A Rideg Sándorról íróról elnevezett Művelődési Ház 1975 tavaszán nyitott meg. A Csepel kertvárosi részére eső kultúrotthon sok tekintetben más volt, mint belvárosban található társai. A vezetőség – alkalmazkodva a kisvárosi környezethez – külsőleg és belsőleg is igyekezett minél családiasabb légkört kialakítani.
Talán éppen ezért esett 1976-ban a Népművelési Intézet Művelődési Otthon osztályának a választása – többek között – erre az intézményre, amikor szóba jött egy kísérleti program lehetősége, melyet „előterezésnek” neveztek el. „Feltételezzük, hogy a kötetlen szabadidős térben az embereket nem kész programokkal, hanem a lehetőségek sokaságával vesszük körül, ki-ki kiválasztja a maga számára legvonzóbb elfoglaltságot, tevékenységi formát, amely elvezetheti a mélyebb, intenzívebb művelődés felé. Ezért az előteret olyan tartalmakat hordozó eszközökkel kell berendeznünk, amelyek oldják a passzivitást, önmagukban is tevékenységre, bekapcsolódásra inspirálnak” – szólt a program célkitűzése. Tehát a cél az volt, hogy a csoportjellegű szakköri tevékenységek helyett az egyén igényeire fókuszáljanak, s olyan ismereteket nyújtsanak neki, amelyek a hétköznapjaiban is segíthetik. A kulcsszó: a mindennapi élethez kapcsolódó művelődéstartalom, illetve nem elméleti, hanem probléma- és feladatközpontú ismeret-elrendezés. A projektről szóló jelentés a célközönség tekintetében példáként említi a kerületben nagy számban lévő, gyermeksegélyen élő kismamákat, akik betérhetnek az otthonba, ahol gyermekmegőrzést is vállalnak heti kétszer, s közben felfedezhetik maguknak az ott lévő varrodát, kézimunkaműhelyt. Így a hétköznapjaikat megkönnyítő ismereteket sajátíthatnak el, sőt, akár még a munkaerő-piacon való elhelyezkedésüket is segítheti az itt megszerzett tudás.
A terv az volt, hogy konténereket helyeznek el a ház terében: egy stúdióval, mely egyfajta helyi rádióként üzemel; egy fonotékával, amelyben körül-belül háromszáz hanglemezt – köztük dzsessz-, pop- és rockalbumokat is! –, magnószalagokat és diákat tárolnak, s melyet bárki egyedül is használhat; kézikönyvtárral; folyóiratolvasóval; vetítővel és különböző műhelyekkel. Tervben volt egy játékkonténer és tematikus, tezaurusz jellegű konténerek kialakítása is. Az itt „elkészült tárgyak egyrészt már készítésük, tervezésük által, másrészt a mindennapi életbe való beépülésük révén fejtik ki ízlésformáló hatásukat” – szólt a hitvallás. A tervből azonban nem minden valósult meg, többek között azért, mert a művelődési ház nem kapott elég szakképzett munkaerőt a nagyszabású projekt megfelelő kialakítására.
Az előterezés mellett a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a feltörekvő zenei új hullámmal is igyekezték idecsalogatni a fiatalokat. A helyzet nem volt egyszerű, hiszen még a peremkerületen belül is relatíve eldugott részről, a Kis-Duna mellett található helyről volt szó. Mégis, koncertezett itt a HIT (akiknek egy ízben Nagy Feró is a vendége volt), de a Hobo Blues Band is járt a Rideg Sándor Művelődési Házban, sőt, 1980 novemberében a frontember Allen Ginsberggel karöltve érkezett. Ötszáz fős közönség előtt játszottak, először Hobo majd Ginsberg együttese, ezután két dal következett együtt, s hajnalig maradt a társaság (erről bővebben a Passzio.hu-n olvashattok). De zenélt itt a KFT, a Karthago, a Mini, a P. Mobil, a P. Box és a Rolls Frakció is. A Prognózis pedig saját klubot működtetett a házban, 1981 és 1992 között több mint hatvan showt játszottak.
Allen Ginsberg
Ahogy a legtöbb kultúrház történetében, ebben az esetben is új szelek fújtak a rendszerváltozás után. Új időkhöz pedig új szolgáltatások dukálnak. A ma már Királyerdei Művelődésház néven működő intézmény tánc- és mozgástanfolyamokat kínál, s nagyon erős a gyermekeknek szóló műsorfelhozatala, emellett ők adnak otthon a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménynek is. A cél pedig valami nagyon hasonló, mint anno a kísérleti projekt keretében volt: minden korosztály számára érdemi szabadidős alternatívákat ajánlani.
Fotó: 21.kerulet.ittlakunk.hu, nme.com.
Szerző: Murzsa Tímea
Az idézet Szentpéteri Zoltán Nyitott ház Királyerdőn: a művelődési otthoni alaptevékenységet próbáló, úgynevezett „előtérkísérlet” helyzete a Rideg Sándor Művelődési és Ifjúsági Házban: 1977 novemberi állapot című kiadványából származik.
A blog a Hangfoglaló Program támogatásával készül.
