Különös állatfaj a lemezgyűjtő. Időnként olyasmit is gyűjteni vágyik, amire a rendes, normális zenehallgató nem is gondolna. Ilyenek például a lemezborítók változatai. Pedig a vinyllemezek korszakában tulajdonképp elég gyakori volt, hogy egy adott nagy- vagy kislemez kiadásonként eltérő borítóval jelenik meg.

A dolog általános indoka igazából egyszerű. Amikor a jogtulajdonos kiadó licenceli a kiadványát, akkor a borító licence legtöbbször egy külön választható tétel marad és a vevő eldöntheti, hogy a lemezt az eredeti borítójában adja-e ki vagy más megoldás után néz. Kislemezek terén nagyon gyakori volt az országonként eltérő borító gyakorlata, mind elsővonalbeli, mind kevésbé ismert előadók felvételei esetében. A vásárlók ugyanis kevéssé kötötték a kislemezslágert a borítóhoz, így a csomagolásnak különösebb jelentősége nem volt. Az viszont valamelyest meglepőbb talán, hogy a nagylemezek között is bőven találni példát erre a megoldásra. Nézzük meg, a Hungaroton – egyébként vékonyka – licenckiadói gyakorlatában milyen nagylemezes érdekességek születtek!

Csak 1981-től jelentek meg itthon licencelt rockzenei nagylemezek, addig a Hungaroton – úgy is, mint monopolkereskedő – import útján igyekezett megoldani a keresletet, vagy legalábbis kicsit enyhíteni rajta. Az első rockzenéhez köthető licenc-nagylemezek természetesen a legnépszerűbb előadókat tartalmazták. Így jelent meg 1981–83-ban több Beatles-sorlemez (A Hard Day’s Night, Please Please Me és Yellow Submarine), amelyek saját borítóikat viselték itthon is. 1983-ban egy-egy Rolling Stones- és Pink Floyd-válogatás is a boltokba került, amelyekhez azonban a Hungaroton külön borítót terveztetett.

A Rolling Stones addigi slágereit tartalmazó Big Hits (High Tide and Green Grass) című válogatásalbum eredetileg 1966-ban jelent meg. Az akkori kiadói gyakorlat szerint amerikai és európai változata is készült, két különböző elülső borítóval és eltérő számlistával is. A Hungaroton az európai változatot licencelte, amelyhez egyszerű, de expresszív új covert terveztetett Gálócsi Ágnes grafikussal (Bravo SLPXL 17831).

Nem történt az előbb említetthez hasonló, évtizednyi késés a Pink Floyd A Collection of Great Dance Songs című válogatásának átvétele esetén, hiszen az együttes 1971 és 1979 közötti legnagyobb sikereit tartalmazó album eredetileg 1981-ben látott napvilágot. Magyar borítójára egy szürreális festmény került, amelyet Tóth Laca jegyzett (Favorit SLPXL 17826).

1972-ben jelent meg Amerikában Jimi Hendrix és Little Richard neve alatt a Friends – From the Beginning című album, amelynek számait 1964 és 1971 között vették fel. (Újabb kutatások szerint Hendrix nem játszik a lemezen.) Több helyütt, több címen is megjelent már ez a korong a nagyvilágban, mielőtt 1986-ban itthon is kiadták (Gong SLPXL 17975). A magyar kiadás nem kapott címet, felcserélték viszont rajta az előadók neveit, borítója pedig meglehetősen egyszerű kivitelű lett. Az alkotója nincs is feltüntetve.

A nyolcvanas évek közepétől már több licenc-nagylemez jelent meg különböző műfajokban és a borító újratervezését később már nem alkalmazták.

Noha az elszánt gyűjtők érdeklődnek e különös borítók iránt, mégis, a gyártott nagy példányszámoknak köszönhetően, egyik ismertetett lemez értéke sem emelkedik ki jelentősen a használt hanglemezek tömegéből.

Szerző: Kovács László (Moiras Records)

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.