Vajon ki emlékszik ma az első magyar dzsesszrockegyüttes nevére? Egy méltatlanul elfeledett zenekar története következik.

A Winkelmayer Brasst 1969 végén alapította névadója, Winkelmayer József fúvós, billentyűs multiinstrumentalista, aki addig az Olympia együttes oszlopos tagja, sőt zenekarvezetője volt. A hattagú csapat új színt hozott a magyar klubéletbe, dzsessz-rockos, soulos, funky-s hangzásával, amely Winkelmayer zenei elképzelései szerint alakult ki. Mindvégig ő volt nemcsak a szervező, hanem a művészeti vezető és a teljes repertoár hangszerelője is. A további alapító tagok Fodor Sándor (dob), Ivanov Péter (gitár), Jakab György (zongora, orgona), Nyári Elek (basszusgitár) és Tóth János (szaxofon) voltak. A pályakezdő Jakab Györgynek ez volt az első komolyabb zenekara, ahol az első saját szerzeményeit (M7-es országút, Fuvola Blues, Desszert) is jegyezte. Végül nem vált belőle dzsesszzenész, hiszen 1971 végétől a Neoton oszlopos tagja lett. 

Első koncertjüket 1969 karácsonyán adták egy budapesti, Kapás utcai táncklubban. 1971 végéig, azaz két éven át voltak jelen a magyarországi koncertszíntéren. Eljutottak rádió- és tévéstúdiókba, valamint több központi szervezésű országos turnén is részt vettek, kísértek szólóénekeseket, azonban nem tudtak kitörni a klubok világából. Hihetetlennek tűnik, de hanglemezük nem készült, és önálló tévé- vagy rádióadásuk sem jött létre.

Egyik emlékezetes fellépésük 1971. november 27-én a MOM Művelődési Központban volt, a Magyar Rádió által rendezett Jazzhétvégén. Többek között a Benkó Dixieland Band, Friedrich Károly együttese és a Tomsits együttes is fellépett ekkor, a Winkelmayer Brass a hétvégi rendezvény első napját zárta. A koncertsorozatból készült válogatás természetesen rádióadásba került, azonban ez hazai működésük utolsó stációjának bizonyult. 1971 őszén a zenekarvezető nagy lépésre szánta el magát, amikor úgy döntött, hogy külföldön próbálnak szerencsét, mégpedig legálisan, vendéglátóipari szerződésekkel. Ez tagcserékkel is járt, mivel a korabeli kommunista korlátozó intézkedések miatt több zenész nem kapott útlevelet, vagyis az országból való kiutazásra való engedélyt.

1972 januárjától a hatosfogat Nyugat-Európába tette át székhelyét. Az első három hónapban Hollandiában, ezt követően mindvégig Németországban zenéltek, Jo-Wyn-Brass név alatt. A koncertek részben rockkoncertekként jöttek létre, részben pedig szállodai és táncklub fellépések voltak. Ezt csak egy-egy dániai es svédországi kiruccanás szakította meg. Az együttes 1975-ig működött. Az év márciusától nem volt állandó dobosuk, helyettesítővel dolgoztak. Májusban József autóbalesetet szenvedett – ezt intő jelnek vette és végül feloszlatta a zenekart.

Szerző: Kovács László (Moiras Records)    

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.