Volt egyszer egy beatkorszak

Simogatások és pofonok – Illés együttes

2017. január 29. - beatkorSzaki

cstp_portre_illes2.jpg

Az Illés – ekkor még – zenekar 1957-ben alakult, Illés Károly (szaxofon), Illés Lajos (zongora) és Zsiga István (gitár) részvételével. A banda kezdetben középiskolai, egyetemi rendezvényeken játszott, főhadiszállása pedig a Bercsényi utcában volt, egészen 1965-ig. Ekkor még dixieland-dalok és nyugati slágerek szerepeltek a repertoárjukban, többek között Bill Haley-től és a Shadowstól. A későbbiekben új tagokkal – Nényei Tas (basszusgitár, hawaii gitár), Farkas Ádám (gitár), Halász Gyula (gitár) és Rizsinszky Csaba, majd az őt váltó Körmendy Jánossal (dob) – kiegészülve a Budapesti Műszaki Egyetem zenekarává nőtték ki magukat.

A hatvanas évek elején bővítették a számok listáját a Radio Luxembourg dalaival. Koncz Zsuzsa 1963-ban csatlakozott hozzájuk, és az ő révén került be később – 1964-ben – a zenekarba Bródy János „Tinédzser” is, Farkas Ádám helyére. Az 1963-as koncertjükön már feltűnt a banda a rendszernek, a közönség elképesztő őrjöngése miatt. Ahogy Illés Lajos fogalmazott: a Beatles polgárpukkasztó volt, ők kommunista pukkasztóak.

Az Illés klasszikus felállása 1965-ben alakult ki, Szörényi Levente bevételével, akinek az volt az egyetlen feltétele, hogy bátyja, Szörényi Szabolcs is zenekari tag lehessen. A csapat a későbbiekben nagyon összeszokott baráti társaság lett, többek között azért is, mert a zenéket egy négysávos, később pedig egy gőzmagnóval kellett felvenniük, amikhez elengedhetetlen volt, hogy állandóan együtt, egyszerre legyenek a stúdióban. Az igazi áttörést Koncz Zsuzsa Rohan az idő című dala hozta meg, amelyet – az Illés kíséretével – 1965-ben adtak le a Magyar Televízióban. Az 1966-ban megrendezett Gitárpárbaj, majd a Táncdalfesztivál tette fel az i-re a pontot.  A zenekar egyre nagyobb sikereket ért el, és egyre nagyobb tömegeket tudott megmozgatni. Újdonságot tudtak hoztak a zenébe: keleti és nyugati szólamok, népi- és műzene keveredtek a számaikban, ráadásul mondanivalójuk is akadt: dalszövegeik generációs problémákat ábrázolták (mégha a Bosch Klub közönsége kezdetben nem is értette pontosan a dalszövegeket).

Az 1968-as év az Illés egyik legjobb éve volt. A Táncdalfesztivál 11 díjából 5-öt kap meg, és az Amikor én még kissrác voltam című daluk után a „Magyar Állami Népi Beategyüttes" elnevezéssel illették őket. Szintén ebben az évben saját klubot is kaptak a Fővárosi Művelődési Házban: az Illés Klubot. Azonban a következő év merőben mást hozott: 1969. március 31-én Szörényi Szabolcsot, Tolcsvay Lászlót és Balázs Gábort kukarugdosáson érték Pécsett, és rájuk fogták, hogy belekötöttek Vincze József önkéntes rendőrbe is. A teljes történethez hozzátartozik, hogy az a bizonyos kuka valójában egy kisméretű fémkanna volt, és valójában Vincze József kötött beléjük. Többek között erre is reflektált az 1969 őszén megjelent, kissé kiábrándult Illések és pofonok című nagylemez.

cstp_portre_illes.jpg

Szörényi Levente

1970-ben a zenekar londoni turnéra indult, ami nagyon jól sikerült. A BBC is meghívta őket, ahol Bobby Gordonnal beszélgettek és amellett, hogy elmondták, mennyire tetszik nekik London, pár szót ejtettek az itthoni helyzetről is (bár erről nincs meg a hangfelvétel). Hazajövetelük után nagy fejmosást kaptak, a londoni turnét eltiltás követte. Végül 1971-ben az Egyetemi Színpadon mutathatták be Human Rights című, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletére írt „beatoratóriumukat”. Azonban nem sikerült visszajutni a létra aranyfokára, mert ekkora már új, fényesebb szelek fújtak a magyar könnyűzene táján.

Az Illés feloszlását végül 1973. november 2-án Illés Lajos jelentette be a Magyar Ifjúság egyik cikkében. Így lett vége az Illés együttesnek, a magyar beatzene legelső, úttörő zenekarának. Ezután még megpróbálkoztak az Illés szellemiségét tovább vinni, először a KITT Egylettel, majd pedig a Fonográffal. A Fonográf country zenéje igen népszerű lett az emberek körében, az együttes tíz éve alatt számos sikert ért el.

A szócikk alapjául Kocsis L. Mihály Illés Énekelt történelem és Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János A magyarock története 1. című könyvei szolgáltak.

Fotók: Fortepan/Nagy Zoltán.

Szerző: Murzsa Tímea

A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr7512165193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása