Az 1980-ban, egy balatoni nyaralás alkalmával alakult Trabant együttes az államszocializmus „digitálisan is álló idejű” évei alatt barkácsolta össze dalköltészeti (túl)világát. A házi felvételeket készítő, egyre bővülő, vendégzenészekkel kiegészülő (akik beszálltak a Trabantba, a teljesség igénye nélkül: Bolyki László, Víg Mihály, Hunyadi Károly, Hajnóczy Árpád, Másik János, Menyhárt Jenő, Pajor Tamás, Grandpierre Attila, Kozma György, Magyar Péter, Kiss László, Dénes József, Urbán Mariann, Farkas Zoltán, Kozma György, Baksa-Soós Vera, Gazsi Zoltán, Klöpfler Tibor…), szinte folyamatosan fluktuáló formáció szobazenéjében Lukin Gábor kompozíciói, Vető János versei és Méhes Marietta éneke a nemzetközi art-rock párhuzamokat tekintve leginkább a Velvet Underground-féle artisztikumhoz köthetőek, dalaik mégis sajátosan közép-kelet-európai atmoszférát árasztanak.

1977-et írtunk, már majdnem 15 voltam, Omegás. Akkoriban Kóborék jelentették kis hazánkban a top rockot. Külföldi bandákat csak elvétve láttunk Magyarországon, azok is többnyire a C ligából érkeztek, vagy feltörekvő, még alig ismert zenekarok voltak. Esélyünk se volt a korszak nagyjaira, a Pink Floydra, az Emersonra, a Zeppelinre vagy a Kissre. A Stones is csak Zágrábig jutott el ’76-ban.

Az 1980-tól, csupán fél évig (az akkor még viszonylag új óraátállítás estéjén volt az első és az utolsó koncertjük is) működő URH (Ultra Rock Hírügynökség) hátra maradt tagjaiból (Menyhárt Jenő, Kiss László – időközben Müller Péter a Kontroll Csoporthoz „igazolt”, Salamon András pedig filmrendező lett) alakult Európa Kiadót már maga a zenekarnév is predesztinálta egy direktebben kifejezett univerzális világnézet kialakítására és már-már programszerű közvetítésére.

1989 előtt a magyar rock talán legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió volt. Előadóink a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek végéig rendszeresen turnéztak az óriási birodalomban, az ottani rockrajongók számára az oda be nem engedett nyugati rockzene hírnökei voltak. Nem ritkán stadionokat töltött meg egy-egy zenekar – akár napjában több előadás erejéig is!

Ha a klasszikus rockzene alapzenekarainak lemezeit hallgatod, valószínűleg eszedbe sem jut (kivéve, ha dobos vagy), hogy van egy közös nevező: az összes dobos Paiste cintányérokat használt a Led Zeppelin, a Deep Purple, a Free, később az AC/DC vagy a Van Halen és a Police felvételein és koncertjein.

Egy egészen semmirekellő rocktörténeti kötet jelent meg az elmúlt hetekben a Kossuth Kiadó „gondozásában”. Kabai József, az elsőkötetes szerző Módos Péter életútját kívánta papírra vetni.

2020. október 20-án, 81 éves korában elhunyt Spencer Davis, a hatvanas évek egyik ikonikus figurája, a Spencer Davis Group vezetője. A walesi gitáros-énekes halálának oka tüdőgyulladás, amellyel egy ideje kórházban kezelték. Hogy a Spencer Davis Group milyen kulcsszerepet játszott magyar poptörténetben? Talán elég annyit írnunk: 1967. július 7-8-9., Kisstadion.

Különös állatfaj a lemezgyűjtő. Időnként olyasmit is gyűjteni vágyik, amire a rendes, normális zenehallgató nem is gondolna. Ilyenek például a lemezborítók változatai. Pedig a vinyllemezek korszakában tulajdonképp elég gyakori volt, hogy egy adott nagy- vagy kislemez kiadásonként eltérő borítóval jelenik meg.

Az 1970-es évek közepén a román televízió magyar adásának szerkesztői, Boros Zoltán, Csáky Zoltán és Tömöry Péter egy új adás-, egyben rendezvény-sorozat ötletét dolgozták ki. Az volt az elképzelésük, hogy egy-egy erdélyi városban a helység múltját is bemutatva egyszerre szórakoztató és ismeretterjesztő műsort készítsenek. A lehetőségeik határait is feszegették, hiszen akkoriban a Ceaușescu-diktatúrában már tabu volt az erdélyi történelem magyar vonatkozásait emlegetni.

A történet Pécsen esett meg, ahol van egy Balokány nevű park nagy tóval és rengeteg fával, padokkal, és egy vízre épített színpaddal. A színpad szélét akkoriban egy eléggé hevenyészetten felrögzített lánc sor volt hivatott jelezni. Hátul voltak a zenekar dobozai, mert azokat nem engedték az öltözőbe tenni. Az állandó zenekarom a Hangár együttes volt, de a Balokány-ligetben a Fórum együttessel voltam.