Volt egyszer egy beatkorszak

„A hatalom szeretete nem a szeretet hatalma” – Ötven éves az Illés Human Rights című beat-oratóriuma

2021. március 20. - beatkorSzaki

fortepan_190684.jpg

Az Illés együttes az 1970-es londoni útjuk során a BBC-s Bobby Gordonnak tett nyilatkozat miatt „kiérdemelt” letiltás után, 1971 januárjában vonulhatott újra stúdióba, hogy új (és néhány régebbi) dalait rögzíthesse.

A végül nyolc hónapig húzódó retorzió lényege abban állt, hogy az Illés dalait nem játszhatta a Rádió és a Televízió, Budapesten nem, csak vidéken koncertezhettek, valamint (képileg) nem szerepelhettek a Szép lányok, ne sírjatok című filmben. („Hangban” viszont feltűnhetett az Illés. Mészáros Márta filmjében öt daluk is elhangzik, amelyeket még 1970 májusában rögzítettek.)

Ahhoz, hogy ez a tiltás feloldódjon, a zenekarvezetőnek, Illés Lajosnak kellett megtennie az első lépést: felvette a legjobb öltönyét és látogatást tett Aczél Györgynél. A találkozás a legendárium szerint békés légkörben zajlott, Aczél leginkább viselkedésbeli tanácsokkal látta el Illés Lajost, valamint figyelmeztette: ügyeljen arra, hogy a zenekar tagjai „ne nyilatkozgassanak meggondolatlanul” (az ominózus londoni interjú készítésekor csak Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs voltak jelen).

08_promo_71_1.jpgForrás: Fonográf újság, 1971

A látogatás másnapján az Illés letiltását feloldották. Önálló és Koncz Zsuzsával készült dalaik újra beszerkeszthetők voltak a rádióműsorokba, és ami a legfontosabb: ismét stúdióba vonulhattak.

A készülő nagylemez A-oldalára Szörényi Levente és Bródy János egy hat tételből álló beat-oratóriumot írt, melynek középpontjában az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30 cikkelye áll.

A Bevezetés – maga az első tétel – hangszeres darab. Akusztikusgitár-fantáziával kezdődik, amely D-dúrra érkezik, majd egy robbanást és atonális orgonaakkordokat hallunk.

Pásztory vibrafonhangjai után Lajos Hammond-variációi következnek, majd egy feszült, D-mollos harmóniasor kíséretében az A-oldal „narrátoraként“ közreműködő Mensáros László mondja el az alapokmány bevezetését. Közben ismét előtűnik az akusztikus gitár, ami átcsusszan A-dúrba és felvezeti az Ész és lelkiismeret című második tételt.


Szabad embernek születtem,
Édesanyám nevelt engem,
Jogaimat nem ismertem még...

Lelkiismeretes voltam,
A törvényeket megtanultam,
De testvéreim nem találtam meg

Maga a riff egy ereszkedő, szaggatott és súlyos A-moll menet, ebbe sikongat bele a szólógitár. Levente éneklés közben játssza a dallamát gitáron is, énekét egy Leslie szekrényen átengedve vették fel. Az orgona sem képes puhítani a hangzáson, főleg, hogy a második verze után felhangzik egy izgatott, ereszkedő szekvencia. Ezt először Szabolcs és a gitáron Bródy játssza el négyszer, aztán Lajos is belép a Hammonddal, de ő egy kis terccel feljebb kezdi a hangsort. További négy taktussal később érkezik Levente Leslie-n keresztül rögzített gitárja is, ami Lajos szólamát követi. Ez a két szólam együtt rendkívüli feszültséget eredményez, ez a tétel legizgalmasabb része. Ezután elhangzik Levente két sávra rögzített, dupla gitárszólója, majd ismét Mensáros László következik: „Mindenki, bármely megkülönböztetésre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra“.

A Te kit választanál? ringása a Leventéék által inspirációforrásként megjelölt Pink Floyd mű, az Atom Heart Mother Funky Dung című tételére rímel.

A felütést Lajos zongoraakkordjai adják meg, a verzéket Levente kétszólamú, duplázott éneke vezeti. A kíséret szép, levegős, egy D-dúr7-es akkordra épül. A szerző éneke is, és a dal egésze is bluesos, ami a kórusban, a „segítsetek” résznél gospeles színezetet is kap. A szólórész egy gitár-orgona unisono, ami ragyogóan szól, ezután következik két újabb versszak, majd a dal a kórussal ér véget: itt Levente bluesos hajlításaival, kétségbeesett frazírjaival jól szemlélteti a „választás nehézségét”.

Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap át kell írni a régi meséket
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot
Mondd, te kit választanál?

Az Elinduló az Illés talán legelvontabb felvétele. Egy E-hangra épül, de a tonalitása meglehetősen bizonytalan. Szabolcs, Lajos (?) és Levente száraz hangú elektromos gitár kíséretében éneklik el az első két versszakot, a bal csatornában hallhatjuk Bródyt a lap-steel gitárral. A második verzében pergődobon beszáll Pásztory, halkan Szabolcs is követi a basszuson, a szakaszt Lajos orgonája teszi kicsit nehézkesebbé. A tétel legérdekesebb része azonban ezután következik: Pásztory hozza a masszív 4/4-et, amire Szabolcs a basszusgitáron 12/8-ban játszik. Ezzel a ritmizálással játszanak Bródy steel-gitár szólója alatt is, mialatt a dal A-dúrba (a domináns hangzatra) emelkedik, ami egy pillanatra kiutat jelent a verzék sötétségéből, bár a hangszer miatt az egész tételen bolyongós, tévelygő hangulat lesz úrrá. (Jól szemléltetve azt, amikor az ember ráébred, hogy szabad akarattal, szabad gondolatokkal rendelkezik, és kérdésként merül fel benne, hogy mit kezdjen ezzel?)

A zenekar hirtelen megáll, Lajos orgonáján ismét előadja a Bevezetés című tételben is elhangzó D-moll orgonafantáziáját, hiába, mert nemsokára visszacseppenünk a kérlelhetetlen vezértémához. Az ismétlésben Bródy kvartos steel-gitár szólama dominál, majd mindenféle feloldás nélkül elúszik a dal.

A Virágok tengere című dal ritmusképletét a Zombies Time Of The Season című 1968-as számából kölcsönözték. Levente bevezető – ismét Leslie szekrényen keresztül felvett – gitározásához Lajos zongoraakkordjai teremtik meg az alapot. A versszakok témája úgy alakul ki, hogy a gitáron az A-húr megpendítése után Levente egy C, majd egy D-dúrt húz le.

„Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani“ – halljuk Mensáros László hangját, erre reagálva Bródy megírta az oratórium legerősebb szövegét:

Oh, virágok tengere
Ringasd el hajóm,
Félelmetes sziklák vesznek körül,
Sodródom az áramlatokkal.

Oh, virágok tengere
Ringasd el hajóm,
Félek, hogy zátonyra futok
Ha egy sziget felé visz a szél...

A hatalom szeretete nem a szeretet hatalma
A hatalom szeretete nem a szeretet hatalma.

Mindezt Levente Leslie-hangú gitárja támasztja alá, ami az egész dalban dominál, improvizációi kifejezőek, játéka kicsit hézagos, de izgalmas.

Az Inkvizíció című, utolsó tétel riffjén halványan érezhető a Beatles Dig a Pony című dalának hatása. A hangszerelés nagyon tiszta, Szörényi Levente csodásan énekel, ő játszik elektromos gitáron, Bródy ismét előveszi a lap-steel gitárt. A ritmus szekció a verzéket 4/4-ben játssza, majd swinges 6/4-re váltanak, Lajos orgonát és zongorát is megszólaltat.

Bródy szövege döbbenetes. Számba veszi a kínvallatás eszközeit, ennek segítségével levonja az oratórium végső tanulságát, miszerint egyvalamitől nem foszthatják meg az embert, gondolatainak szabadságától.

Miért kínzol jó uram, engedj már el
elég volt, mindent visszavontam.

Miért kínzol jó uram, értelme nincs,
hiszen már mindent megtagadtam.
Miért kínzol jó uram, nem bírom már
bevallom, mindent elkövettem.
Miért kínzol jó uram, engedj már el,
miért kell mindent elviselnem.

Nem láthatom, már nem,
Nem hallhatom, már nem.
Nem mondhatom, már nem,
Csak gondolhatom, igen...

A dal igen nehezen akar távozni:. lassan elhalkul, majd mikor már teljesen kiúszott, egy rövid időre újra felerősödik, csak ezután úszik el végleg. Ilyen megoldás hallható a Beatles Helter Skelter című számának sztereo verziójában, valamint a Led Zeppelin Thank You című felvételének végén is.

A lemez B-oldalán hat dal kapott helyet. Az oldalt a már kislemezen, 1970-ben megjelent Kégli-dal nyitja Levente laza felvezetésével. A dal a Creedence Clearwater Revivalt idézi, mégpedig a Bad Moon Rising című számukat.

Laza country-blues ez, melyben az akusztikus és elektromos gitár szőttese és Bródy lap-steelje játssza a főszerepet.

Különlegesség, hogy a dal kislemezre került mixe – amellett, hogy mono – Levente szólóének-sávjában eltéréseket mutat. Az SP-verzióra egy olyan, rövid lecsengésű delay-effektet tettek, ami úgy hangzik, mintha Szörényi Levente egy fürdőszobában énekelne.

A lemez – mondanivalóját tekintve – talán legfontosabb dala az Approximáció.

Óh, a mi életünk,
A mi életünk a Földön,
A mi életünk a Földön csak egy megközelítés.

Nézz, és ha látod a fényt,
És ha látod a könnyet,
Gondold azt, hogy minden eltűnik a tenger felszínén...

A C-dúrból el nem mozduló felvétel érdekessége, hogy Szörényi Levente szólaltatja meg a benne hallható szitárt. Nyílvánvaló hatás a Beatles és az olyan szitárra épülő dalok, mint a Within You Without You, de inspirációforrást jelenthetett még Ananda Shankar bemutatkozó, 1970-es nagylemeze, vagy Big Jim Sullivan meglehetősen pszichedelikus Sitar Beat című, 1967-es albuma is.

Légy egy napra a kedvesem egy laza rhythm and blues Szörényi Szabolcs szólóénekével és nyers, kicsit „túlhajtott“ csöves erősítőkön felvett kétszólamú gitározással. A legendárium szerint az együttes még a londoni út előtt készített belőle egy felvételt halandzsa angol szöveggel, ami sajnos (legalábbis eddig) nem került elő.

Színes ceruzák már 1968-ban megjelent Koncz Zsuzsa és az Illés előadásában, a Táncdalfesztiválon második díjat nyertek vele.

A számmal kapcsolatosan fontos eloszlatnunk egy legendát, miszerint Levente NEM az Iron Butterfly In-A-Gadda-Da-Vida című művéből vette kölcsön a dal akkordmenetét. Az, hogy Szörényi Levente és Doug Ingle ugyanazon lépések mentén bővítette a tonikát, teljességgel a véletlen műve. Mivel az Iron Butterfly dal 1968. június 14-én jelent meg, tehát Levente nem hallhatta tavasszal, amikor a Színes ceruzákat elbírálásra kellett benyújtania a megfelelő hivataloknak.

A dal különben is elragadó. Az Illés felvétele a szellős, kiválóan kevert hangképnek és Levente kába énekének, ragyogó vokáljainak köszönhetően néhány centivel a föld fölött lebeg.

Legjobb dobos a világon című dal Bródy János szerzeménye, de – hogy ő is kapjon egy kis szerzői jogdíjat – a lemezcímkére Pásztory Zoltán neve került. Kétségtelen, hogy a felvételen egyedül ő hallható: a produkció egy tulajdonképpeni dobszóló, amibe Pásztory beleadja szívét-lelkét.

Az elkészült felvétellel azonban akadt egy kis gond. Az eredeti keverésen Pásztory dobolása mellett hallható volt Levente „nyögdécselése“ is, amit ahhoz, hogy a szám megjelenhessen, el kellett távolítani a végleges masterről. (A nyögések ötletét egyébként a Paul McCartney első, McCartney című szólólemezén található Kreen-Akrore című dalból kölcsönözték.)

A dal teljes változata csak 1996-ban láthatott napvilágot a Herskovits Iván által szerkesztett Az Illés másik oldalán című válogatáslemezen.

Az album utolsó tétele A Kati jött egy különös ritmizálású rockdal. Szörényi Levente nehézkes gitárrifjére épül, amelyet úgy írt meg, hogy gitárjának vastag E-húrját leeresztette D-re. A szám így meglehetős bluesos felhangokat kap, amihez jól passzol Szabolcs szőrös hangú basszusgitárja és még Lajos csipkelődő orgonája is.

Az éneklés pazar és Bródy, a Júliára várunk című dalra visszautaló szövegéhez illő. A tökéletes lányt, a szépséges Júliát nem engedték el közénk, Kati viszont eljött, hús-vér nő és igazán szeret. Mintha a dal lezáró szakaszában Levente azt énekelné, hogy „öt helyett...“

Az Illés együttes a Human Rights beat-oratóriumot 1971. március 11-én az Egyetemi Színpadon, március 12-én az FMH Illés Klubjában mutatta be, maga a nagylemez néhány nappal később került forgalomba. Az album anyagába végül nem került bele a szintén januárban felvett, a londoni utazás emlékeiről íródott Goodbye London és az Elvonult a vihar című dal sem.

A korong egyszerű, eszköztelen borítót kapott, talán azért, hogy az új dalgyűjtemény minél gyorsabban a boltokba kerülhessen. A fehér, mindössze a zenekar nevét feltüntető tasakba azonban csúsztattak egy fekete-fehér képet, amelyen Angela Davis, a színes bőrű (kommunista) emberi jogi aktivista látható bilincsbe verve, két kísérő társaságában. A legenda szerint Erdős Péter csak akkor volt hajlandó kiadni a nagylemezt, ha az oratóriumot Angela Davisnek ajánlják. Illésék úgy gondolták, hogy a kép úgyis kiesik a borítóból, így Erdős akciójának nem lesz nyoma, ám a lemezgyáriak a lemezcímkén is feltüntették az ajánlást...

Mindez ma már nem lényeges. Az egyszerűen csak „Illés“ címet viselő nagylemez 1971 márciusának derekán – így vagy úgy, de szerencsére – a boltokba kerülhetett. A korong még a tervezett 1970-es album gyári számát kapta és a kizárólag csak 1971-ben használt sárga Pepita címkével jelent meg. (A híresztelésekkel ellentétben nincs Qualiton matricás változata.)

Ami a legendákkal szemben igazán fontos, az az, hogy az Illések és pofonok című, tökéletes beat-album után az Illés együttesnek zeneileg sikerült meghaladnia önmagát annak ellenére, hogy a zenekaron belüli emberi viszonyok már nem voltak teljesen rendben.

Szerző: Majnik László

Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

A bejegyzés trackback címe:

https://beatkorszak.blog.hu/api/trackback/id/tr4816469414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása