Volt egyszer egy beatkorszak

Tudásvágy, alázat és virtuozitás – Papp Gyula életműkoncert-filmjének vetítésén jártunk

2022. április 15. - beatkorSzaki

dscf8575_1.jpg
Első jelenet. Helyszín: Budapest, a Wesselényi utcai általános iskola kultúrterme. Időpont: az ötvenes évek vége. Kerületi zongoraverseny. Sorban szólítják a gyerekeket. Egy kivételével mindenki a zongora mögé ül, a zsűri készül visszavonulni a döntéshozatalra, mire feláll egy szemüveges kisfiú kantáros nadrágban, udvariasan elnézést kér, bemutatkozik, hogy ő nyerte a Hernád utcai iskola zongoraversenyét, kérdezi, hogy miért nem szólították? A meglepett zsűri a zongorához engedi a határozott kissrácot, ő pedig előadja Bartók Bélától az Este a székelyeknél című darabot és Mozart Török indulóját. És nyer. Fölényesen.

Második jelenet. Időpont: 2022. márciusa. Ülök a Cinema MOM kényeztető termének szuper kényelmes fotelében és izgatottan várom, hogy kezdődjön a film. A címe: Generációk közt – Papp Gyula 70 életműkoncert. Úgy hangolom magam a várható élményre, hogy visszaidézem az Erkel Színházban megrendezett születésnapi koncert pillanatait. Mert Papp Gyula 2021. november 28-án töltötte be a hetvenet és két felvonásban, több mint három órán át ajándékozta meg a közönséget a zenéjével, holott ő volt az ünnepelt.

fortepan_124229.jpgFotó: Fortepan / Urbán Tamás

Papp Gyula. Gyuszi. Gyuszkó. Jules. Julio Pappa. Ritka szerencse, ha valaki rátalál arra, amire született. Neki sikerült. Sikerült, mert a szülei észrevették és támogatták rendkívüli zenei érzékét és képességeit. Sikerült már a betűvetéssel azonos időben olyan zongoratanárra lelnie, akit később is komoly mesterek követtek. És az iskolatársak, majd az első zenésztársak. Papp Gyula csodagyerekként tűnt fel, mint zongorista, ez végig vele maradt – és később, rockzenészként fenegyerekké lett. A konzervatóriumot két fő szakon végezte: a zongora mellett zeneszerzést is hallgatott. Kézről-kézre adták, amikor feltűnt egy Syrius-koncerten, a jam sessionon, aznap már az egész szakma vele akart zenekart alapítani, mert kiderült: új uralkodó ül a Hammond orgona padján. Ha felsorolnánk a zenekarait, megtöltené magyar rocktörténet Aranyoldalait. Életműkoncertjén megtisztelték egykori zenésztársai, Török Ádám és a Mini, a szinte komplett Skorpio és a Dinamit, a Varga Miklós Band, a Safari egy-egy prominensén át Zalatnay Saroltáig és Horváth Charlie-ig, a színházi munkásságának képviselői (többet közülük Papp Gyula fedezett fel és indított el a csillagok útjára), Kézdy Luca, a zseniális hegedűművész és még sokan mások.

Szívet melengető perceket okozott Gyula két sugárzóan tehetséges kislányának szereplése. A műsor első részében gyakran cserélődtek a jobbnál jobb muzsikusok a hangszereknél, a második felvonásban az Ismerős Arcok zenekar tagjai alkották az alapzenekart, vendégekkel, kitűnően. Minden fellépő felköszöntötte az ünnepeltet olyan bensőségesen, hogy sütött: ezt az embert egyenesen imádják! Az elegáns öltönyben, legendás hangszerei mögött helyet foglaló rockmuzsikus elérzékenyülten fogadta a gratulációkat és történeteket mesélve vezette a műsort, habár volt egy ceremóniamester is. Nyerges Attila, az Ismerős Arcok frontembere és szövegírója foglalta össze számomra a legkifejezőbben a lényeget: „Köszönjük neked, hogy már a kezdetekkor is szóba álltál velünk!” Mert ez annyira jellemzően Papp Gyulás: bárki számíthat a tanácsaira, a segítségére, önzetlenül és mindig, életkortól és hírnévtől függetlenül.

dscf9133_1.jpgFotó: Tóth András

Jó, de mindebből hogyan születik egy film? Egy jó koncertfilm? Ez jelenti a legnagyobb kihívást. Adott a két alaphelyzet: valaki külső szemlélőkét leköveti és dokumentálja az eseményeket, vagy, szinte résztvevőként, a zenekar soraiban ülve láttatja a történéseket? Esetleg a kettő vegyítve: Gerebics Sándor rendező és csapata kiválóan oldotta meg a feladatot. A gyönyörűen fényképezett, feszesre vágott anyag izgalmas, és olyan hanggal szólal meg, ami elviszi magával a nézőt és még újabb felfedezésekre is lehetőséget ad: én például a filmkockákon láttam (két ízben is), hogy Gyuszkó jobb kezének mutatóujján kidurrant egy vízhólyag. A zenészek számára ez nem ismeretlen jelenség: igen, a rengeteg gyakorlás okozza.

Mert Papp Gyula ma is minden egyes nap gyakorol. Az ujjakat regulázó, rendkívül nehéz Dohnányi gyakorlatokat. Többek között. Mert fontosnak tartja. Ez az a fő különbség, ami őt és generációjának tagjait a műfaj hazai mestereivé avatta. A tudásvágy. Az alázat. A virtuozitás.

Hazafelé és otthon sokáig dolgozott bennem a koncertfilm. Szóltak bennem Papp Gyula szerzeményei, a csak rá jellemző, saját zenei világ. És a billentyűs bravúrok, amelyek a tizenéves korom legelejétől bennem élnek a mai napig. Ha minden igaz, a koncertfilmet rövidesen a televízióban és a mozikban is bemutatják. Remélem, kiadásra is kerül. Örömteli, hogy Papp Gyula az Egyesült Államokban, Los Angelesben és a nyugati part más városaiban, valamint Kanadában is bemutathatja a filmet az alkotók társaságában, köszönhetően Hegyi Réka kulturális munkatárs, Széles Tamás főkonzul és Jakabffy Zsolt tiszteletes áldozatos munkájának és meghívásának. Az utazásról portréfilm is készül, ami az alapját jelenti egy könyvnek is. Várjuk!

Generációk közt – Papp Gyula életműkoncert-film, 2022, rendező: Gerebics Sándor


Szerző: Rozsonits Tamás

Nyitókép: Tóth András

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr9217798257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása