A Csajkovszkij park története régre nyúlik vissza. Havas József jogász, közhivatalnok, újságíró és vállalkozó az 1830-as években vásárolta fel a kőbányai szőlőbirtokok egy részét, majd külföldi tanulmányútjai hatására úgy döntött, konyakgyárat alapít a birtokán. A Hild Károly tervezte üzem 1856-ban kezdte meg a működését. Később Perlmutter Jakab tulajdonába került, aki a szomszédos telken korábban sörgyárat létesített. A sörgyár – Havas egykori villájával egyetemben – 1862-ben Dreher Antalnál kötött ki. A villához tartozott egy magánpark is, amelyet az 1950-es években leválasztottak arról és államosították. 1963-ban kapta meg a ma is használatos nevét: ez lett a Csajkovszkij park.
1971 óta itt működött a Kőbányai Ifjúsági Park, amely a Pataky István Művelődési Házhoz tartozott. A park létrehozása egy állami terv első lépése volt: „Az ifjúság nevelése megköveteli, hogy szabadidejének kulturált kihasználását elősegítsük. A megoldás társadalmi összefogást, közös erőfeszítéseket igényel. […] A kérdés megnyugtató rendezését a fiatalok tulajdonában lévő ifjúsági parkok és klubok jelentik, amelyek ellátását a vendéglátó vállalatok biztosítják.” A hely a Budai Ifjúsági Park mintájára épült, körülbelül ötszáz fős nézőtérrel, száz négyzetméteres színpaddal. Két világítótorony és egy vetítővászon is volt itt, így szabadtéri mozik, színházi előadások, s természetesen szabadtéri beat- és rockkoncertek megrendezésére is tökéletesen alkalmasnak számított a helyszín. Természetesen május elsején nyitott a park. A fellépők között olyan nevek voltak, mint Bodrogi Gyula, Zalatnay Sarolta, Poór Péter, Voith Ági és Bakacsi Béla, a belépőjegy ára pedig tíz forintot kóstált. A későbbiekben persze a tánczene mellett a beat is meghódította a színpadot. Az Illés zenekar, a Syconor, a Ferm, az Anonymus és a Szivárvány együttes hetente lépett fel az ifiparkban, de a Gesarol – azaz későbbi nevén P. Mobil – is zenélt itt.
Szintén a Pataky István Művelődési Házhoz tartozott a park közvetlen szomszédságában, a Halom utca 37. szám alatt található Kőbányai Ifjúsági Klub. Hogy miért szerettek ide járni a fiatalok? „Mert itt olyan jó. Majdnem mindenkit ismerek, még sosem unatkoztam. Nem kell egyetlen fiúval járni, mindig van kivel táncolni. És mindenki rendes...” – mondta egy ipari tanuló lány 1969-ben, P. Balázs Margit klubvezető kérdésére válaszolva. A klub széles spektrumú programkínálattal rendelkezett, amelyben helyet kapott például egy vitaest is az Ifjúsági Magazin akkori szerkesztőjével. A koncertek mellett – a Bajtala-trió volt a hely egyik sztárja – a filmekre volt a legnagyobb igény. Itt alakult meg az Új Írás Klub is, amelynek keretében az Új Írás folyóirat számainak megvitatása mellett színházba, kiállításokra látogattak a tagok, valamint kortárs írókkal, költőkkel találkoztak. Persze a kőbányai sör állandó kísérője volt a programoknak. A hetvenes-nyolcvanas években – amikor Szászai Erzsébet vezette a klubot – itt zenélt többek között Horváth „Charlie”, Póka Egon, Deák „Bill” Gyula, de Máté Péter és a Főnix együttes is. Sőt, itt forgatták kultikus Kopaszkutya című film bizonyos jeleneteit is.
Mind a Kőbányai Ifjúsági Park, mind pedig a Halom utcai Ifjúsági Klub kiverte a biztosítékot a környéken élőknél – elsősorban a hangos zene miatt. A hetvenes évek változást hozott ezért a kőbányai kulturális életbe. A törzsközönség eltűnt, ugyanis a kerület ezen részét, a Ligettelket átrendezték, s a lakosok nagy része újonnan épült lakótelepi házakba költözött szerte Budapesten. A Pataky István Művelődési Ház helyét is egy új épület vette át 1973-ban, az épülő panelok dzsungelében, a Kőbányai Ifjúsági Park pedig manapság már csak egyszerű zöldterületként üzemel.
Fotó: www.bmknet.hu (Módszertári Füzetek különszám – a közművelődés házai: A Pataky Művelődési Központ története).
Szerző: Murzsa Tímea
A blog az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökséget Támogató Alprogramjának támogatásával készül.
