A Kádár-korszakban nemcsak a rockzenével, de a rockot önkifejezési eszközként használó színházzal is lehetett lázadni, vagy legalábbis kifejezésre juttatni többek között olyan eszméket, véleményeket, amelyekért a rendszer nem igazán lelkesedett.
Nehéz zene, nehéz téma, nehéz színpad! – a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai a rendszerváltás előtti években (2.)
Előző részt A nyomorultak 1987-es ősbemutatójával fejeztem be, és említést tettem Vikidál Gyuláról, aki színjátszóként is nagyszerűen megállta helyét: Jean Valjean szerepe hosszú évekre „ráégett”. Azonban ebben az előadásban ő volt az egyetlen az István, a király csapatából, mert e darab inkább…
A Jézus Krisztus Szupersztár és a rockzene diadala Szegeden
1985-ben óriási bukás rázta meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A János, a vitéz című előadásról van szó. Ki ne hallaná ki a címből az István, a királyra való utalást? Ám, míg a Szörényi‒Bródy szerzőpáros zenetörténelmet írt, a Kacsóh‒Victor duónak nem sikerült ezt megismételni.