Az erdélyi rockzene születésnapjaként 1968. november 29-ét tartja számon a krónika. Ekkor adta ugyanis első koncertjét a nagyváradi Metropol Group. Öt évvel később pedig, az addigra számos díjat bezsebelő és több tagcserén is átesett, Virányi Attila vezette zenekar szerezte és játszotta a Szigligeti Színházban az Ulrich Plenzdorf Az ifjú W. újabb szenvedései című művéből Szabó József által rendezett előadás dalait. Az előadás éveken át hatalmas sikerrel futott.

A zenekar első plakátján, amivel az éj leple alatt aggatták tele a Holnap városát, a „concert beat” meghatározás szerepelt. Ezt a kifejezést pedig addig nem láthatta nyomtatványon a nagyváradi nagyérdemű, hiszen korábban bálokat, illetve táncdélutánokat rendeztek ott. De nemcsak a műfaji paradigmaváltás miatt lehetett botránykő ez a falragasz, hanem amiatt is, mert románul ez a szóösszetétel „részeg koncertet” jelent. Rolling Stones, illetve Hungaria-feldolgozások mellett a Metropol már ezen az első fellépésen játszott saját dalt. A Péter bácsi táskája címűt.

A magyar és angol slágerek utánjátszásától a Metropol rövidesen eljutott a saját számok írásáig, amihez nagy húzóerőt jelentett a Székelyudvarhelyen működő Siculus Klub és a Román Televízió Magyar Adása rendezésében, 1970-ben indult Siculus Fesztivál. Az 1970–1973 között évente ősszel megrendezett monstre seregszemlének ugyanis az egyik lényegi elvárása volt a saját dalokkal való fellépés, az előadók és a szerzemények versenyeztetése pedig hasonló volt az itthoni táncdalfesztiválokéhoz, azonban külön értékelték a folkot, a tánczenét és a beatet.

A Metropol Group a legfiatalabb zenekarnak járó díjat nyerte el az 1971-es Siculuson. A zenekar átlag életkora 19 év körül volt akkor, virágmintás mellényeket, valamint egyen-napszemüveget viseltek, és a hivatalos fesztiválműsoron kívül játszottak a Siculus Klubban is. A fesztiválon adott koncertjüket pedig rögzítette és leadta a Magyar Adás. Ez minden erdélyi banda életében komoly mérföldkőnek számított.

Fontos változás az 1971-es Siculus után, hogy Tomory Pál helyért Ráduly Béla érkezett a dobok mögé. Ráduly nemcsak remek dobosnak, hanem igazi showmannek is számított, így aztán komoly erősítésnek bizonyult.

Az 1972-es Siculuson már vele léptek fel. Azt írták róluk az Utunkban: „a nagyváradi Metropol Group műsora a szokásos könnyű műfajú témáknál sokkal többre: egy életérzés kifejezésére törekedett…” – a Három fiú című dalukért a zeneszerzési és hangszerelési díjat kapják meg. Az 1972-es fesztivál felvételeiből Siculus ’72 címmel kiadtak egy vegyes műfajú válogatáslemezt (EDE 0809). Ez volt az első magyar könnyűzenei album Romániában, a Metropol is szerepelt rajta a Három fiú, valamint a Szeretem az életet című dalokkal, amelyek ráadásul az A-oldal két nyitószámaként kerültek a korongra.

Boros Zoltán, a Román Televízió Magyar Adásának akkori zenei szerkesztője a legtöbbet koncertező erdélyi zenekarként emlékszik a Metropolra. 1972-ben a sepsiszentgyörgyi színház felkérésére turnéznak a Székelyföldön a Concorde folkduóval. Magyar nyelvű, saját dalokra épült a műsoruk. És a televízióban is felléptek ebben az évben, sőt, játszottak Bukarestben is.

De hogy kerültek a neobarokk színházba a kopott farmeros nemzedék ügyei? Mit jelentett a Metropol életében a hatalmas színházi siker, és hogy kerül a képbe az a szegény delfin, akinek a kitömött teteme máig megcsodálható a Körösmenti Múzeumban? A Virányi Attilával folytatott beszélgetésből kiderül!

Szerző: Vass Norbert

Nyitókép: Virányi Attila archívuma

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.