A Zildjian stand
Magyarország fővárosától, Budapesttől egyórányi autóútra van egy különleges kisváros. Cegléd, ez a 650 éves, gyönyörű település, nemcsak gyógyvizéről, Európa legnagyobb református templomáról, borászairól és wellness szállodájáról híres, hanem valami olyanról is, ami máshol nem található. Ez pedig a Dobmúzeum a város főterén. Megálmodója Kármán Sándor, aki lakóhelyének pezsgő zenei életét az ütőhangszeres kultúra népszerűsítésével egészítette ki.
Zsoldos Béla ütőhangszeres művész egy nyilatkozatában Ceglédet „a dobosok Mekkájá”-nak nevezte, hiszen 1992 óta működik itt a Dobmúzeum, és évente rendeznek Nemzetközi Dobos Gálakoncerteket a város sportcsarnokában.
Nemzetközi Dobosgálák
1992-ben nagy veszteség érte a magyar zenész társadalmat. Meghalt Kovács Gyula – Európa élvonalbeli dzsesszdobosa – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz tanszékének vezető tanára, aki pályafutása során dobosok generációit nevelte fel. Kármán Sándor magántanítványként szeretett volna tisztelegni egykori tanára emléke előtt egy koncert szervezésével. Mintául az évekkel korábban Amerikában megrendezett Buddy Rich-emlékkoncert szolgált, melyen a világhírű dobos tanítványai szólóban vagy zenekaraikkal léptek fel. Az 1993-as Kovács Gyula-emlékkoncert hatalmas sikere megadta a bíztatást a folytatáshoz. A második alkalomtól a rendezvény felvette a Nemzetközi Dobos- és Ütős Gála nevet, de a cél változatlan maradt: nívós produkciókkal fenntartani a közönség érdeklődését, valamint a nagy dobos elődök példamutató hitét és szorgalmát továbbadni az új generáció számára. Az elmúlt huszonhárom dobosgálán olyan kiváló művészek léptek fel, mint: Steve Smith, Jojo Mayer, Tommy Campbell, Will Calhoun, Horacio „El Negro” Hernandez, Peter Erskine, Billy Cobham, Alex Acuña, Mike Mangini, Omar Hakim, Benny Greb, Alvin Queen, Daniel Glass vagy Gergő Borlai, Gabor Dörnyei, Peter Kaszás, Kornel Horváth stb. A koncerteket hangszerkiállítások és a kapcsolódó művészeti ágak bemutatói színesítik. A Magyar Ütőhangszeres Kultúráért Alapítvány 2000-ben létrehozta az „Arany Dobverő” díjat, mellyel minden évben egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar dobost jutalmaznak.
Dobmúzeum
1965-ben Kármán Sándor a Beatles hullám hatására barátaival zenekart alapított, melyben a gitáros szerepét kapta meg. 1967-ben egy helyettesítés okán került a dobok mögé, ami úgy megtetszett neki, hogy ott maradt. Egyre biztosabb lett abban, hogy a dob már nemcsak, mint játszható hangszer, de mint kutatási terület is érdekli. Kíváncsi volt például arra, hogy a hangszer készítésénél felmerülő számtalan műszaki problémát ki hogyan oldja meg? Ennek felderítésére a következő tizenöt évben körbelevelezte a világ vezető ütőhangszergyárait. Az egyre szaporodó ismeretanyag 1979-ben egy kiállítás megrendezésére inspirálta.
Első dobkiállítása megkísérelte a dob történetét bemutatni az őskortól napjainkig. Tizenegy évvel később második kiállítása már kevesebbet markolt, de mélyebbre ásott, és a modern dobfelszerelés kialakulásának százéves fejlődését mutatta meg.
A kiállítások sorsa az, hogy elbontják őket és eltűnnek a szemek elől, ezért 1992-ben elhatározta, hogy a szülői ház garázsában lerakja egy saját gyűjtemény alapjait. Az eseménynek gyorsan híre ment, és a következő nyolc évben meglepően sok érdeklődő kereste fel a „garázs-múzeumot”. A dobok a garázst gyorsan kinőtték, ezért Cegléd város vezetőségéhez fordult, hogy támogassák a Dobmúzeum ügyét. 1997 őszén megkapott egy 200 m2-es épületet, azzal a feltétellel, ha rendbehozását és üzemeltetését vállalja. Háromévi munka és közel kétszáz támogató segítségével 2000. november 27-én végre megnyílt a Dobmúzeum Cegléd város főterén. A gyűjtemény a könnyűzene, a dzsessz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését dolgozza fel 1900-tól napjainkig. Az anyag döntő részét a dobfelszerelések képezik (tíz országból százhúsz felszerelés), ezt követi a pergődob gyűjtemény, a lábgép gyűjtemény, a dobverők, a cintányérok, a szimfonikus zenekari ütőhangszerek, a latin ütőhangszerek, az egyéb hangszerek és a híres dobosok relikviái.
Figyelemre méltó a dobmúzeum könyvtára is, ahol hangszerkatalógusok, szakkönyvek, kották, fotóarchívum, dobos magazinok, hang- és képhordozók állnak a kutatni vágyók rendelkezésére.
A bejárattal szemben található az egykori példakép Kovács Gyula francia Asba dobfelszerelése. A múzeum legnagyobb látványossága a Peter Erskine – dzsesszdobos, tanár, zeneszerző – zenei pályafutását bemutató kiállítás. (1990-ben egy meglepő hasonlóság hozta össze Kármán Sándort Peter Erskine-nel, aki életének fontos hangszereit és relikviáit ajándékozta a gyűjteménynek.)
Art deco installáció mögül néz ránk a két háború közötti Budapest leghíresebb zenekarának tragikus sorsú dobosa, Weisz Api. Jojo Mayer küldte el a múzeumnak azt az 1957-ben készült Sonor felszerelést, amit eredetileg a bebop nagy újítója, Kenny Clarke használt. Borlai Gergő segítségével került ide Cindy Blackman sárga Gretsch dobja is. Sok érdeklődőt vonzanak a Whiplash c. filmben használt eredeti Bosphorus cintányérok.
Mindenki kedvence az arany-fekete színben komponált Zildjian stand, ahol bemutatják a cintányérgyártásnak a középkori Isztambulból induló és az Egyesült Államokban kiteljesedő varázslatos történetét. A terem közepén egy nagy vitrinben kapott helyet az egyetlen dob, melyet Kármán Sándor – gépész, formatervező, dobos – tervezett. A modell a „Turbo Designer” nevet kapta, amely 1999-ben nagy sikerrel szerepelt a Frankfurti Zenei Vásár Sonor standján.
A harmincas évek híres magyar dobosa – Weisz Api
Felépítették a múzeumban a budapesti Sternberg hangszerüzlet portáljának élethűen rekonstruált mását. Így a háború előtti hangszerek egy régi bolt kirakatából néznek a látogatókra. Igazi különlegesség a háromszázhetven lábgépből álló kollekció, mely jól tükrözi, hogy az elmúlt százhúsz évben mennyi műszaki és esztétikai leleményt sűrítettek ebbe a kicsiny szerkezetbe!
A tárlatvezetés a kamarateremben ér véget, ahol a színpadon felállított két dobfelszerelés meg is szólal egy play along zenei kísérettel, így a látogatók feltett kérdéseikre is választ kapva komplett élménnyel távoznak a dobmúzeumból.
Mára a gyűjtemény kinőtte a jelenlegi alapterület kínálta lehetőségeket. Hamarosan nagy építkezésbe fognak, mellyel egy modern, minden igényt kielégítő dzsesszdobtörténeti múzeumot hoznak létre. Reményeik szerint itt már minden legendás dobos, minden híres hangszergyár és minden ismert dobfelszerelés méltó helyére kerül majd.
Fotók: Kármán Sándor.
Szerző: Kármán Sándor
E-mail: drummuseum@gmail.com
