„Három éven belül világsztárunk lesz!” – nyilatkozta 1977-ben a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat propaganda-igazgatója, dr. Erdős Péter. Ennek érdekében a franciaországi Cannes városában megrendezett MIDEM hanglemezfesztiválra és vásárra 1979-ben népes delegáció utazott Budapestről. A magyar esten hazánkat ötven fős zenészválogatott képviselte. A következő évben már nem üres kézzel utaztak a magyar előadók: angol nyelvű lemezeiket kínálták a világ legnagyobb hanglemezipari vásárán. Köztük a Locomotiv GT albumát is.

1980-ra a Locomotiv GT stabilizálta vezető helyét a hazai rockzenekarok mezőnyében. A Solti János érkezésekor megtalált úton elkészült két nagylemezük: Zene – Mindenki másképp csinálja (1977); Mindenki (1978) és egy kuriózum: dupla kislemez (1979). Az LGT 1980-ban a Neoton Famíliával közösen felvett egy dalt Asztronauta együttes néven, amely Farkas Bertalan űrutazása előtt tiszteleg, és aznap jelent meg kislemezen, amikor Bercit Bajkonurból fellőtték a Szujuzzal az űrbe. Az LGT azon a nyáron lebonyolított egy hatalmas sikerű országos turnét az Omega és a Beatrice társaságában, Presser Gáborban és társaiban pedig érlelődött egy dupla koncept-album gondolata, a Loksi anyaga, amely 1980 végén jelent meg és sokat szerint az LGT legjobb lemeze. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat először hallani sem akart a dupla lemezről, végül csak abban az esetben engedték a felvételét, ha előtte az LGT elkészít egy angol nyelvű válogatás albumot a MIDEM fesztiválra, ez a Locomotiv GT című album (Pepita International, SLPR 704). A lemezt a csúcsformában muzsikáló LGT kirázta a kisujjából; akik nem tudták, hogy szinte kikényszerítették tőlük, egy kiváló hangulatú Best of lemeznek is tekinthetik. Anyagában nagy a merítés, mert az 1975-ös Mindig magasabbra lemeztől Demjén Ferenc Fújom a dalt című első szólólemezén át a dupla kislemez három daláig találhatók dalok frissen hangszerelve és feljátszva és sorba szerkesztve számok egy példa értékűen megszólaló lemezen. Nézzük a dalok listáját:

A:

1. Circus (Miénk ez a cirkusz)
2. Lady of the Night (Álomarcú lány)
3. Gimme Some Help! (Nem adom fel)
4. I Had Life (Veled, csak veled)
5. Traveller (Mikor elindul a vonat)

B:

1. Let Me Be (Mindenféle emberek)
2. Boogie-Land (Boogie a zongorán)
3. Fed up with All Your Fancy Phrases (Pokolba már a szép szavakkal)
4. Music Man (Mindenki)

A lemezen az LGT négy tagján kívül Postásy Júlia, Dés László, Gróf Zoltán, Gőz László, Dely László és Ambrózy István működnek közre, a zenei rendező Péterdi Péter, a hangmérnök Kovács György volt. A felvételek a MAFILM zenetermében készültek. A tasakot Nagy Péter tervezte, a fotókat Hegedüs György készítette. Az angol szövegeket Adamis Anna, Zákányi A. Emőke, Ambrózy István és Chris Hann írták.

Igazi örömzenélés folyik az albumon, a négy zenész nagyon egymásra talált a három év alatt. Egységesen szólalnak meg a dalok, ha valaki nem ismerte korábban őket, azt hihetné, egy időben, erre a lemezre születtek, pedig nem így van. Demjén Ferenc első lemezére írta Presser Gábor a Mikor elindul a vonat című dalát, ami az LGT szempontjából azért is emlékezetes, mert ennek a dalnak a felvételi munkálatain dobolt velük először Solti János stúdióban, aki jazz-rockos iskolázottságával új irányt adott az LGT-nek, itt is élményszámba menő dobolást mutat be. Presser Gáborról mindig tudni lehet, éppen melyik hangszerébe szerelmes: ezen a lemezen legendás társa, a Yamaha CP-70 elektromos zongora és a Korg vocoder a kedvencei, a tőle megszokott elképesztően briliáns, lenyűgöző színvonalon zongorázik és énekel. Karácsony Jánostól a kedvenc dalom a Veled, csak veled angolul is nagyot üt, James a szenvedélyes éneklés mellett egy gitárszólóval is elkáprázat. Somló Tamásból pedig csak egy volt (de nehéz leírni!), ilyen hang nem születik mostanában.

Amennyire nem akarta elkészíteni az LGT ezt a lemezt, annyira hasznukká vált: Lengyelországban, ahol egy fesztivál díszvendégeiként gálakoncertet adtak, az angol EMI kiadó szakemberével beszélgettek, aki elkérte tőlük ezt az albumot. Pár héten belül megindultak a tárgyalások, és az LGT 1982-ben leszerződött a világcéghez. Sajnos ez a kör sem sikerült jobban, mint 1973-ban Londonban és 1974-ben Los Angelesben. Igaz, megjelent a Too Long című album és turnéztak a 10cc zenekarral, aztán szép lassan elsikkadt a történet. Ezúttal sem az LGT hibájából. Az biztosan kijelenthető, hogy magyar zenekar még sosem került olyan közel a világhírhez, mint a Locomotiv GT. Megérdemelték volna!

Fotók: Fortepan, LGT Archívum.

Szerző: Rozsonits Tamás

A sorozat előző részei:
A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! – Bevezetés a magyar rockzene külföldi expanziójába
A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! – Fonográf

A blog a Hangfoglaló Program támogatásával készül.