„Erdőt, mezőt, hogyha járom, / virágait mind csodálom. / Ezerszínű varázsszőnyeg / vesz körül a réten” ‒ hallhatjuk a Napraforgó együttes Vadvirág című szerzeményében. A négy fővárosi középiskolás lány alkotta zenekar a hazai folk-beat vadvirága volt. Nem mellesleg pedig hazánk első női formációja.
Egyesek a Beatricét, mások a Vadmacskákat tartják Magyarország legelső női zenekarának, pedig úgy fest, a Napraforgó mindkét együttesnél korábban kezdett játszani – az első fellépésük 1969 januárjában volt.
A Vadmacskák-tag, és a Beatricében is megforduló Szigeti Edit általános iskolai osztálytársaival (akikkel különben együtt énekeltek a Rádió Gyermekkórusában is), Sütő Judittal és Kováts Dórával alapították a Napraforgót, amely a náluk két évvel idősebb, de még ugyancsak érettségi előtt álló Kovács Évával vált teljessé.
A dalszövegeket többnyire a Képző- és Iparművészeti szakközépiskola tanulója, a rajzzal és festészettel is kacérkodó (később komoly festészeti életművet is alkotó), a zenekarban hathúros gitáron játszó Szigeti Edit írta, a népzenei hagyományból merítő szerzeményeiket pedig Kovács Évával közösen jegyezték.
„Mindig szívesen használtam fel népzenei elemeket a dzsesszben. A többi között ezért is szeretem az együttesünket. Sőt, ugyanezért tetszik Tolcsvayék játéka is” ‒ nyilatkozta az Ifjúsági Magazinnak Kovács Éva, sietett hozzátenni: „Mi pedig már kisgyerek korunkban a Kodály-dalokkal együtt megtanultuk becsülni a népzenét.”
A Napraforgó együttes. Balról: Kovács Éva, Kováts Dóra, Sütő Judit és Szigeti Edit. Fotó: Ifjúsági Magazin
A Napraforgó tucatnyinál is több dalát többször el lehetett csípni a Lakóterv Ifjúsági Klubban, ahol a Sebő együttessel léptek fel, és ahol hamar felfigyeltek rájuk a példaképnek tekintett folkbeat-legendák, Tolcsayék, így meghívást kaptak a klubjukba, az E-Klubban pedig a ZéGé és a Juventus társaságában léptek színpadra.
A középiskola elvégzését követően a zenélés mellett reklámfotósként tevékenykedő Kovács Éva tizenkét húros gitáron és xilofonon, Szigeti Edit hathúroson játszott a Napraforgóban, Kováts Dóra hegedült, furulyázott, és olykor okarinát is megszólaltatott, Sütő Judit felváltva csellózott és furulyázott a színpadon.
Az Országos Rendező Iroda (ORI) székháza a budapesti Vörösmarty téren. Fotó: Fortepan / Gábor Viktor
A sikeres ORI-vizsga után a négy lány a Balaton körül és KISZ-táborokban koncertezett, később rögzítettek néhány dalt a rádióban, megfordultak Szilágyi János Táskarádió című műsorában, és szerepeltek a televízióban is. Méghozzá az 1971 tavaszán rendezett V. Salgótarjáni Amatőr Könnyűzenei Fesztivál folk-beat kategóriájának aranyérmeseként.
Ha hinni lehet a KISZ KB statisztikáinak, akkoriban 2.800 amatőr együttes működött az országban, amelyek közül a versenyzőkedvűek előbb megyei, illetve területi elődöntők zsűrije előtt mérettek meg, hogy aztán a Nógrád megyei fináléban bizonyítsák rátermettségüket. A Napraforgó többek között a szegedi Angyalok együttes, Bódi Katalin, Eszményi Viktória, illetve a budapesti Korong, Monszun és Mefisztó mellett volt finalista Salgótarjánban.
„Nézd a réten a sok virágot. Ősszel semmi más csak avar. Azt, hogy boldog légy, úgy kívánom, Hogy el ne múljon ez oly hamar” – dalolta a Napraforgó a pódiumon. Az együttes azonban már nem sokáig maradt együtt. Szigeti Edit a finom folkos témák után a keményebb gitárhangzás felé nyitott, és a Vadmacskákba igazolt.
Szerző: Vass Norbert
Nyitókép: Ifjúsági Magazin
A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készült.
