Az 1969-ben alakult Kex zenekar főleg az értelmiségiek körében volt népszerű. A bandának masszív állandó közönsége alakult ki. Nem véletlenül, hiszen nagyon sokat foglalkoztak rajongóikkal, többek között közösségteremtő hajókirándulásokat, futballozást szerveztek nekik. Lehetőséget adtak továbbá más fiataloknak is a zenélésre: Cseh Tamás például életében először egy Kex-koncert szünetében lépett színpadra.
A zenekar leginkább extravagáns tagja egyértelműen a frontember, Baksa-Soós János volt. Sebők János így ír róla: „Piros nadrágban, fehér trikóban, tornacipőben ugráló bohóc, szalmahajú harlekinó, nyegle bajszú paprikajancsi, belvárosi Don Quijote.” Kivételes zseninek tartották, a kor prófétájának. Barna Imre szerint úgy jártak a hívek a koncertjeire, mintha templomba mennének. A Kex többek között a József Attila-versek megzenésítésével rítt ki a tömegből, de performanszaik sem számítottak mindennapinak. Lázadásuk és szokatlan szabadságuk azonban nagy szálka volt a rendszer szemében. A Kex erre rá is játszott, egy ízben például Baksa-Soós a Hazafias Népfront nevében marcipánrácsot ígért a raboknak szilveszterre. Az állambiztonság nemcsak hogy megfigyelte a zenekart, de gyakran provokálta is a tagjait, hogy kimondják véleményüket a rezsimről, illetve arról, hogy mit akarnak elérni a zenéjükkel. Legfőképpen Baksa-Soós akasztotta ki a rendszer mérőjét. Najmányi László így emlékszik vissza erre: „Ezt a szabadságfokot nem lehetett [elviselni]… Élete minden másodperce provokáció volt a hatalom szemében. Ha az utcán sétált, már az is inzultálta a fennálló rendet… Agyonverték volna, ha itt marad.” Ha itt marad. Azonban a hatalom elérte célját, Baksa-Soós disszidált. Németországban tanult, és Január Hercege néven aktív alkotóművész lett.
Saját szerepét azonban nem tekinti tudatosnak: „Magyarországon olyan kibírhatalan butaságban éltünk, hogy nem maradt más hátra a művészgyereknek, mint humorizálni.” A Kex zenekar hatása mindenesetre eltagadhatatlan. Elég csak az Albert Einstein Bizottságot vagy az Európa Kiadót említenünk, de a 30Y zenekar is tiszteleg Baksa-Soós előtt a Jó Január hercege című dalukkal. A Kex performanszaival és versfeldolgozásaival teljesen új színt hozott a magyar zenei élet palettájára. A versek megzenésítésének útját, többek között, Földes László Hobo, a Hobo Blues Band frontembere járja tovább.
A szöveg alapjául Barna Imre Január herceg és az ügynökök – Elszállt egy hajó a szélben, magyar játékfilm című, a Mozgó Világ 25. évfolyamának 6. számában/1999 megjelent cikke, illetve Kőbányai János Beatünnep után című könyve szolgált.
Fotó: Fortepan/Sándor Dávid.
Szerző: Murzsa Tímea
A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.