Volt egyszer egy beatkorszak


Farmergatya vagy bőrnadrág – emlékfoszlányok a Piramisról

2022. december 28. - beatkorSzaki

„Tisztára, mint egy nyugati banda!” Ez jutott eszembe, amikor először láttam a Piramis együttest. Fotón, 1976-ban, úgy emlékszem, a Pesti Műsor hátoldalán. Fantasztikus ingek és zakók, színes sálak, karperecek. Bőrnadrágot még csak Závodi viselt, a többiek farmerban vagy vászongatyában feszítettek,…

Tovább

A csúcs hely csúcsai – Volt egyszer egy Ifipark emlékkönyv

Újraolvasó – Hogy szólnak a beatkönyvek a 21. században?

Az 1961-ben megnyitott és 1984 őszéig működő Budai Ifjúsági Park túlzás nélkül a magyar rockzene kulcsfontosságú helyszíne volt. Itt fellépni rangot jelentett. A Park nyitó- és zárónapjáért komoly presztízsküzdelem folyt a zenekarok között. Ennél jobb koncerthely Magyarországon nem volt és nem is…

Tovább

„Kölyökkorom óta fontos nekem a progresszív zene” – interjú Török Ádámmal

Török Ádámot már tízévesen elbűvölte Bartók és Kodály világa, a szalagos magnóról hallott első rock and rollokra pedig hastáncot lejtett a szoba közepén. A Mini élén tömegeknek játszott kompromisszummentes, underground zenét. Korábban kérdeztük már az 1971-es Illéssel-, és egy évvel későbbi LGT-vel…

Tovább

„Az LGT volt számomra a világ közepe” – interjú Karácsony Jamesszel

Az Indián, akit kisiskolásként rövid úton eltanácsolt a zongoratanár. Később aztán minden hangot megismert a hangszeren, és az ország egyik legjobb gitárosa lett. Karácsony James a Ferm és a Generál után került a Loksiba. Kijárta a rock and roll-iskolát és hosszú évtizedeken át azóta is jelesre…

Tovább

Örökmozgó lettem

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

1976 tavaszán egy remek híren akadt meg a szemem a Pesti Műsorban: májustól keddi napokon újra játszik a Mini és a P. Mobil a Budai Ifjúsági Parkban. „Remek hír” alatt a Mini fellépését értettem, hiszen már jól ismertem a bandát, lejártam a Bem rakpartra és imádtam őket, örültem, hogy most először…

Tovább

Szerelem az Ifipark záróbuliján

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

Nem voltam rendszeres látogatója a Parknak, de rendkívül emlékezetes az életemben a híres szórakozóhely bezárásának napja. Történt ugyanis, hogy egy barátommal elmentünk a záró rendezvényre, de első körben nem jutottunk be a P. Mobil koncertjére. Mi kitűnően hallottuk kívülről is a zenét, ezt…

Tovább

Proletár nemzetköziség – az LGT és az SBB az Ifjúsági Parkban

„Hogyha hallom én, minden az enyém” – koncerttörténetek

Vasárnaponként a Moszkva téren találkoztunk mindig. Ez volt a hét csúcspontja. 1975-ben a Moszkva téren – ma már kissé nevetségesnek tűnhet, de ez volt a mi demonstrációnk.

Tovább

Az Ifipark második aranykora

Budapest sokáig egyetlen rendszeres szabadtéri koncerthelyszínének, a Budai Ifjúsági Parknak lényegében két aranykora volt: az egyik a hatvanas évek legvégén, amikor a nézőcsúcsokat a rhythm and blues alapú külvárosi, „parkos” zenekarok (Liversing, Meteor, Sakk-Matt,…

Tovább

Mini – pici név, óriási zenekar

Hozzánk 1969-ben ért ide a Szerelem Nyara. Forró éjszakák a badacsonyi bazaltoszlopoknál, ahol a finom helyi boroktól és egymástól megrészegült magyar hippik csoportosan élvezték, hogy fiatalok. Nem háborúztak, hanem szeretkeztek. Sokat. Szabadon. Legalább itt. Naponta négy-ötszázan zarándokoltak…

Tovább

Az Ifipark ledőlt korlátja

A kommunista időszakra az intézmények anyagi hasznot hajszoló rablógazdálkodása és a kizsákmányolás egyszerre és hatványozottan volt igaz. Legtöbbször lepusztult helyszíneken, vagy legalábbis igen szerény körülmények között kellett ezért fellépniük a zenészeknek. Emiatt végződött csaknem tragédiával…

Tovább
süti beállítások módosítása