A nagyváradi Nagy Gábor gitáros 1977-ben vált ki zenekarából, a Metropolból. Balogh „Joe” Józseffel (gitár) és Balázs Lászlóval (dob) Spectrum néven alakítottak együttest, mely leginkább kocsmákban, éttermekben zenélt. Gábor átváltott basszusgitárra és énekelt is. Ezek az időszak tulajdonképpen az erdélyi vendéglátóipar aranykora volt, mivel a legtöbb „szocialista honpolgárnak” (a helybéli propaganda kifejezésével élve) akkoriban egy-egy jobb éttermi vacsora vagy szórakozóhelyi kiruccanás lehetett az elsőszámú szórakozása. Magára valamit is adó étterem esténként élőzenével várta a vendégeket.
1980 őszén szintén a Metropolból vált ki Luca „Bubu” Marius, aki megkereste a kis zenekart, hogy együtt folytassák tovább. Hajlandó volt egy csinosabb összeget befektetni a felszerelésbe, egyszóval az ajánlat komolynak mutatkozott. Cserébe a zenekarvezetői tisztet kérte – és meg is kapta. Így alakult meg Metrock együttes, melynek névadója is Bubu lett. Magyar többségű tagsága és részben magyar nyelvű műsora miatt a Metrock az erdélyi magyar rock perifériáján levő zenekarnak mondható.
A tagok szövetsége – különleges módon – tudatosan irányult egy meghatározott időszakra. Amit a dolog természete miatt akkor persze nem lehetett nyilvánosság elé tárni, ugyanis mind a négyen (!) elhagyni készültek Romániát. Bubu Kanadába, László az Egyesült Államokba, Gábor Finnországba, Joe pedig Magyarországra készült. Irataikat az engedélyeztetésre mindannyian beadták már, de az eljárás Romániában több évet (!) vett igénybe – ez volt tehát az együttes működésének időbeli kerete.
1981-ben a Metrock román nyelvű hard rock programjával végigturnézta az országot, nyáron pedig a tengerparton zenélt. Gábor visszaemlékezése szerint efölött mindenféle téesz-telepek traktoraiból való éjjeli dízelolaj-vételezésben is jók voltak, mivel az ő feladatuk volt az üzemanyaghiány közepette az amúgy állami tulajdonú turnébusz megtankolása.
Ebben az évben két lemezen is megjelentek, így hangzó nyomaik megmaradtak. Egyrészt Castelul de nisip (Homokvár) címmel önálló nagylemezük készült (ST-EDE 02077), melyet az Electrecord saját stúdiójában vettek fel, az akkori romániai viszonyok között elfogadható felvételi minőségben. Másrészt három további dallal a Formatii rock 5 (Rockegyüttesek 5) című válogatáslemezen is szerepeltek (ST-EDE 01898). Egybehangzó korabeli vélemények szerint – ezt a tagok maguk is elismerték – a Metropol hatása erősen jelen volt a zenéjükben. Mi tagadás, végül is Bubu és Gábor korábbi zenekaráról van szó, még ha ők ketten nem is egy időben zenéltek benne.
1982-ben folytatták a munkát, de azon a nyáron központi utasításra a tengerparti nyaralószezonnak röpke két hét után vége szakadt. Így váltak alkalmi szellemvárosokká a panelházas szocialista üdülőtelepek… Vége szakadt a Metrock pályafutásának is, mivel 1982 őszén a tagok végül emigráltak az országból.
Romániában széles körű gyakorlat volt, hogy a külföldre távozott, azaz disszidált alkotók munkáit bevonták a forgalomból, a közös emlékezetből is kitörölve az illető „szökevényt”. A román lemezcég jelen esetben mindenesetre nem látta akadályát a Metrock-lemez további árusításának, amely a nyolcvanas évek szegényes helybéli rocklemezkínálatának stabil tétele maradt még sok éven át.
Szerző: Kovács László (Moiras Records)
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
