Amilyen lemezínséges volt az első hat év, olyan albumbőséget hozott az 1978-as esztendő – néhány hónap leforgása alatt hat friss táncházas LP (ráadásul köztük egy dupla) került a hazai boltokba. A főként az óbudai „Selyemgombolyító” épületében készült felvételek a népi kultúrára fogékony értelmiségi körök erős lobbitevékenysége eredményeként születhettek meg, majd a pártállamban monopolhelyzetben lévő Hungaroton is csak határozott politikai nyomásra (nagy valószínűséggel a népi baloldalhoz sorolható Pozsgay Imre állt mögötte) volt hajlandó publikálni őket. Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója viszont gyorsan le is szögezte: a folkosok számára ezzel bezárultak az ajtók. És ehhez az elhatározásához éveken át tartotta magát.
A mából visszatekintve persze némiképp érthetetlen, miért kellett hat esztendőnek eltelnie ahhoz, hogy a hetvenes évek elején nekilendült, blogunkban korábban bemutatott népzenei revival eljuthasson odáig, hogy felmutathassa az első nagylemezeket. Igaz, a Sebő együttesnek 1975-ben már jelent meg albuma (a cím nélküli, barna borítós LP – SLPX 17482), ám azon kettős arcát mutatta: a B oldalon versmegzenésítésekkel (Nagy László, Weöres Sándor, Szécsi Margit, József Attila), az A-n pedig magyar népzenével. De nem feltétlenül olyannal, ami talp alá való.
Nagyjából a Sebő-LP-vel egyidőben érkeztek az első táncházas fecskék, öt darab, Táncház felirattal ellátott kislemez formájában (Sebő, Muzsikás, Délibáb, Kolinda, Méhkeréki román táncok), de hát ezek a hanghordozók korlátozott időtartamuk (oldalanként négy-öt perc) révén sem voltak alkalmasak arra, hogy hosszabb táncfolyamatokat lehessen rajtuk bemutatni. Úgyhogy két, egymással párhuzamosan dolgozó érdekcsoport is belendült az első táncházas nagylemez megjelentetése érdekében. Bár időben az Egyesült Államokból hazatért koreográfus, Pálfi Csaba által kezdeményezett, Sebő Ferencék által készített lemezanyag készült el előbb, mégis a Zelnik József és Csoóri Sándor által forszírozott, Élő népzene címen futó ötlemezes sorozat lett a befutó.
Remekül jellemzi a kort, hogy a hetvenes évek második felében miként lehetett Magyarországon népzenei lemezeket felvenni: a Zelnik József vezette Fiatal Népművészek Stúdiója, miután megkapta az óbudai „Selyemgombolyító” épületét, egy filmforgatásra (Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka) úgy adta bérbe azt a Mafilmnek, hogy cserében lehetőséget kapott öt lemezanyag felvételére annak Lumumba (ma Róna) utcai stúdiójában. E barterügylet eredményeként született meg a Muzsikás és a Vízöntő debütáló albuma, Budai Ilona korongja, illetve a Táncház I. és Táncház II. címre keresztelt lemezek. Utóbbinál a Muzsikás és a Sebő együttes felosztotta, ki melyik táncrendet játssza, így jutott a széki Sebőéknek, a dunántúli és a szatmári a Muzsikásnak, míg a mezőségit közösen adták elő.
Közülük talán a legfontosabb a Muzsikás együttes bemutatkozó albuma, amelyen az 1973-ban alakult zenekar a magyar nyelvterület különféle tájairól gyűjtött dallamokat szólaltatott meg. Többek között ezen hallható az Indulj el egy úton kezdetű moldvai népdal, amelyet aztán a Másfélmillió lépés Magyarországon című országjáró tévésorozat szignáljaként ismerhetett meg a nagyközönség.
Azt, hogy Élő népzene-lemezsorozat – így a Muzsikás bemutatkozó albuma – megszületésébe milyen politikai folyamatok játszottak szerepet, Sipos Mihály, a Muzsikás prímása így látta 2013-ban, a Muzsikás 40 című könyvben: „A hetvenes években két jól körülhatárolható politikai erőközpont működött idehaza: a budapesti társaság és a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági lobbi, melynek eredőjeként a megyei első titkárból lett rendszerint az aktuális agrárminiszter– E vidéki centrum erejének olyan kulturális tünetei voltak, mint például a kecskeméti Kodály Intézet, az ottani építész társaság, a kerámiastúdió, a rajzfilmstúdió, a fotográfiai gyűjtemény. Olyan kulturális teljesítmények, amelyek Kecskeméten létrejöhettek, máshol viszont még nem. Amikor pedig a budapesti pártbizottságon belül – Pozsgay Imre vezetésével – elindult egy erjedési folyamat, akkor Pozsgay és a Bács-Kiskun megyei első titkár valahogy összetalálkoztak. Ennek lett amolyan mellékes morzsája ez a népzenei lemezsorozat.”
Muzsikás együttes – Élő népzene I. (1978)
(Hungaroton – HCD 18037)
A oldal:
1. Lóra csikós (Szatmár)
2. Elment az én rózsám (Szlavónia)
3. Uccu, tedd rá (Dél-Dunántúl)
4. Széki táncrend
5. Dudanóták (Észak-Magyarország)
6. Héjsza (Gyimes)
B oldal:
1. Indulj el egy úton (Moldva)
2. Virágok közt virág voltam (Mezőség)
3. Gyimesi dallamok
4. Bonchidai román forgatós (Mezőség)
5. Doromb-játék
6. Egyedem, begyedem (Gyermekjátékok)
Közreműködők:
Ifj. Csoóri Sándor – kontra, ének, duda, koboz, tekerő, doromb, töröksíp
Hamar Dániel – bőgő, cimbalom, ütőgardon
Éri Péter – bőgő, dob
Sipos Mihály – hegedű, doromb
Budai Ilona – Élő népzene II. (1978)
(Hungaroton – SLPX 18038)
A oldal:
1. Csángó és bukovinai népdalok (A fényes nap / Felsütött a nap sugárja / Én kimennék kis kertembe / Nekünk a legszebbik estét)
2. Gyimesi táncdallamok (Új korába repedjen meg a csizmám / Sebes magyaros csujogatás)
3. Palóc népdalok (Jaj pártám / Sírjál, sírjál / Köttettem, köttettem)
4. Mezőségi betyárdalok (Ha felmegyek Kolozsvárra / Le az úton szép csendesen)
5. Palotás körtáncok (A Tiszát, a Dunát / Nincsen nékem egyéb bajom / Hej rozmaring, rozmaring)
6. Somogyi népdalok (Édesanyám most vagyok szép időbe / Kék ibolya, ha leszakajtanálak / Szél hajtja a habot)
7. Mezőségi sirató: Szépen veri az eső a virágot
B oldal:
1 Széki népdalok (Két fa között besütött a holdvilág / Este későn megperdítik a dobot / De szeretnék az erdőbe fa lenni)
2. Sárközi lánctáncok (Szép Sárközbe híres kislány vagyok én / Uccu dárom madárom)
3. Csángó népballada: Márton szép Ilona
4. Gömöri népdalok (Fényes csillag jaj, de sokat utazol / Ezért a legényért )
5. Válaszúti népdalok (Hogyha tudta, hogy nem szeretsz szívedből / Ha bodor a borozdába / Téli nyári laboda)
6. Magyarpalatkai népdalok (Túl a vízen van egy malom / Három piros kendőt veszek)
Közreműködők:
Budai Ilona – ének
Lázár Katalin – ének
Vízöntő együttes
Muzsikás együttes
Fekete Antal – ütőgardon
Vízöntő együttes – Élő népzene III. (1978)
(Hungaroton – SLPX 18039)
A oldal:
1. Zomborvidéki lakodalmas ének
2. Kőrispataki zene
3. Székely furulyajáték
4. Indulj el egy úton
5. Dunanóták
6. Cigány népdalok
7. Héjsza
8. Urálás
B oldal:
1. Koldusének
2. Tavaszi havajgatás tilinkán
3. Édes Gergelem
4. Elment az én rózsám
5. Táncdallam furulyán
6. Ugrós
7. Siculicidum
Közreműködők:
Cserepes Károly – ének, duda, furulya, tilinka, töröksíp, kaval, ütőhangszerek
Hasur János – ének, hegedű, ütőhangszerek
Kiss Ferenc – ének, hegedű, brácsa, tekerő, doromb, gitár, koboz
Zsákay Győző – ének, bőgő, ütőhangszerek
Kamondy Ágnes – ének
Simon Krisztina – ének
A HVDSZ Bihari János Táncegyüttes Leánykara
Élő népzene IV. – Táncház I. (1978)
(Hungaroton – SLPX 18041)
A oldal:
1. Szatmári Táncok (Verbunk / Lassú és friss csárdás)
2. Sűrű és ritka tempó (széki táncok)
B oldal:
1. Négyes vagy magyar (Lassú csárdás / Porka hétlépés)
Közreműködők:
Éri Péter – bőgő
Halmos Béla – hegedű, ének
Hamar Dániel – cimbalom
Ifj. Csoóri Sándor – kontra, ének
Sebestyén Márta – ének
Sebő Ferenc – ének
Sipos Mihály – hegedű
A Bartók Béla néptáncegyüttes táncosai
Élő népzene V. – Táncház II. (1978)
(Hungaroton – SLPX 18042)
A oldal:
Dunántúli táncok (Dudálás, ugrós / Karikázó / Lassú és friss csárdás)
B oldal:
Mezőségi táncok (Lassú, ritkacsárdás és szászka, ritka szökős, sűrű csárdás)
Közreműködők:
Éri Péter – hegedű, kontra
Halmos Béla – hegedű
Hamar Dániel – bőgő
Ifj. Csoóri Sándor – duda, bőgő, ének
Sebestyén Márta – ének
Sebő Ferenc – kontra
Sipos Mihály – hegedű
A Bartók táncegyüttes táncosai
Szerző: Jávorszky Béla Szilárd
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
