Volt egyszer egy beatkorszak

„Talán egy szép napon, a végtelent lezárhatom” ‒ ötven éve jelent meg Koncz Zsuzsa Gyerekjátékok című lemeze

2024. április 02. - beatkorSzaki

fortepan_213748.jpgKoncz Zsuzsa ötödik, Jelbeszéd című nagylemezének története a könnyűzene kedvelőinek szélesebb körében ismert, mégis érdemes eme cikk elején pontosítanunk, hogy a sokat emlegetett betiltás hogyan is történhetett valójában.

Az énekesnő és a Tolcsvayék és a Trióval kibővült Illés együttes (KITT egylet) rögzítette a nagylemezt, ám sokáig úgy tűnt, hogy csak egyetlen egy olyan dal található rajta, ami nem csúszik át a cenzúra rostáján. Az illetékesek egy József Attila-vers, a Bolyongok megzenésítését emelték ki az anyagból a következő sorok miatt:

„Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra?
Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra,
Fénylő csillagokra.

Merre nincs csillagfény ‒ arra fogok menni,
Ott fognak igazán engemet szeretni,
Igazán szeretni.”

Az alkotók a Bolyongok helyett rögzítettek egy másik József Attila versmegzenésítést, a Kertész leszek című dalt és úgy tűnt, hogy ezzel „kihúzták az album méregfogát”. Ám, végül nem így lett. Ugyanis a lemez tartalmazta a Koncz Zsuzsa által Bródy Jánostól 1973 tavaszán elkért Ha én rózsa volnék című dalt is, amitől – mint ahogy az a lemez megjelenése után kiderült – Aczél Györgyöt és az általa irányított egész kultúrpolitikát kirázta a hideg.

„Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

A Jelbeszéd – gyönyörű borítójában 1973 őszén került a boltok polcaira. Az album véletlenül kicsúszott a cenzúra és a Lemezgyár kezei közül (pedig több dalával is akadtak apróbb problémák), a lemezeket visszavonni és bezúzni pedig óriási költség lett volna. (Ezt a Lemezgyár nem engedhette meg magának, főleg, hogy Szörényi Levente Utazás című lemezének borítójával nem volt mit tenni, azt tényleg be kellett zúzni!) Így az előre legyártott első széria, negyven-, vagy egyes vélemények szerint ötvenezer darabja szépen elfogyott az üzletekből, a nagylemezből pedig (egészen 1983-ig – mintegy büntetésből) újabb utánnyomás nem készült. 1983-ban még csak a lemez borítóját tervezték újra, 2023-ban, az album megjelenések ötvenedik évfordulóján viszont már a zenei anyagot is gyökerestül újragondolták.

A Jelbeszéd legyártott példányai kifutottak tehát, és amúgy is esedékes lett volna elkezdeni Koncz Zsuzsa 1974-es, soron következő nagylemezének felvételeit is. Igen ám, de időközben az Illés együttes (és ezzel együtt a KITT egylet) feloszlott, illetve átalakult Fonográffá. A rossznyelvek szerint a Fonográfon belül viszont nem volt teljes az egyetértés azt illetően, hogy továbbra is írjanak-e lemezeket Koncz Zsuzsának, ám ezt a kérdést Erdős Péter könnyűszerrel döntötte el. A Fonográf együttes 1974 februárjában rögzített bemutatkozó nagylemezét Németh Oszkár elmesélése szerint „Erdős a polcra helyezte, maga mögé” azzal, hogy az új együttes új dalait majd csak akkor adják ki, amikor szalagon lesz Koncz Zsuzsa legújabb nagylemeze is.

Ennek szellemében az együttes stúdióba vonult és elkészítette az énekesnőnek azt az albumot, amely talán pályafutásának legjobb és legegységesebb alkotása lett.

A címadó dal, a Gyerekjátékok nyitja a korongot, amely Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye. A country-blues hangvételű számot két akusztikus gitár vezeti, melyeket a sztereó két oldalára panorámáztak és szembetűnő, hogy a hangszerek hangját mennyire kiválóan sikerült rögzíteni a Rottenbiller utcában. Tolcsvay László szájharmonikája is remekül szól és hangszerelési érdekesség, hogy a ritmusszekció csak a második versszakban lép be. Németh Oszkár dobszólama a tamok bevonásával rendkívül ötletes, a hangzást furcsán „darabossá” teszi. A legizgalmasabb azonban a második verzében felbukkanó második énekszólam, amelyet Szörényi Levente mutat be Koncz Zsuzsa szólóéneke mellett…    

A hangszerszólókon Bródy János pedal steelje, valamint Tolcsvay László szájharmonikája osztozik, amelyekhez Németh Oszkár játékos kommentárt fűz a kolompon. Az egész dal rendkívül szellemes, beleértve ebbe természetesen Bródy János dalversét is:

„A kisautóddal, ha száguldoztál,
És végül összetört,
Sohasem kellett kihívni
A mentőt s a rendőrt.
A szomszéd lány se téged kért meg,
Ha akart egy kisbabát,
S ha karácsonyra megkapta,
Nem nőtte ki a babaruhát.”

A lemez forog és el is érkeztünk ahhoz a dalhoz, ami miatt igazán megéri ezt az albumot elhelyezni minden komolyabb és akár kevésbé komolyabb lemezgyűjteményben is. A legszebb magyar dalok egyike következik ugyanis, a szám címe: A város.

Nem csak a teljes egészében Bródy János által szerzett dal zseniális, hanem annak előadása is. Az alap természetesen egy akusztikus gitár, az akkordok fingerpicking technikával, szépen felbontogatva szólalnak meg. Ehhez jön Tolcsvay László briliáns elektromoszongora-szólama, valamint a törékeny, ábrándos kis vezérdallam is, amelyet szintetizátorán ad elő. Ez megteremti a dal alaphangulatát és felcsendülhet Koncz Zsuzsa bájos éneke ‒ és itt kell megjegyeznem, hogyha egyetlen dalt választhatnék, ami a legjellemzőbb Koncz Zsuzsára, akkor egészen biztosan a Várost jelölném meg.

Az első versszak csak a gitár kíséretében hangzik el, de hamar felcsendülnek Szörényi Szabolcs felvezető hangjai a Fender Jazz Bass-en, amivel munkába lendülhet a ritmusszekció is. Meghökkentő az, ahogyan Szabolcs és Németh Oszkár együtt lélegeznek! Szörényi Szabolcs basszusszólama minden akkordra egyenként átvezet és az énekdallamot is követi helyenként. Egy pillanatra meg nem nyugszik, csakúgy, mint Németh Oszkár sem, aki jól elhelyezett, eredeti filljeivel, késleltetéseivel folyamatos feszültséget teremt a hangzásban. A Fonográf együttes ritmusszekciójának teljesítménye ebben az egészen egyszerű, de nagyszerű dalban (is) csúcskategóriás, de a megszólalás egésze felvillantja előttünk a Fonográf együttes rendkívüli képességeit.

„Rövidlátó lámpák magányos tereken,
Vén mogorva ajtók kitárulnak nekem,
Zárkózott pincék, kopasz háztetők,
Titokban őrzik az elveszett időt.

A kávéházban fedett futballpálya van,
Fagylalt kapható a kapuban,
Az utca sarkán néhány bohóc mindig áll,
Rögtönzött műsoruk csupa báj.”

A Talán egy szép napon gyönyörű dal, a lemezcímke szerint Tolcsvay László kizárólagos szerzeménye. A hangzás a sok szintetizátornak köszönhetően gyakran „megfoghatatlan”, de az elektromos zongora és a – helyenként bluesos megoldásokkal tűzdelt – akusztikus gitár (valószínűleg Szörényi Levente) azért visszarántja a dalt a földre. Itt is kiemelendő Szörényi Szabolcs és Németh Oszkár játéka: felemelő hallani, hogy mennyire élnek ők ketten!

Koncz Zsuzsa hangja a versszakokban finom, törékeny, a refréneket azonban már duplázva adja elő, ereje teljében. A refrének teltségéhez egy vonószenekar is hozzájárul. A szólószakasz egy tulajdonképpeni szőttes: Tolcsvay László szintetizátoraihoz Bródy János csatlakozik pedal-steeljén.

„Talán egy szép napon, a bánatom feloldhatom,
Talán egy szép napon, a végtelent lezárhatom.

Valahányszor búcsúzik az éj,
Valahányszor feltámad a szél,
Valahányszor elmúlik a tél,
Azt várom én, várom én...”

A Láttál-e farkast című blues-rock Tolcsvay László és Bródy János közös szerzeménye. A szám felépítése és hangulata hordoz magán egy nagyon enyhe Deep Purple-hatást, amennyiben az alapriff a hetedik fokról lép a tonikára (mint a Black Night című Purple-dal esetében). A dal lüktetése is hasonlít kicsit a Black Night-hoz, amit Németh Oszkár sűrű filljei fűszereznek. A megszólalás további fontos elemei Tolcsvay László elektromos zongorája, valamint a két, szétpanorámázott elektromos gitár, amelyeken Szörényi Levente és Móricz Mihály játszik. A szólórész Tolcsvay László szintetizátoráé, amellyel még a dal elúszásában, mindössze Oszkár dobjai által kísérve is szórakozik kicsit.

A dal Koncz Zsuzsa keményebb, rhythm and bluesos dalainak (Te voltál; A napfény; Mondd, hogy szeretsz) sorába illeszkedik tökéletesen – a dalszövegben némi „pajkossággal” megtoldva:

„Láttál-e mackót már a málnásban?
Láttál-e mackót már a málnásban?
Láttál-e mackót már a málnásban?
Vagy legalább valami hozzá hasonlót:

Sohasem láttam én...

Sohasem láttam én,
Sohasem láttam én,
Sohasem láttam én,
Sose kerestél, de ha találnál, te se nevetnél.
Sose kerestél, de ha találnál, te se nevetnél.”

A Csillagkaland című rövidke történet szerzője a lemezcímke szerint maga Koncz Zsuzsa. Bájos kis dal, ám nem zavar túl sok vizet, a lemezoldalon hallható előző négy számhoz képest amolyan kis tölteléknek tűnik. Ennek ellenére élvezetes szerzemény, minden bizonnyal arról szól, hogy a rajongó beleszeret a bálványozott sztárba, ám egy éjszaka után kiderül, hogy az ilyesféle szerelmek egyáltalán nem hasznosak:

„S eljött a kedvesem
Egy forró éjszakán,
Hajnalra kiderült,
Hogy nem való hozzám…

Azóta én nem álmodok,
S csillagot nem bámulok,
Magamban mélyen hallgatok,
Egyedül vagyok…”

A Szabálytalan szerelem nagyívű dal, Szörényi Levente és Bródy János kompozíciója. Minden további nélkül kezdődik el: Koncz Zsuzsa érzéki hangját az első versszakban csak Tolcsvay László elektromos zongorája kíséri. A második versszaktól társul be a teljes zenekar, a megszólalást a szintetizátor hangjai repítik közben a magasba. A hangzás csodaszép, a kíséretet akusztikus gitárok uralják. A refrénekben (és az odáig vezető hangszeres bridge-szakaszokban) kidomborodik ismét Szabolcs Jazz Bass gitárjának hangja, valamint a vonószenekar is fokozza a hatást.

A Szabálytalan szerelem valódi mesterségbeli tudással megírt, Koncz Zsuzsához kiválóan passzoló, magas minőségű dal. Fontos megjegyezni, hogy talán ebből a számból merített ihletet Bódi László „Cipő” a népszerű Republic-slágerhez, a 67-es út című dalhoz.

Weöres Sándor versét, a Ha a világ rigó lenne című költeményt Szörényi Levente zenésítette meg Koncz Zsuzsa számára. A jókedvű kompozíció jól passzol a lemez A-oldalának végére. Az énekesnőt erősen kompresszált akusztikus gitárok hangja kíséri, csak a „nanázós” kórusban hallhatunk némi vokált és Szörényi Szabolcs basszusgitárját.

A B-oldalt egy humoros dal, Bródy János kizárólagos szerzeménye nyitja, melynek címe: Rég elmúltam 60 éves. A szám egy tulajdonképpeni shuffle, amelyet Németh Oszkár sűrű lábdobjátéka tesz eredetivé. Ehhez a shuffle-ritmikához társul Bródy akkordmenete, amely talán még valahonnan a dixieland-korszakból eredeztethető és olyan Illés-dalokat visszhangoz, mint például a Régi dal. (Az Illés-kislemez címkéjén zeneszerzőként Szörényi Szabolcs neve szerepel, ám a számot valójában Bródy János írta egymaga.)

A hangszerelésben az avittas megszólalást a Leslie-szekrényen keresztül felvett zongora erősíti, melyen Tolcsvay László játszik megkapó stílushűséggel. A dal szólórészében minden bizonnyal egy kazoo-t hallunk, ami csak fokozza a humoros hatást, melyhez persze Koncz Zsuzsa előadása illeszkedik a legjobban:

 „Rég elmúltam hatvanéves,
A férjem, szegényt, elvitte a tél,
A lányaim mind férjhez mentek,
Az egyik Svájcban él.
Néha-néha nagy titokban,
Hogy senki, de senki ne lássa meg,
Előveszem a féltve őrzött
Régi fényképeket.

Te voltál, te pernahajder,
Az első szerelmem,
De nem vagy több, mint meghatóan
Szép emlék nekem.”

Az oldal második száma, Szörényi Szabolcs és Bródy János közös szerzeménye, az Aranka néni is a humoros dalok sorát folytatja. Koncz Zsuzsa szólóéneke mellé Tolcsvay László terces szólama társul. A megszólalás Németh Oszkár töredezett ritmusképletének és a gyermeteg szintetizátordallamnak köszönhetően meglehetősen „lökött”, ami jól illeszkedik a dalszöveg pikáns cselekményéhez:

„Mikor Aranka néni titokban ránk nyitott,
Mikor Aranka néni titokban ránk nyitott,
Mikor Aranka néni az ágyra nézett,
Azonnal látta, amit csak sejthetett.

Mikor Aranka néni pirulva távozott,
Mikor Aranka néni pirulva távozott,
Mikor Aranka néni sietve elment,
Örült, hogy tudja, amit csak sejthetett.

Vártunk, hátha visszajön,
Kicsit vártunk, hátha visszajön,
Kicsit vártunk, de nem jött vissza,
Nem is hagytuk estig abba már…”

Kerekded country-dal a Valamikor gyerekek voltunk, amely az elmúlt fiatalság iránt nosztalgiázik. A bevezetésben a pedal-steel és az elektromos zongora izgalmasan szól együtt, ám a dal további részében az akusztikus gitárok játsszák a főszerepet.

Koncz Zsuzsa duplázva énekli a számot, melyet helyenként erőteljes vokál támogat meg. A refrénekben az előtérbe keverve hallhatjuk a zeneszerző, Móricz Mihály hangját is.

A dal keverése némileg elnagyolt, amely – furcsamód – nem válik a megszólalás kárára, bár a basszusgitár így sajnos meglehetősen a háttérbe szorult.

„Az alma zöld volt még és éretlen,
Mégis azt ettük minden délután.
Kimustrált deszkákból meg rongyokból,
Fészket raktunk fenn, az almafán.

Jó lenne tudni azt, hogy hol jársz most,
Annyi észrevétlen elszállt év után.
Jó lenne tudni azt, hogy hol jársz most,
Talán már nem is emlékszel reám.”

A Mire vársz kedvesem Szörényi Levente és Bródy János közös dala. A kompozíció felépítése hatásos. A teljes erőből megszólaló bevezetés után a versszakok alatt csak Levente szépen kidolgozott akkordmenetét halljuk az akusztikus gitáron. Később csatlakozik a szintetizátor, majd a ritmusszekció is – visszafogottan, diszkréten. Egy fokozást követően erőteljesen megszólal a refrén ereszkedő harmóniamenete, melybe egy megzengetett, falzettes kórus is beszáll helyenként, minden bizonnyal Tolcsvay László és Szörényi Levente előadásában.

„Nézd, hogy fárad el
A túl magasra szárnyaló madár:
Vége már, vége már.

Nézd, hogy fárad el
A gondolat, míg megértésre vár:
Vége már, vége már.

Miért nem mész?
Mire vársz, kedvesem?
Mit akarsz még velem?
Menekülj tőlem!”

A cirkuszi történetet elmesélő, tulajdonképpen a siker múlandóságáról szóló Frédi King (Király Alfréd) című szám szerzői Szörényi Szabolcs és Bródy János. A játékos zenei kísérettel előadott, egyszerű, countrys ihletésű szerzeményt Koncz Zsuzsa duplázva énekli végig, a refrénekben (és a bevezetésben) megszólaló testes kórusban pedig valószínűleg Szörényi Szabolcs énekli a legmélyebb szólamot. Nagyobb szerephez jut a hangszerelésben Bródy János pedal-steelje is, ám a dalt Tolcsvay László elektromos zongora kísérete mellett egy akusztikus gitár, valamint egy nyers hangú, „bugis” elektromosgitár-szólam vezeti.

A dalnak – a legendárium szerint – több szövegváltozata is létezett. Az egyik ezek közül az Íródeák címet viselte, amely szöveg tökéletesnek lett volna mondható, ám valamilyen rejtélyes ok miatt, mégsem ez a változat került a lemezre:

„Az íródeák már mindent elfelejt,
Néha kérdőjelet másol felkiáltójel helyett.
Az íródeák már mindent elfelejt,
Gyakran el sem tudja olvasni a kiadott könyveket.

Évekig járt nehéz iskolába,
Oktatták őt öreg mesterek.
Az íródeák szakma fő erénye,
A gondolkodás nélkül másolt hűséges szöveg.”

A Szemed tükre című dalt Bródy János egyedüli szerzőként jegyzi. Az alapot ismét fingerpicking technikával megszólaltatott akusztikus gitárok adják. Németh Oszkár és Szörényi Szabolcs ezúttal „mindössze” szilárd kíséretet biztosítanak. A szólórészben az első szakasz Tolcsvay László Hammond orgonájáé, amelytől Bródy János pedal-steelje veszi át a vezető szerepet.

A dal csodaszép, Koncz Zsuzsa pompásan adja elő Bródy gyönyörű, szerelmes szövegét:

„Ha fölém hajolsz vetett ágyon,
Én érzem, hogy megtalálom
Azt, amiért felnőtt lettem én.

Ha azt mondod, hogy nem szeretlek,
Én vagyok, ki nem szerethet,
A szenvedést is tőled kaptam én.

Lehet, hogy mást találsz majd,
Akivel te boldogabb vagy,
De soha másnak nem lehetsz majd

Az, aki most nekem vagy.”

A nagylemezt egy kellemes kis daltöredék zárja akusztikus gitárok és szintetizátor kíséretében. Elképzelhető, hogy Szörényi Levente és Bródy János száma, a Világ végén direkt a lemez végére íródott, mert úgy érezhették, hogy a Szemed tükre nem zárja be teljesen a Gyerekjátékokat.

A nagylemezt, amely a Jelbeszéd után egy óriási lépést jelentett Koncz Zsuzsa életművében, amelyhez nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy az új alkotóközösség, a Fonográf együttes ereje teljében zenélt és alkotott. Ám, míg a Jelbeszéden a közös, felszabadult zenélés öröme szinte tapintható, a Gyerekjátékokon már egy sokkal letisztultabb és professzionálisabb zenei világot, muzsikusi felfogást hallhatunk.

A Gyerekjátékokról azt tartják, hogy dalai rekordgyorsasággal készültek el, ami – ha igaz – egészen bravúros szerzői és zenészi teljesítmény. Tény és való, hogy a Fonográf tagsága nem volt eredeti (!) ötletek híján – valójában soha, de pályafutásuk első két-három évében egészen biztosan nem! Szenzációs dalaikból bőven jutott saját nagylemezeikre és Koncz Zsuzsa albumaira is, legfeljebb az okozhatott fejtörést nekik, hogy melyik zenei ötletet melyik korongon helyezzék el. A Gyerekjátékok és a Ne vágj ki minden fát című, Fonográffal közös lemezek a művésznő legerősebb albumai között foglalnak helyet – ez talán így, megjelenésük után fél évszázaddal nyugodtan kijelenthető.

És, hogy miért fontos a Gyerekjátékok még ma is?

Nekem személy szerint azért, mert kamaszkoromban (valamikor a kilencvenes évek derekán) a földön fekve hallgattam naphosszat ezt a lemezt és közben azt éreztem, hogy csodaszép az, amit hallok! Közben a kezemben tartottam a borítót, melynek leginkább a hátlapja képezte csodálatom tárgyát. Koncz Zsuzsa elmerengve néz a kamerába. Egy kőkerítés előtt ül mezítláb, farmerben és valószínűleg ugyanabban a sárgásbarnás felsőben, amelyben az 1973-as, diósgyőri Popfesztiválon fellépett.

Módos Gábor fényképe lenyűgöző, mint ahogy persze az énekesnő maga is az. Ez az elmerengős fénykép maradéktalanul illeszkedik a lemezen hallható dalok hangulatához, tónusához. A két kulcsszó: szépség és tisztaság.

Ezt jelentette ötven esztendeje Koncz Zsuzsa és a Gyerekjátékok. És ezt jelenti ez a nagylemez 2024-ben is. A megszólaló dalok értékei örökérvényűek – zenei és tartalmi oldalukat tekintve egyaránt. Az pedig, hogy a világ ötven év alatt merre és hogyan változott, nem ezen a nagylemezen múlt…

És ez tragikus. 

Szerző: Majnik László

Nyitókép: Fortepan / Urbán Tamás

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr3518368497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása