsága című magazin arról számolt be 1960 októberében, hogy Makk Károly Fűre lépni szabad című mozijának zenéjét jegyző Fényes Szabolcs már 105 filmhez komponált muzsikát. A Rejtély a filmben Kovács Erzsi előadásában hangzott el, majd két évtizeddel később Máté Péter szintén ezt a dalt énekelte egy Fényes Szabolcs emlékalbumon.

Herskó János 1963-as Párbeszéd című filmjében élőben adja elő Gara György Ha volna valaki című saját szerzeményét, de a betétdal csupán két évvel később jelent meg kislemezen. (A festőművész végzettséggel rendelkező szerző-előadó a hatvanas évek közepétől néhány évet díszlettervezőként dolgozott a debreceni Csokonai Színházban, majd az 1968-as csehszlovákiai események után nyugatra távozott.)

Közel negyed évszázaddal később Soltész Rezső előadásában aztán új életre kelt a dal egy válogatáslemezen, és ugyanúgy 1987-ben a lakodalmas (presszó) rockban utazó 13+1 zenekar – az egykori prognózisos Kormos Gábor vezérletével – szintén készített a dalból egy covert. (Egyébként a Pop-Meccs ’87 szavazáson a közönség voksai alapján a „lakodalmas rock ijesztő elburjánzása” jelenség kapta az év Citrom-díját.)

A mozikban 1968. január 18-án bemutatott Tanulmány a nőkről című Keleti Márton-vígjátékban elhangzik egy olyan Fényes‒Szenes-szerzemény Latinovits Zoltán majd Ruttkai Éva előadásában, amelyet először még 1966 végén Vámosi János vett korongra. Kis idő elteltével aztán sikerült egy újabb bőrt is lehúzni a dalról, hiszen az 1968-as évben piacra került hazánkban az SP 493-as sorszámú kislemez, amelynek „B” oldalán Szécsi Pál hangján szólalt meg a Szeretni bolondulásig, sőt az 1987-es szilveszteri tévéműsorban Bessenyei Ferenc és Cserháti Zsuzsa is ennek a dalnak a duett változatával búcsúztatta az óévet.

1968-ban, a mexikóvárosi olimpia évében forgatta le Zsurzs Éva az Irány Mexikó! című tévéfilmet, ami egy táncos-zenés produkció volt Bodrogi Gyula és Voith Ági főszereplésével. A filmben a két színész közös előadásában elhangzó Mexico – Romhányi József‒Kerekes János szerzemény – létezik Koós János előadásában is kislemezen, a Pannónia zenekar közreműködésével.

Az 1987-es Moziklip betétdalait tartalmazó dupla albumon is szerepelnek olyan felvételek, amelyeket korábban már mások előadásából ismerhettünk. Ács Enikő Kornél és Elvirája egy tizenkét évvel korábbi Koncz Zsuzsának írt dal feldolgozása, Varga Miklós Munkásszállásának első „lakója” pedig Cseh Tamás volt. Ez utóbbi dal filmes klipje holtversenyben a harmadik helyezést érte el a Pop-Meccs szakmai zsűrije szerint az 1987-es év videoklipjeinek versenyében.

A Nyolc évszak című filmhez is két lemez dukált, és az egyiken egy olyan Fényes‒Szenes-szerzeményt tartalmaznak a barázdák, amelyet más szöveggel – Egy összegyűrt levél – már Kovács Kati is elénekelt az 1976-os Tessék Választani vetélkedőn. A filmben elhangzó Semmi gond Brigitta és Rudi bácsi (Götz Anna és Kállai Ferenc) kettősének gyümölcse, és a lemezen közvetlenül a duett után elhangzik az instrumentális verzió is, Gőz László és Victor Máté hangszeres játékával.

Arra is tudunk példákat hozni, amikor a 2. világháború előtt (és közben) készült filmek betétdalait fedezték fel a harminc-ötven évvel később alkotó előadók. A most elemzett  mindhárom filmdal zenéje Fényes Szabolcshoz kötődik, a szövegeket két dallamhoz Mihály István, egy dalhoz Harmat Imre vetette papírra.

A Kísértés (1941) című filmben a női főszerepet alakító Karády Katalin hangján szólt a Mindig az a perc a legszebb perc, de a korabeli újságok arról informálnak bennünket, hogy 1942. január 10-én már Kelly Anna is énekelte a dalt a rádióban. Sőt, még ugyanabban az évben Éhn Marietta, Zitta Emma és Kovács Erzsébet hangján is hallható volt az éterben a sláger, majd 1943-ban Weygand Tibor neve mellett tűnt fel a szerzemény címe. A világháborút követően sem merült feledésbe a kompozíció, hiszen lemezen hallható Házy Erzsébet és Kiss Ilona hangján, majd a Magyar Rádió Énekkarának közreműködésével egy egyvelegben, aztán a nyolcvanas években Cserháti Zsuzsa és Katona Klári is felvette repertoárjába a dalt. Ezt követően Faragó „Judy” István egy instrumentális változatot készített belőle az 1986-as lemezére, majd még a vizsgált korszak végét éppen elcsípve – 1990-ben –, Plexi és Frutti szintén hanghordozóra énekelte a slágert.

A Mária nővér (1937) című filmben az operaénekes Svéd Sándor szerepelt Jávor Pál vetélytársaként, és az ő előadásában volt hallható a moziban a Küldök néked egy nápolyi dalt. A rádió műsorát közlő lapok emlékezete szerint a Halló zenekar előadásában már 1937. február 8-án felhangzott az éter hullámain a szerzemény, majd ugyanabban az évben Kalmár Pál, 1939-ben az operaénekes Szabó Miklós, aztán 1940-ben Zimonyi Márta, 1941-ben pedig Horváth József hangján szólalt meg a dal a rádióban. Két évtized elteltével Melis Görgy egy 1960-as egyveleg lemezen szólaltatta meg a slágert, majd ugyanúgy tőle hallható egy cover azon az 1971-es lemezen, ami Fényes Szabolcs operettjeiből és musicaljaiból szemezgetett. Nagyjából ezzel egyidőben Korda György is „megtalálta” a dalt, és felvételt készített belőle az 1970-es szólóalbumára, végül Máté Péter is elkészítette a saját változatát 1980-ban.

A már említett színészek és színésznők mellett Lórán Lenke vezet át bennünket a filmzenék világából a popdalokat éneklő színészek és színésznők univerzumába, aki az 1977-ben bemutatott Teketória című filmben fakadt dalra. A főszerepet játszó Törőcsik Mari barátnőjeként megjelenő Lórán a Találkozás egy régi szerelemmel című Kovács Kati-slágert énekeli, nagyobb részben magyarul, és egy kicsit angol nyelven is. (Egyébként Zsoldos Imre 1985-ös albumán van ennek a dalnak egy instrumentális változata is.)

Más színészeink lemezre is rögzítettek olyan dalokat, amelyek eredetije a beat-, pop- és rockzene előadóihoz kötődik. Erre példa Halász Judit 1978-as és 1980-as albuma, amelyen olyan dalok is szerepelnek, amelyeket még az Illéstől ismerhetünk: az elsőként említett lemezen az Amikor én még kislány voltam, a másodikon pedig a Mákosrétes.

Halász Judit már az 1971. január 26-án sugárzott Téli Rizi-bizi című tévéműsorban elénekelte a Micimackót, de az Alan Alexander Milne‒Karinthy Frigyes‒Bródy János trió „együttműködésének” eredményeként megszülető dal nem az ő előadásában került először lemezre. Koncz Zsuzsa 1971 áprilisának közepén kezdte meg a Kis Virág című albumának felvételét, és ezen a lemezen kapott helyet az „ő” Micimackója. Ezután még két évet kellett várni a Vígszínház színésznőjének az első szólólemezére, melynek „A” oldalán a Süss fel nap című gyerekdal után zendül fel a „Minél inkább havazik-kal” kezdődő refrén.

Ennek a két lemezfelvételnek a kapcsán került szóba a „giccsadó” problémája, amelyről Koncz Zsuzsa nyilatkozott a Lobogóban, 1976. október 28-án:

„A Pepita emblémás lemezeken megjelenő szórakoztató zeneszámokért giccsadót fizetünk. Még József Attila megzenésített versei után is. A Hungaroton védjegy társadalmilag értékes felvételeket tartalmaz. Adókulcsa természetesen alacsonyabb. Én a Micimackó című számot Pepita lemezre énekeltem, Halász Judit pedig Hungarotonra. Ezért ugyanazt a dalt egyszer giccsként, másként értékként bírálták el.”

A Piros Ildikó‒Huszti Péter házaspár is lehetőséget kapott egy nagylemez megjelentetésére a nyolcvanas évek végén. Az albumon megtalálható a Két karodban című, Tolcsvay László által megzenésített Radnóti-vers, ami először szintén Koncz Zsuzsa jóvoltából szólalt meg még 1975-ben. Márkus Lászlónak néhány hónappal a halála előtt két albuma is megjelent, és az egyiken szerepel egy olyan Bágya András szerzemény – Kinél van egy forint –, ami Katona Klári hangjával már hallható volt a rádióban 1976-ban.

Ruttkai Éva 1982-es nagylemezén egy kevésbé ismert Neoton Família dal – Érezz! – csendül fel, emellett egy Kovács Kati-albumon található Szörényi Levente‒Adamis Anna szerzemény feldolgozását is tartalmazza a színésznő korongja. Darvas Iván 1983-as albumán szintén egy Kovács Kati-sláger feldolgozása szerepel: a Tanítsd meg a gyerekeket eredetije a művésznő és az LGT együttműködésének az eredménye.

Az Universal együttes egyik kislemezén napvilágot látott Volt-e más bolond az 1978-as év 34. hetében a Magyar Ifjúság és a Magyar Rádió közös slágerlistájának tetején tanyázott, majd a banda 1981-es nagylemezére is felkerült. Bakos Géza és Bradányi Iván munkájára Sztankay István is felfigyelt, és az ő verziója egy olyan 1985-ös válogatáskorongon szerepel, ami a dalszövegíró Bradányi munkáiból szemezget.

Psota Irén is készíthetett egy lemezt 1983-ban, és ezen Máté Péter Elmegyek című szerzeménye kapott helyet. Egy műsor kapcsán – amit a Magyar Televízióban 1985. december 26-án sugároztak – ennek a dalnak az előadásáról jelent meg egy kritika A Hét című folyóiratban:

”… amikor Psota Irén szólaltatta meg a dalt, félelmetes erejű, kemény drámát varázsolt elénk. Mások is megállapították már: Psotának remek sanzonhangja van! S az Elmegyekben izzott és sodort. Borzongatott, felháborított és megdöbbentett. …Egyszóval: Psota Irén brechti drámát alkotott, épített fel az egykor táncdalként útra kelt szerzeményből.”

Az 1972-es Made in Hungary elnevezésű hangversenyen Máté Péter és Payer András előadásában felcsendülő – minden dal két énekessel, kétféle hangszerelésben mutattak be az 1972-es és az 1973-fesztiválon – Gyűrött kalapom Csákányi László szólólemezén bukkant fel 1988-ban, az egy évvel későbbi vetélkedőn szereplő Puha Sóhajok (eredetileg Sárosi Katalin és Cserháti Zsuzsa énekelte) pedig Felföldi Anikót ihlette meg.

Zárásként pedig emlékezzünk meg Törőcsik Mariról, aki egy 1983-as tévéműsorban elénekelte Cseh Tamás és Bereményi Géza egyik szerzeményét, majd 1985-ös szólólemezének „A” oldalát is ugyanezzel a dallal zárta. A Micsoda útjaim Cseh Tamás előadásában szintén megjelent korábban hanghordozón, méghozzá Desiré megnémul címen, a dalnok 1978-as korongján.

Szerző: Hortobágyi Gábor

Nyitókép: Törőcsik Mari a Magyar Rádió stúdiójában, 1984-ben. Fortepan / Szalay Zoltán

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.