Rockin’ and Rollin’ (Muza Polskie Nagrania, SX 1246, 1975.)

A Generál együttes kétszer futott neki a Nagy Sikernek, két teljesen más felállásban, de két név mindig meghatározó maradt: Várkonyi Mátyás és Novai Gábor. Az is leszögezhető, hogy ritka az olyan zenekar, amelyben annyi tehetség mutatkozott és robbant be a magyar könnyűzene élvonalába, mint náluk.

A magyar zene legjobb darabjai számtalan előadót megihlettek belföldön és külföldön egyaránt – a legemlékezetesebb modern feldolgozásokat gyűjtöttük össze.

Gyöngyhajú lány

Presser Gábor és Adamis Anna szerzeménye, az 1969-es Gyöngyhajú lány szinte már a világ népdalkincsének része lett, annyi különböző feldolgozást ért meg. A világhír küszöbén álló Omega Lengyelországban is nagyon népszerű volt, több lengyel együttes is eljátszotta a dalt lengyel-magyar szöveggel (sokszor halandzsázva). A „testvérzenekarnak” számító Scorpions 1995-ben dolgozta fel angol szöveggel a Gyöngyhajú lányt, válaszul 2017-ben az Omega is hozzányúlt a nyugat-német együttes Still Loving You-jához. Legutóbb pedig akkor került a figyelem középpontjába a mű, amikor az amerikai rapper, Kanye West engedély nélkül használta fel a részletét New Slaves című számában. (Négy év után a felek végül 2017-ben peren kívül megegyeztek, West pedig kártérítést fizetett a szerzőknek.) A dal nem kevesebb, mint tizenhat változatát egy lejátszási listába gyűjtve is meg lehet hallgatni.  

A Cyklon nevű zalaegerszegi zenekarban olyan zenészek játszottak együtt, mint a később a Bergendyvel, majd a Hobo Blues Banddel hírnevet szerző Tóth János Rudolf, illetve a P. Mobil legendás énekese, Tunyogi Péter (Tunyó). Az együttes szaxofonosa pedig az a Horváth Péter Dörge volt, aki később az Old Boysban lett országosan ismert.

Csalhatatlan jele annak, ha egy zenekarban megbomlik az egység, és tagcsere várható, ha válogatásalbumot jelentetnek meg, vagy az egyik tag szólólemezt készít. Így történt ez 1977-ben is, amikor sokak meglepetésére a Bergendy együttes ünnepelt sztárja, a basszusgitáros-énekes-zeneszerző-szövegíró Demjén Ferenc, vagy ahogy az egész ország ismeri: Rózsi, bejelentette, hogy zenészbarátaival hozzálátott az első önálló lemeze rögzítéséhez.

Kassák Klub, a Sebő-együttes táncháza

„Az a parasztfolklór, amelyre az én versekre kitalált zenéim épülnek, valamikor a falusi közösségben minden ember számára kifejezési formákat, kereteket adott. Mi ezeket szeretnénk megtanulni, és egy olyan városi népzenét teremteni, amely a városi közösségben, a városi fiatalok számára teremti meg ugyanezt a lehetőséget” – nyilatkozta Sebő Ferenc a hetvenes évek elején. És az énekelt versek úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik alapítója az azóta eltelt bő négy évtizedben voltaképpen nem tett mást, mint egyrészt visszahelyezte a verset abba a közegbe, amelyben azelőtt is létezett, másrészt társaival plasztikusan bebizonyította, hogy az internacionalizmus és a globalizáció korában egyáltalán nem korszerűtlen bennszülött kultúrából építkezni

Ahogy minden korábbi (és későbbi) ifjúsági kezdeményezésre, úgy a punkra is igaz, hogy külföldi kezdeteihez képest néhány évvel később csapta meg a szele kis hazánkat. A hetvenes évek végén Nagy-Britanniából (mások szerint Amerikából – hivatkozva itt az olyan proto-punknak titulált zenekarokra, mint az Iggy Pop and The Stooges, illetve a Ramones) induló csoportkultúra nálunk természetesen kicsit módosulva, a nyolcvanas években bontakozott ki.

A nyolcvanas évek elején létrejövő szubkultúrák bemutatják, felszínre hozzák azon társadalmi problémákat, melyeknek létét akár csak elismerni is tabunak számított a korszakban: a kábítószer-fogyasztást, a válságot, a káoszt, az erkölcsi fertőt, és ezzel párhuzamosan a rend iránti igényt. Az eredetileg ideológia nélkülinek és apolitikusnak szánt körök egyetlen célja a lázadás volt – minden és mindenki ellen, de minthogy a politika nem akarta kivonni magát a punkból, úgy a punkok sem tudtak távol maradni teljesen a politikától. A punkok célja másságuk és önazonosságuk kifejezése egy olyan környezetben, ahol a hatalom ezt keményen bünteti. Ezt a célt pedig elérték: életmódjukkal, kinézetükkel, zenéikkel kivívták a nyárspolgárság és a hatalom ellenszenvét.

Szántó Erzsi 1939-ben született Budapesten. Iskoláit – ideértve a zenei iskolát is – Kőbányán végezte. 1958-ban sikeresen felvételizett a Magyar Rádió stúdióképzésére, ahova nem volt könnyű bejutni. Az énekesnő legnagyobb slágere is egy rádiós vizsgafelvételhez köthető, ugyanis Nádas Gábor zeneszerző felajánlotta neki erre az alkalomra a Hold ragyog a Dunán című dalt, miután Vámosi János visszautasította azt. Ezzel a dallal 1962-ben megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című vetélkedőjét. A Holéczy zenekarban, majd az EMKE-ben énekelt, és a színvonalas budapesti lokálokon kívül a Budai Ifjúsági Parkban is rendszeresen fellépett, itt a Bergendy együttes kísérte. Utoljára 1965-ben vett részt turnén – a Balaton körül –, itt a Metro zenekaron kívül Hofi Géza, Alfonzó, Markos György, továbbá Sárosi Kati, Margitai Ági és Majláth Jenő voltak a társai. Szántó Erzsi 1966-tól 1979-ig, amíg meg nem született a fia, Münchenben és környékén énekelt színvonalas lokálok műsoraiban, egyebek mellett a Maximban, a Bayerischer Hofban és a Moulin Rouge-ban is.

Csatári Bence:
Az énekeseknek a sorsa nagyban függött nemcsak az intézményvezetőktől, de a zeneszerzőktől is, hiszen nem volt mindegy, hogy kinek milyen dalokat írnak, ki énekelheti az igazán nagy slágereket. Hogyan dőlt el, hogy ki melyik szerzeményt kapja?

Szántó Erzsi:
Nagyon egyszerűen, mert a szerzők odajöttek hozzánk az ORI-büfében, amit mi csak kecskeólnak hívtunk, és megkínáltak minket egy-egy dallal. Ők már előre kinézték maguknak azokat a fazonokat, akik egy-egy számnak megfelelhettek, és itt is igaz, amit a könnyűzenei vezetőkre mondtam: nekik is érdekük volt, hogy minél frissebb szemléletben legyenek előadva a dalok, törekedtek a változatosságra, ami az énekesek palettáját illeti. Nádas Gábor még a rádióstúdiós koromban adta oda az első számot, de a többi már jellemzően az ORI-ban talált rám. Idetartozik egyebek mellett a Nem csak kenyéren élsz, és A magányosság percei, vagy a Sirály, amelynek a másik címe a Borús az idő volt és Zakariás Oszkár írta. Dobos Attila is sokat írt nekem, többek között a Tépd szét az emlékek láncát! is. Amikor ő feljárt hozzám, már Zuglóban laktam, és ott volt egy kis pianínóm is, ahol meg tudta mutatni a dallamokat, sőt, én is beszálltam a komponálásba. Attila nagyon jól ráérzett arra, hogy melyik szerzeményből lehet nagy sláger. De megemlíthetem Idrányi Ivánt is, aki két számot is írt nekem. Ezek közül az egyik a Felejts!, ami énektechnikailag elég nehéz, és talán éppen emiatt nem lett sláger.

Sebő Ferenc a Kassák Klubban

Sebő Ferenc (1947) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök. Az énekelt versek hazai úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik alapítója. Nem mellesleg a Magyar Televízió Fölszállott a páva című nagysikerű népzenei tehetségkutató műsora zsűrijének az elnöke.

A Beatlestől a Pink Floydon át David Bowie-ig rengeteg világhírű zenészt ihletett meg a karácsony, nem csoda tehát, hogy a magyar pályatársak sem akartak lemaradni, és ők is több ünnepi dalt írtak a hetvenes-nyolcvanas években. Válogatásunkban Koncz Zsuzsától az Eddáig a legemlékezetesebb, máig frissnek ható darabokat gyűjtöttük össze.

„Három éven belül világsztárunk lesz!” – nyilatkozta 1977-ben a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat propaganda-igazgatója, dr. Erdős Péter. Ennek érdekében a franciaországi Cannes városában megrendezett MIDEM hanglemezfesztiválra és vásáron 1980-ban is népes delegáció képviselte hazánkat, felbuzdulva az előző év nagy sikerén. Köztük volt a Piramis együttes is.