A történet Pécsen esett meg, ahol van egy Balokány nevű park nagy tóval és rengeteg fával, padokkal, és egy vízre épített színpaddal. A színpad szélét akkoriban egy eléggé hevenyészetten felrögzített lánc sor volt hivatott jelezni. Hátul voltak a zenekar dobozai, mert azokat nem engedték az öltözőbe tenni. Az állandó zenekarom a Hangár együttes volt, de a Balokány-ligetben a Fórum együttessel voltam.
A Fórum együttes Bajáról indult, és akkor már országosan is ismert volt. Játszottunk a Budai Ifiparkban, Zánkán, az úttörőtáborban, Vonyarcvashegyen, Salgóbányán, Pusztavacson. Majdnem mindenhol én doboltam, mert az eredeti ütősük (Bena) külföldre ment, így én segítettem ki a bandát.
Pécsen, a Balokányban este fél nyolcra volt kiírva a koncert kezdete. Előzenekar a kecskeméti Mozaik és a soproni Fanyúl. Ők a Győri amatőr popfesztivál nyertesei voltak, emiatt „turnézhattak” velünk.
Késő este, fél tízkor kerültünk volna sorra. Ám ekkor történt néhány érdekes dolog. Először is feljött a színpadra négy rendőr, és igazoltatni kezdett bennünket. Mészáros Zsoltinál (szólógitár, ének) nem volt ott a személyi igazolványa. A rendőrök be akarták vinni. A nagy tiltakozás hevében (a közönség már őrjöngött, hogy kezdjünk, a rendezők is mindent megtettek) az egyik rendőr addig-addig forgolódott és fontoskodott, hogy egyszer csak nagy csobbanást hallottunk, és láttuk, hogy egyenruhástól, fegyverestől belesett a vízbe. A többi rendőr kiabálni kezdett:
– Szabotázs, belelökték az őrmester elvtársat a vízbe, kezeket fel, nem mozdul senki!
Én akkor már a kijöttem a dobok mögül és feltartottam a kezem a dobverőimmel együtt. Úgy nézhettem ki, mint valami madárijesztő. Ekkor Jaszenovics Iván, a zenekar basszusgitárosa és vezetője bemondta a mikrofonba, hogy most minket ki fognak végezni. Ekkor a tömeg megindult a színpad felé és a 10 méterszer 8 méteres „sziget” szép lassan süllyedni kezdett a teher alatt. Az emberek közül sokan a vízbe ugrottak. Óriási felfordulás kerekedett. Még szerencse, hogy a roadok leszögeltek mindent, különben a vízbe esett volna a drága felszerelés is.
Ezzel nem volt még vége! A vízben lévők (sajnos) nekiestek a rendőrnek és víz alá nyomkodták a fejét. Ekkor két társa is beugrott (egyikük azonban a színpadon maradt!), hogy segítsék az őrmester elvtársat, de a tömeg elkapta őket is. A színpadon maradt rendőr elrohant, és a szolgálati Zsiguliból beszólt rádión, hogy tömegverekedés van, hogy fojtogatják és verik a munkatársait, erre, nagyjából húsz perc múlva a főkapun bejött egy szürke IFA teherautó, és vagy tíz rendőr ugrált le róla.
Üldöztek, kergettek, akit értek. Megindult a gumibotozás. Mi ekkorra már „felszabadultunk”, a színpadon sem volt más, úgyhogy elkezdtünk játszani, mivel szerettünk volna megdolgozni a pénzünkért. A közönség egy részét ütötték-verték, zenéltünk, a színpad nem ostromlott oldalán és a vízben pedig vagy nyolcvanan csápoltak, táncoltak. Egy katartikus, anarchikus és elképzelhetetlen jelenet képe bontakozott ki... Aztán ...egyszer csak lekapcsolták az áramot.
Ekkor, aki ludasnak érezte magát és tudott, elmenekült, akik pedig maradtak, azokat velünk együtt szépen, egyenként felültették az IFA teherautóra (fordult vagy négyet), és elkezdődött a kihallgatás. Ki, mikor, miért mit csinált?
Másnap reggel engedtek el bennünket. Kaptunk pénzbüntetést és fenyítést is. Szerencsére rengeteg tanú volt, akik elmondták, hogy is történt a vízbeesés, és kik támadták meg a rendőröket!
– Majd jól magukon tartjuk a szemünket és fülünket – mondták a rendőrségen búcsúzóul.
Mondanom sem kell, hogy a pénzt nem kaptuk meg és a koncertet sem ismételtük meg, mert a rendőrség nem adott rá engedélyt. Aztán, amikor három hét múlva Komlón koncerteztünk (előzenekar az Ötlet együttes), negyven rendőr vonult ki a helyszínre, legalább a fele Pécsről. A vízbe esett tisztek is ott voltak, és elmondták, ha csak egy pisszenés is lesz, ami nekik nem tetszik, azonnal leállítják a bulit. Hála Istennek és a normális közönségnek, (Pécsről is rengetegem átjöttek) minden flottul ment.
Szerző: Kovács Béla
Nyitókép: Kovács Béla a Spirál együttesben dobol, a szerző felvétele.
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.